Miről árulkodnak Janikovszky Éva személyes gondolatai, vágyakozásai és élményei? Gyerekkori és fiatalkori naplójában nemcsak az írásról még csak álmodozó írónőt ismerhetjük meg, de a vészkorszak Magyarországát is. Hol ironikus, máskor szembesítő fiatalkori vallomások Janikovszky Évától.
„Egy fantasztikus, tehetséges szegedi lányból 20-30 év múltán, Janikovszky Évaként Európa-hírű sikeres író vált. Erre vágyott egész fiatalkorában, erről – is – tanúskodik a Naplóm” – összegez az írónő fia, Janikovszky János.
Janikovszky Éva: Naplóm, 1938-1944 Ez a gyerekkori és fiatalkori napló, amelyet Janikovszky Éva tizenkét és tizennyolc éves kora között vezetett, az idei év egyik irodalmi szenzációja. A korabeli naplóbejegyzésekből kibomlik egy különlegesen érzékeny lány története, aki a világháború éveiben lett felnőtt, ebben az időszakban volt először igazán szerelmes, és miközben életre szóló barátságokat kötött, szembesült a vészkorszak legdurvább intézkedéseivel, amelyek a családját is érintették.
A későbbi írónő remek stílusban, a rá később is jellemző iróniával mesél osztálytársairól, barátairól, saját magáról, és persze tágabb otthonáról, Szegedről. A vidám gyermeki hang folyamatosan komolyodik, és a késői – 1943-as és 1944-es – bejegyzések már egy olyan fiatal nőt mutatnak, aki érettségével, intelligenciájával, műveltségével kitűnik kortársai közül, és ezért a nála idősebbek barátságát keresi. A kötet gazdag képanyaga a hagyatékban maradt fotókból, valamint korabeli dokumentumok alapján készült.
Janikovszky Éva (született Kucses Éva) (Szeged, 1926. április 23. – Budapest, 2003. július 14.) író, költő, szerkesztő, Kossuth-díjas gyermek- és ifjúsági könyvek írója. 1944–1948 között a Szegedi Tudományegyetemen filozófia, néprajz, magyar és német szakon tanult. Ezt később, 1948-1950 között kiegészítette az Eötvös Loránd Tudományegyetem filozófia, pszichológia és politikai gazdaságtan szakokkal. 1950-ben tanári oklevelet szerzett.
Első kötetét 1957-ben adták ki; ezt Kispál Évaként jegyezte. A könyvet 32 további követte, amelyek összesen 35 nyelven jelentek meg. Témájuk a felnőtt-gyermek kapcsolat, sajátosan mindennapi élményeivel és konfliktusaival. Írt filmforgatókönyvet, dolgozott hetilapoknak, folyóiratoknak, gyakran szerepelt a televízióban, rádióban. Több könyvéből készült rajzfilm, több gyermekeknek szóló tévéjátékát sugározták. 1960-ban, a Szalmaláng című regényén szerepelt először a Janikovszky Éva név. Az évtized végére országszerte ismert lett.
Az idén 70 éves Móra Kiadó neve összeforrt Janikovszky Éva nevével.
A címre kattintva beleolvashatsz a könyvbe.
Janikovszky Éva: Naplóm, 1938-1944
(részlet a könyvből)
ÁPRILIS 20.
A diri eltiltotta a b-seket a színháztól és a mozitól, mert rosszak voltak.
ÁPRILIS 23.
Isten éltessen! (Mármint engem!) Minden külön értesítés helyett, ma volt a születésnapom. Rém guszta dolgokat kaptam. Délután láttam az „Erzsébet”-et, szebb, mint akármi!
(…)
NOVEMBER 16.
Szomorú csütörtök! Nahát, ez rémes volt. I. Rájöttem, hogy anyuék elolvassák a naplót. II. Nem találkoztam a Gabival. III. Megint kezdik elölről a murit otthon. Kisapával egy óráig vitatkoztunk.
A végin beismertük, hogy mindkettőnknek igazunk van. Az a baj, hogy Apunak nem tetszenek a fiúk. (Fő, hogy nekem tetszenek.) Én is azt hiszem, hogy általában nagyon fiatalnak talál a fiúkhoz. Egész biztos nincs olyan fiú, aki neki tetszik, épp azért azt mondtam, hogy szerezzen apu nekem egy olyan fiút, aki mindenkinek megfelel. Nem hiszem, hogy találnak, és nekem a Gabi tetszik. Tehát amíg olyan nincs, aki nekik tetszik, azzal vagyok, aki nekem tetszik. Ez csak elég logikus? Ja, igen, a Vera összeveszett a Kacsával, pedig csak hülye, és más baj nincs. Mert a Fenyő őrült szerelmes belé, csak nem mutatja, mert neki imponál, hogy a Vera szalad utána. És különben kezdek szörnyű leleményes lenni, mert mindig kinyomozok mindent, és most is van egy ügyem, de csak akkor írom meg, ha már kinyomoztam. (Lali)
Janikovszky Éva: Naplóm, 1938-1944, Móra Kiadó, 2020
