Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Helen Mirren smink nélkül című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

Helen Mirren smink nélkül

Szerző: / 2011. október 6. csütörtök / Szubkultúra, Filmvilág   

Szabó István nem a félmegoldásokról híres, filmjei tartalommal, lágysággal, mélységekkel, hangulattal és szépérzékkel telítettek. Ha híre kel, hogy forgat, mindenki felfigyel rá, legyen az szakmabeli vagy csak filmkedvelő néző. Szabó István az elmúlt év őszén kezdte el Az ajtó című önéletrajzi ihletésű Szabó Magda-regény filmre vitelét. A főszereplő pedig az Oscar-díjas Helen Mirren.

Amikor Szabó Magda műve más műfajba kerül át, az mindig nagybetűs esemény az irodalomban. Szabó István az elmúlt év őszén kezdte el Az ajtó című önéletrajzi ihletésű Szabó Magda-regény filmre vitelét. Az a bizonyos ajtó a második kerületben, a Pasaréten található.
Helen Mirren a gyökereihez tért vissza mind művészi játékát mind magánéletét tekintve: hiteles kelet-európai parasztasszonynak érezte magát, amikor Szabó István Az ajtó című filmjéhez magára öltötte a hagyományos magyar népviseletet.

Az Oscar-díjas angol színésznő erről a The Guardian brit napilapnak adott interjúban beszélt. Két legutóbbi munkája, a John Maddennel forgatott Az adósság, amelyben oroszul kellett megszólalnia és a Szabó Istvánnal készített Az ajtó késztette visszaemlékezésre. A guardian.co.uk cikkében felidézte orosz gyökereit: nagyapja a cári hadsereg tisztje volt, aki az októberi forradalom idején éppen Londonban tartózkodott, és többé haza sem tért.

 

 

Mirren néhány éve, a Prime Suspect című brit sorozat forgatásán találkozott egy orosz színésszel, aki lefordította neki nagyapja naplóját, és azokat a leveleket, amelyeket nagyapja Oroszországban maradt nővéreitől kapott. Az írásbeli emlékek nyomán egy moszkvai újságíró segítségével találta meg a még ott élő Mironoff rokonságot.

A színésznő a Szabó Magda kisregényéből készült játékfilmben Emerencet, az írónő házvezetőnőjét alakította. Mint mondta, a szerephez semmiféle sminket nem viselt. „Valójában nagyon ritka, ha az ember arcán egyáltalán nincs smink egy filmben. Még akkor is sminkelik, amikor a szerep szerint nem festi magát, mert különben nem látható a szeme. De ez alkalommal valóban nem volt rajtam smink” – mesélte.

Felidézte, hogy Az ajtó jelmeztervezői a velencei filmfesztiválon keresték fel. „Egy csodálatos palota egyik szobájában vártam őket, amikor megérkeztek a paraszti magyar népviselet ruháival. Felöltöztem, belenéztem a tükörbe, és annyira illett rám. Úgy értem, elképesztően hihető volt: én, mint egy kelet-európai parasztasszony”.

Úgy tűnik, a népi kultúra mély nyomokat hagyott a színésznőben a magyarországi forgatás során. A Conde Nast Traveler című amerikai magazin októberi online számában nem szokványos, kedvenc úti céljairól számot adva elárulta, hogy portugáliai házát régi magyar bútorokkal rendezte be. Mint hozzáfűzte, egyébként is tetszik neki, hogy „a magyarok szívesen járnak el enni, inni, beszélgetni”, és mivel „csak nemrég szabadultak ki a kommunizmusból, nagyra becsülik a szabadságot, ami például a bohém divatban is jelentkezik”.

 

Szabó Magda 1987-ben írt önéletrajzi ihletésű regénye, Az ajtó Molnár Anna írónő és házvezetőnője, Emerenc történetét meséli el. A regény bemutatja a második világháború előtti és utáni Magyarország társadalmát, emberi történetek sorát vonultatja fel. Szabó István filmjében Helen Mirren játssza Emerencet, az írónőt pedig  A mások élete és A Baader Meinhof csoport című filmekből ismert 49 éves német színésznő, Martina Gedeck.

A Jancsó Miklós utáni „nagy generáció” kiemelkedő alkotója, Szabó István filmrendező világkarrierje páratlan a magyar kultúra legutóbbi fél évszázadában. A Szerelmesfilm, az Oscar-díjas Mephisto, az Édes Emma, drága Böbe vagy A napfény íze című alkotások készítője Budapesten született 1938. február 18-án.
A művész filmjeinek többsége ugyanazokat a motívumokat bontják ki, vagyis a történelmet, elsősorban Közép-Európa történelméről szólnak nagyon érzékenyen. Itt született, ebben a sorsban osztozik. Erről szólnak filmjei is. Azt kutatja, hogy a társadalmi közegben élő ember sorsát miként alakítja a történelem. A szorongást, a bizonytalanságot ábrázolja, amitől bizonytalanná válik az egyén (ott)létének jogossága, filmjeiben az erkölcsi felelősségről szól, mibe mindig beleszól valami külső, legyőzhetetlen erő. Nem titok, hogy gyakran magáról beszél filmjeiben. Ő szólal meg szereplőiben, akkor is, ha első benyomásra azok nem is hasonlítanak rá.

Az ajtó alkotásban szerepel még Eperjes Károly, Marozsán Erika, Koncz Gábor, Andorai Péter, Kovács Lajos, Börcsök Enikő és Pindroch Csaba.