„…Megszokta a pusztulás látványát. A kihalt utcák ma este szokatlanul csendesek voltak. Egyszer hallotta valahol a vihar előtti csend kifejezést, és azon tűnődött, vajon ez lenne-e az.” Monica Porter magyar származású író saját családja 1956-os történetét is megelevenítette regényében.
Az 1956-os forradalom eseményeiről minden évben megemlékeznek az iskolások, mégis nehéz nem pátoszos hősi legendaként tekinteni rá, hanem egy olyan élethelyzetként, amelyben hús-vér emberek vettek részt. Monica Porter magyar származású írót a családja története indította arra, hogy ifjúsági regényben dolgozza fel az ismert történelmi eseményt. A budai vár Vagányai című könyv hősei egy hétköznapi kiskamaszbanda életét élik, egészen addig, amíg a forradalom szele már a budai vár labirintusos pincéibe is elér…

A forradalmi események alapjaiban rengették meg a magyarok életét, különösen a felvonulások, tüntetések, fegyveres konfliktusok helyszíneinek közvetlen környezetében élőkét. A budai vár közelében álló Bem-szobor talpazatáról fontos beszédek hangoztak el, később pedig fegyveres összecsapás helyszíne lett a Széna tér. Nem csoda, ha a Vagányok bandája a kiskamaszok kíváncsiságával fordul a történések felé. Addigi életük a kalandról, játékról (és persze a tanulásról) szólt, most pedig olyasvalami bontakozik ki a szemük előtt, ami egyáltalán nem hasonlít a játékra…
A forradalmi lelkesedés kezdetben magával ragadja őket, az egyetemisták mellett ők is boldogan tervezik a jövőjüket a szabad Magyarországon. Ám amikor megjelennek a tankok, mindenkinek döntenie kell. Van, aki továbbra is részt vesz az utcai harcokban, van, aki a forradalmárok ellátásáról gondoskodik kitartóan, és akad, akinek a családja végül úgy dönt, hogy elhagyja az országot… A kiskamaszok élete nagyban függ a szüleik helyzetétől, döntéseitől – vajon hogyan élik meg ezt Riki, Petra, Feri és a többiek?
A magyar születésű Monica Porter szüleivel 1956-ban emigrált, jelenleg Londonban él. A forradalmi eseményekre főként a családi legendákból emlékszik, de magyar gyökerei és szüleinek, a híres énekes- és színésznő Rácz Valinak és az elismert író, újságíró Halász Péternek a történetei a mai napig sokat jelentenek számára. Monica Porter az 1970-es évektől foglalkozik újságírással, több neves lapnak is dolgozott (Daily Mail, The Times, The Guardian). Több könyvében is foglalkozik történelmi kérdésekkel, közöttük magyar vonatkozásúakkal is. A budai vár Vagányai a második ifjúsági könyve, valamint az első, amely magyarul jelenik meg.
Nem minden gyerek olyan szerencsés, hogy a szülei, nagyszülei tovább mesélik a családi történeteket. A budai vár Vagányai olyan ifjúsági könyv, amely közelebb hozza, érthetőbbé, átélhetővé teszi a mostani kiskamaszok számára azt az időszakot, amelyről a legtöbben csak tankönyvekből, megemlékezéseken hallanak.
A címre kattintva beleolvashatsz a könyvbe.
Monica Porter: A budai vár vagányai
(részlet a könyvből)
Előszó
1956 októberének végén járunk. A helyszín Budapest. A Magyar Népköztársaság számos szomszéd országhoz hasonlóan a második világháborúban elszenvedett vereség óta Oroszország hatalmas kommunista birodalmának, a Szovjetuniónak a markában van. A lakosság régóta szeretne megszabadulni a kegyetlen diktatúrától. És most végre a felszabadulás halvány reménysugarai is megcsillannak az őszi napsütésben. A szovjet diktátor, Joszif Sztálin három évvel korábban meghalt, és ennek következtében az egész térségben valamivel elviselhetőbbé vált az élet. Magyarország zsarnoka, a gyűlölt Rákosi Mátyás végre lemondott, de az Államvédelmi Osztály új nevén, Államvédelmi Hatóságként még éberen figyelteti az állampolgárokat. A szervezet hírhedt titkosrendőrei, az ávósok közutálatnak örvendenek az egész országban. Az emberek reménykedni kezdenek a valódi változásban. Szabadságról és emberi jogokról beszélgetnek, bár a legtöbben csak suttogva.
A tizenhárom éves Teller Riki és bandája, a Vagányok rendszeresen találkoznak föld alatti főhadiszállásukon a romos várfalak között. Riki a várban él édesapjával, az egykor szebb napokat látott királyi palota gondnokával. A háború alatt súlyosan lebombázták a teljes Várnegyedet, azóta siralmas állapotban van. Azonban még egy romos palotának is szüksége van valakire, aki felügyeli és gondját viseli, így ez a romhalmaz a kettejük otthona.
A Vagányok óvodás koruk óta ismerik egymást, nemcsak barátok, hanem igazi szövetségesek. Szabad lelkű srácok, akik szerencsétlenségükre egy olyan diktatúrában kénytelenek élni, amely megszabja, miként kell gondolkodniuk és cselekedniük. Ha most megkérdeznék őket, hogy mégis mi ellen lázadnak, a válaszuk az lenne: mindaz ellen, ami most körülöttük történik.
Monica Porter: A budai vár vagányai, (The Rebels of the Ruined Castle), fordító: Péter Zsolt, illusztráció: Ritter Ottó, Móra Könyvkiadó, 2024