„Nincs a tőkének nemzetisége, nincs a tőkének ideológiája, sem erkölcse, a tőkének egy célja van, hogy több legyen.”
A cégvezető azt hitte, isten lábát fogja meg, amikor lapátra tette a régi feleségét, és beválasztott egy új nőt. Ő az, aki mindig helyes döntést hozott, ő az, aki mindig jókor volt jó helyen. Elindult a gyarapodás útján. Ingatlanbefektetések, gazdasági tanácsadás, irodaépületek. Mindig tudta, mit kell lépni, hogyan kell a céget a növekedés útján tartani.
Róla szólt az elmúlt harminc év, ott volt mindenütt, ahol lenni kellett, észrevette a kiskapukat és a nagykapukat, ha kellett, a tű fokán is átbújt. Korunk hősének látta magát egy olyan korban, aminek nem volt hőse.
Azt kérded, mi közöd hozzá? Te is cégvezető vagy, akár van bejegyzett céged, akár nincs, mert azt az embert, aki vagy, te vezeted.
A cégvezető a te életed könyve. Rólad szól és a barátaidról, meg a rokonaidról, az osztálytársaidról, a gyerekeidről és a szüleidről.
A cégvezető a helyes és helytelen döntéseid könyve, a céljaid és céltalanságaid, a cselekvésed és a tehetetlenséged könyve.
„Míg ez a cégvezető, és sokan mások a gazdaság vezérei közül, a vagyon által nem megvásárolható örökéleten gondolkodtak, s hogy be kell lépni a közéletbe, hogy legalább kísérletet tegyenek a nevük felfényezésére, a politika elkötelezettjei is észbekaptak, hogy minek is osztom le a vagyont külső szereplőknek, amikor megtarthatnám a családomnak is, hát azért jól jönne például a fiamnak egy ilyen energetikai cég, hátha az kicsit felvillanyozza, a feleségemnek egy szálloda, hogy ne kelljen mindennap otthon aludnia, a nagyapámnak egy hegy, fönt sziklákkal meg tölgyesekkel, alul szőlőültetvényekkel és présházzal, hadd igyon az öreg kedvére, az apámnak meg egy tó, szerény ember, de nagyon szeret horgászni, hú, a lányomról majdnem megfeledkeztem, meg a házasságon kívül született gyerekeimről, közöttük szétosztom a maradékot. Csák Máték, Borsa Kopaszok, Subics Pálok és Kőszegi Henrikek lepték el Magyarországot, s politikai hátszéllel egyre csak növekedtek a kiskirályságok, s hogy az életük és a vagyontárgyaik ne sérüljenek, biztonsági hadseregeket tartottak fenn a rendőrség és a katonaság mellett, afféle alternatív bandériumot. És nem jött Károly Róbert, hogy rendetrakjon, hogy az anyátok szentségit, először móresre tanítalak benneteket, aztán visszaadom a vagyontárgyakat a jogos tulajdonosnak, a népnek.” (Háy János: A cégvezető)
Háy János (író, költő) 1960. április elsején született Vámosmikolán. Orosz-történelem szakot végzett Szegeden, esztétikát az ELTE-n. 1989-től 2004-ig kiadói szerkesztőként dolgozott (Holnap, Pesti Szalon, Palatinus). Régésznek készült, de első ásatása során véletlenül feltárta kedvenc kutyájának maradványait. Ezt követően figyelme egyre inkább a rock-zenére irányult. 1982-ben azonban egy kudarcba fulladt zenekar alapítási kísérlet után felhagy a zenével. Ezidőtől publikál irodalmi műveket. Versek, novellák és regények mellett számos rajza is megjelent. Budapesten él. Van gyermeke (kettő), felesége (elhunyt). Olyan, mint mindenki, mint ő.
Háy János: A cégvezető, Európa Könyvkiadó, 2020
