„Cocteau verziójával akartam párbeszédet folytatni, amelyre franciaként nagyon büszke vagyok.” Egy klasszikus történet egy csodálatos filmben remek szereplőkkel és fantasztikus látványvilággal.
Christophe Gans a Silent Hill – A halott város, a Farkasok szövetsége, és a Könnyező harcos világhírű rendezője ezúttal Gabrielle-Suzanne Barbot de Villeneuve 1740-es meséjének legújabb feldolgozását készítette el Vincent Cassel és Léa Seydoux főszereplésével. A mára világsztárrá váló francia művészek közül Cassel olyan filmekben szerepelt, mint a Fekete hattyú, a Ocean’s Thirteen – A játszma folytatódik és a Ocean’s Twelve – Eggyel nő a tét. Léa Seydoux nevét leginkább az Adéle élete 1-2. film főszerepe kapcsán ismerhetik a hazai mozirajongók. A filmben nyújtott alakítását a Cannes-i zsűri Arany Pálma-díjjal – Abdellatif Kechiche rendezővel és Adéle Exarchopoulos színésznővel megosztva – ismerte el.
A történet jól ismert: valamikor a XIX. század elején járunk. Egy jómódú tengeri kereskedő vállalkozása hirtelen csődbe jut, így a fényűző palotából kénytelen egy vidéki majorba visszavonulni. A hat gyermekét egyedül nevelő apa mindent megpróbál sorsuk jobbra fordítása érdekében megtenni, de hiába. Egy, a városban tett fárasztó, és sikertelen útja során az erdőben hazafelé menet véletlenül egy rejtélyes kertbe téved, ahol egy szál rózsát tép le legkedvesebb gyermeke, a legkisebb lánya számára. Ártatlannak tűnő cselekedetével azonban magára haragítja a kert, és a hozzá tartozó romos kastély titokzatos urát. A Szörnyeteg a letépett rózsáért cserébe az apa életét követeli.
A család legifjabb leánya, önmagát hibáztatva a balszerencséjük miatt, magára vállalja az ítéletet, és otthonról megszökve önként veti magát a Szörnyeteg karjaiba. Csakhogy a kínok és a halál helyett valami egészen más vár rá: minden este csodaszép ruhákban a Szörnyeteg dúsan terített asztalánál vacsorázik a kastélyban. A napok múlásával, ahogy minél jobban megismeri a Szörnyeteget, annál inkább bizalom alakul ki közöttük. A lány álmaiban felsejlenek a Szörnyeteg múltjának darabkái, s lassan összeáll ezekből az egykor jóképű és kedves herceg igaz története. A Szépségre hárul a feladat, hogy bátorságával felülemelkedjen a veszélyen, és kimentse a herceget a gonosz varázslat hatása alól.
A francia rendező az egyik leggyakrabban feldolgozott mesét vitte filmre. Ő maga ötévesen látta először Jean Cocteau 1946-ban készült legendás filmjét Jean Marais-val a főszerepben, azóta is ez az egyik kedvenc alkotása. Legfontosabb újdonsága ennek a feldolgozásának, hogy a Szépség történetére helyezi a hangsúlyt.
„Cocteau verziójával akartam párbeszédet folytatni, amelyre franciaként nagyon büszke vagyok. Nem meghaladni szándékozom, hanem kiegészíteni az ő feldolgozását, amelyben a Szörnyeteg volt a főszereplő” – mondta a rendező az MTI-nek. „Én gyerekeknek készítettem ezt az érzékekre ható filmet, amelyben a hangok, a díszletek, a félelmetes és a humoros dolgok keveredése nagyon fontos szerepet kap. Ugyanakkor a szülők sem fognak unatkozni reményeim szerint, ők olyan dolgokat láthatnak meg benne, amelyeket a gyerekek nem feltétlenül vesznek észre” – fogalmazott a rendező.
Christophe Gans verziójában a néző részletesen megismerheti a Szépség és apja, a jómódú tengeri kereskedő viszonyát. A férfi egyedül nevelte fel gyermekeit, miután felesége a szüléskor meghalt. A lány bűntudatot érez anyja halála miatt és átvenné a szerepét: kész törődni apjával és a testvéreivel, valamint a háztartást vezetni. Végül a sors akaratából úgy dönt, hogy feláldozza magát az apjáért. Ez az áldozatvállalás a szerelmet hozza el számára egy szörnyeteg képében megjelenő herceg alakjában.
A Szörnyeteg szerepét Vincent Cassel alakítja. „Vincent régi barátom. Olyan, mint egy arrogáns kamasz fiú, szeszélyes. Időnként nagyon fárasztó tud lenni, de közben kicsit olyan, mint a Kékszakállú herceg, nem akar a sármos, mesebeli hős lenni” – mondta Gans.
Vincent Cassel szerint éppen az volt a kihívás a szerepben, hogy nem jóképű herceget kellett alakítania. A felkérést egyébként még a forgatókönyv elolvasása előtt elvállalta, amikor megtudta, hogy ismét Christophe Gansszal dolgozhat együtt és büszke arra, hogy a rendező az ő ötleteit (például a Szépség és a Szörnyeteg csókjelentét a jégen) beépítette a forgatókönyvbe.
„A Herceget eleinte csak a hatalom érdekli. A hatalomvágya miatt veszti el azt a nőt, akit szeret és ezért meg kell fizetnie. Évszázadokon át bűnhődik, azt gondolja, hogy őt már senki nem fogja szeretni, s csak akkor kaphat meg egy nőt, ha azt bezárja és a hatalma alatt tartja. De utóbb megérti: ahhoz, hogy ismét ember lehessen, a szeretett nőnek meg kell hagynia a szabadságát, ezért cserébe pedig elnyeri a nő szerelmét. Ez végül is egy megváltástörténet” – mondta a filmsztár az MTI-nek Párizsban.
„El kell fogadni a másik ember egyéniségét, a különbségeket, nem szabad a szabadságától őt megfosztani. De azért azt sem szabad elfelejteni, hogy itt egy metaforáról, egy tündérmeséről van szó, amely gyereknek készült” – mondta Vincent Cassel. A színész nem véletlenül lányaival, a 8 éves Devával és a 3 éves Léonie-val együtt nézte meg a filmet. „Tudni akartam, hogy bírják-e végig. Még a 3 éves is végigülte!” – jegyezte meg. Vincent Cassel nem volt hajlandó maszkot viselni a forgatáson, a Szörnyeteg arca ezért digitális technikával számítógépen készült, amelyet utólag vetítettek rá a színész arcára.
A szerelmi történeten kívül az embernek a természethez való viszonya érdekelte leginkább a rendezőt. A mese eredete a görög és római mitológiáig nyúlik vissza, elsősorban Ovidius Átváltozások című művéhez, amelyben a természet isteni eredetű. A mese ma ismert változatát elegyítette az eredeti mitológiai történettel, amelyet Gabrielle-Suzanne de Villeneuve jegyzett le 1740-ben.
Az embernek a természeti környezetéhez és az állatokhoz való viszonya a Herceg-Szörnyeteg történetben jelenik meg a filmben. „A Hercegnek a természethez fűződő rossz viszonyát akartam előtérbe helyezni. Addig vadászik az állatokra, míg végül a feleségét is megöli, aki aztán a fákban istenné válik” – hangsúlyozta a rendező.
A különleges effektetekkel készült filmet – amelyen tíz infografikai cég hatszáz specialistája dolgozott – a világ egyik legrégebbi filmstúdiójában, a berlini Babelsbergben forgatta a francia stáb. A rajzfilmekre emlékeztető képi világot az apró részletekig kidolgozott francia klasszicista festészet ihlette, amelyre az ókori mitológia is nagy hatással volt. Mindezek mellett a japán animációs filmekből ismerős óriások, természeti istenek és különleges figurák is feltűnnek a vásznon.
A rendező a színészek által kiváltott érzelmi hatást tartja a film igazi értékének. „A Szépséget alakító Léa Seydoux játéka nélkül a filmem csak egy szép és érdekes tárgy lenne, semmi több”. A határozott és önálló lány figuráját a 29 éves színésznő számára írta Christophe Gans, akinek szerepálma volt egy hercegnő megformálása.
A Szépség és a Szörnyeteg világpremierjét a 64. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén tartották. A különleges effektekkel készült nagyszabású filmet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) forgalmazásában június 5-től, jövő csütörtöktől vetítik a magyar mozikban. A film hazai premierjét május 27-én tartották meg a rendező, valamint a filmben a jósnőt alakító Myriam Charleins részvételével Budapesten.
A Szépség és a Szörnyeteg
La Belle et la Bête, színes, magyarul beszélő, francia-német romantikus kalandfilm, 112 perc, (12)
szereplők: Vincent Cassel (Szörnyeteg), Léa Seydoux (Szépség), Eduardo Noriega (Perducas), Audrey Lamy (Anne)
rendező: Christophe Gans
forgatókönyvíró: Christophe Gans
zeneszerző: Pierre Adenot
operatőr: Christophe Beaucarne
producer: Richard Grandpierre
vágó: Sébastien Prangere
Országos bemutató: 2014. június 5.
Forgalmazó: MTVA
