T
alán csak Franciaországban vannak a magyarhoz hasonlóan változatos talajviszonyok és ennyiféle szőlő. Érdemes közelebbről is megismerni őket.
A rómaiak átvették a görögöktől a borfogyasztás szokásait és borkereskedelem irányítását is. Hódításaik során Pannóniába eljutva sokat tettek az itteni szőlőművelés érdekében. Probus császár elrendelte légiósainak, hogy a harcok szünetében ültessenek szőlőt, így a katonák mocsarakat szárítottak ki, földeket ástak fel és jelentős területeket telepítettek be szőlővel.
A Szerémségtől Baranyán és Tolnán át, végig a Balaton mentén, egészen a Fertő-tóig, valamint a budai hegyekben is létesültek szőlőskertek. A Borostyán út kedvező szállítási lehetőségét kihasználva, kiépítették a Badacsony alatt húzódó utat egészen Aquincumig, amelyet még ma is Római útnak hívnak.
Mátyás király nagyra becsülte a somlói boritalt. Bécs alá vonuló seregének is somlóit osztatott szét.
Magyar borvidékek
A Corvina tematikus útikönyv-sorozatának második kötete, Bede Béla Magyar borvidékek című útikalauza a 22 magyar borvidéket, száznegyvenöt kiemelt pincét ismertet részletesen, kitérve azok történetére, talajára, klímájára és leggyakoribb szőlőfajtáira.
Az egyes borvidékeken belül megismerkedhetünk a jelentősebb borászatokkal, az egész ország területéről összesen 145-tel, valamint a különböző borászok borkészítési „filozófiájával”, szakmai hitvallásával. Minden borászatnál szerepel az elérhetőség, a borkóstolási, vásárlási és esetleg a szálláslehetőség. S hogy a kép még teljesebb legyen, a bemutatott borászatok további 211 pincészetet ajánlottak, amelyeknek szintén megadjuk a címét, telefonszámát és internetes elérhetőségét.
„Sokat éltem külföldön, és úgy tapasztaltam, hogy minden sikeres ország meg tudja mutatni azokat az arcait, amelyektől egyedülálló a világban” – mondta az MTI-nek adott interjújában a szerző, hozzátéve: hazánk egyik ilyen kincse a szecessziós építészet, amelyről a sorozat első útikalauzát írta. Mint hangsúlyozta, csak magyar szőlőfajtából 89-et tartanak nyilván, és 93 fajtát termesztenek tíz hektárnál nagyobb területen hazánkban.
A Panoráma-sorozatban megjelent brazíliai és katalóniai útikönyveiről is ismert Bede Béla elárulta, munkája során minden szakfolyóiratot, szakkönyvet végigolvasott, ami az utóbbi tíz évben a témában megjelent. „Úgy láttam, hogy szinte mind osztályoz, rangsorol, én azonban nem szerettem volna értékeléseket írni a könyvbe. Persze a szerző már a választással is értékel, hiszen nem egyszerű például húsz borászatot kiválasztani Tokajból” – ismerte be.
Bede Béla szerint sikerült megnyernie a kötet szakmai lektorának Mészáros Gabriellát, az egyik legnagyobb tudású hazai borszakírót, oktatót.
Az útikönyv röviden áttekinti mind a 22 magyar borvidék történetét, jellemzőit, majd az ott található vezető borászatokat ismerteti, többnyire magukat a termelőket is megszólaltatva.
„Bizonyos értelemben a kötet legizgalmasabb része a végén található lista, amely a felkeresett borászok által ajánlott, további több mint kétszáz pincészet adatait tartalmazza” – hívta fel a figyelmet a szerző, hozzátéve: ebben a névsorban egyaránt szerepelnek nevesebb, de a kötet főszövegéből terjedelmi okokból kimaradt termelők és a szélesebb közönség számára ismeretlen borászatok is.
A több mint 400 oldalas, a pincészetek fotóival megjelent útkönyv angol nyelvű változatban is elérhető, de előkészületben van az orosz nyelvű kiadás is. Bede Béla elárulta: már dolgozik a sorozat következő kötetén, így jövőre várható a magyar fürdőket bemutató tematikus útikönyv megjelenése.
A Corvina Kiadó tematikus útikönyvsorozatának második kötetét mutatták be a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
