A filmművészet legendás rendezőinek legszebb darabjaiból álló, új rendezvénysorozat kezdődik a Müpa és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) együttműködésében. Az első félév 10 digitális vetítése Fábri Zoltán életművéből válogat.
Noha a háromszoros Kossuth-díjas Fábri Zoltán főhelyet kapott a szocialista kultúrpolitika kirakatában, filmrendezői életművét (1952-1983) meghatározták a letiltott forgatókönyvek, ezért milliós nézőszámokat elérő irodalmi adaptációkban mondta el a világról, diktatúrákról és emberi kapcsolatokról alkotott humanista üzenetét. Alapvetően nem volt filmnyelvi újító, mégis, a modern magyar film szimbolikus nagy pillanatait pergetve képzeletbeli mozinkban, alig akad, akinek ennyi erős képsorát összefűzhetnénk a Körhinta (1955) drámai hintajelenetétől A Pál utcai fiúk grundjáig (1968), a Hannibál tanár úr (1956) expresszív stadionjától Latinovits Zoltán őrnagyának abszurd dobozolásáig (Isten hozta, őrnagy úr, 1969).
Édes Anna
Az 56-os forradalmat követően visszarendeződő aczéli kultúrpolitikának szüksége volt filmesekre. A kiegyezés, a korábbi korszak nagy alakjaival való „szerződéskötés” politikáját hirdette meg. Átmenetileg dobozba zárták ugyan a Bolond áprilist, Fábri 1957-ben forgatott könnyed vígjátékát, amelynek főszereplője a börtönben ülő Mensáros László volt, de Fábri Bacsó Péter ösztönzésére „aktualizálhatta” Kosztolányi Dezső regényét.
Ez a klasszikus formavilágú, expresszíven fényképezett film is kiszolgáltatottság drámája mint a Hannibál tanár úr. A kommün után játszódó regény lélektani világának mélységei, iróniája nem kerül át a filmbe, annál inkább az ötvenes évek tapasztalata: Fábrinál a drámaiság, s a társadalmi háttér brutalitása válik hangsúlyossá. A kizsigerelt, nőiségében és méltóságában megalázott cselédlány álomvilága erős ellenpontokat alkot a valóság rémképszerű történéseivel. A siker nem a naivitást, félelmet sugárzó, tökéletes Törőcsik Marin múlott. Már a korabeli kritika is észrevette, hogy „a film egyszerűen nem hagyja élni Édes Anna ellenfeleit… Édes Anna igazságszolgáltatása nem azért kelt kételyeket, mert elköveti, hanem mert elkésik vele. Sőt, mintha Vizyék halála oly korán felszított bosszúszomjunkat sem elégítené ki. Anna kése ugyanis eleven testek helyett – a rendszer bábuiba fúródik”. (Galsai Pongrác)
Az 1919-es forradalom bukása után a kis cseléd Édes Anna keresztapja unszolására Vizy méltóságosékhoz kerül mindenesnek. Vizyné büszke a jó fogásra az igénytelen, szorgalmas leánnyal, de nem veszi emberszámba. Az asszony unokaöccse megkörnyékezi a lányt, aki hálás a szép szavakért, és enged neki. Amikor állapotos lesz, a fiatalúr otthagyja őt. Anna megaláztatásai végül tragédiába torkollanak.
müpamozi
Fábri Zoltán: Édes Anna (1958)
Házigazda: Réz András
2012. február 27. 19:00
Elõadóterem
Rendező: Fábri Zoltán
Forgatókönyvíró: Kosztolányi Dezső azonos című regényéből Fábri Zoltán, Bacsó Péter
Operatőr: Szécsényi Ferenc
Vágó: Szécsényi Ferencné
Zeneszerző: Ránki György
Hangmérnök: Kemenes Frigyes
Díszlettervező: Fábri Zoltán
Kosztümtervező: Lázár Zsazsa
Gyártásvezető: Bajusz József
Édes Anna: Törőcsik Mari
Vizy Kornél: Kovács Károly
Vizyné: Mezey Mária
Jancsi: Fülöp Zsigmond
Tatár Gábor: Greguss Zoltán
Tatárné: Báró Anna
Druma: Horkai János
Drumáné: Vadnay Éva
dr. Moviszter: Makláry Zoltán
A Fábri Zoltán retrospektív sorozat további vetítései:
március 12. Két félidő a pokolban (1961)
március 26. Húsz óra (1965)
április 9. A Pál utcai fiúk (1968)
április 23. Isten hozta őrnagy úr (1969)
május 7. Hangyaboly (1971)
május 21. Az ötödik pecsét (1976)
június 4. Magyarok (1977)
Jegyárak: 1000 Ft
