Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Goya – Hús-vér portrék című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

Goya – Hús-vér portrék

Szerző: / 2024. augusztus 18. vasárnap / Szubkultúra, Filmvilág   

„A festészetben nincsenek szabályok” – vallotta Francisco Goya. A spanyol királyi udvar portréiról is híressé vált festője és grafikusa termékeny művész volt, aki számos technikával kísérletezett.

Francisco Goya (1746–1828) az 1780-as évektől több évtizeden át dolgozott a spanyol királyi udvar festőjeként. Megannyi portrét készített korának hispán uralkodóiról, a körükbe tartozó arisztokratákról, művészekről, diplomatákról és persze önmagáról is.

Goya életét és világszemléletét két csapás drámaian megváltoztatta. Az első megpróbáltatás 1792-ben, negyvenhat éves korában súlyos betegség formájában jelentkezett – a feltehetően fertőzés nyomán fellépett fülgyulladás következtében a festő teljesen megsüketült. A másik kataklizmát Spanyolország francia megszállása jelentette 1808-ban, ezt a Napóleon elleni hatéves függetlenségi háború követte. A harcok idején mindkét fél rettenetes atrocitásokat követett el, s Goya megrendítő rézkarcsorozatban leplezte le az emberi kegyetlenséget.

Francisco de Goya: Önarckép a műteremben, 1790-1795 (Fotó: Museo de la Real Academia de Bellas Artes de San Fernando)

A londoni National Gallery 2015 és 2016 fordulóján példátlan teljességben mutatta be Goya festészetének ezt a vonulatát egy fantasztikus kiállításon, amelyre hetven portréját gyűjtötték egybe a világ különböző kollekcióiból. A film ezen a tárlaton vezet körbe. A képek nem hízelgőek, átüt rajtuk a festő érdeklődése a psziché sötét rejtelmei iránt.

A IV. Károlyról és családjáról festett portréról Théophile Gautier francia író és esztéta azt mondta, úgy néznek ki a szereplői, mint „a sarki pék és felesége, miután nyertek a lottón”; de VII. Ferdinánd sem járt jobban, egy idióta benyomását kelti Goya művén.

Annál igézőbb az Alba hercegnőről festett egészalakos portré! A hölgy a festményen kecses lábával Goya nevét írja a homokba. Úgy tartják, a hercegnő a festő szeretője és híres képének, a Meztelen Majának modellje volt.

A mester önmagát sem idealizálta, 1820-ban alkotott önarcképén nagybetegen, orvosával, doktor Arrietával együtt örökítette meg magát, elhomályosult tekintettel.

A tárlatot és a filmet végignézve megérthetjük, miért is tekintik Goyát az első modern festőnek, az expresszionisták előfutárának.

2024 augusztusában ismét mozikban a 2017-ben szűk körben bemutatott Exhibition on Screen: Goya – Hús-vér portrék, a Pannonia Entertainment forgalmazásában.

Rendező: David Bickerstaff
Producer: Phil Grabsky