„Mire Duane Chapman meghalt a hilketapályán, már kétszer letépték a fejét.” Egy különleges hely, ahol vagyonokat lehet nyerni és veszíteni, és ahol a játékosok és a tulajdonosok mindent megtesznek a győzelemért, mind a stadionokban, mind a pályán kívül.
John Scalzi neve mára garanciát jelent, hogy minőségi, szórakoztató sci-fi regényt veszünk a kezünkbe. Scalzi az ezredforduló után feltűnt sci-fi írók nemzedékének termékeny és invenciózus tagja. Több stílusban és médiában kipróbálta magát, ír filmrecenziókat, ismeretterjesztő könyveket és esszéket. Dolgozott kreatív tanácsadóként a Csillagkapu Univerzum tévésorozatban; népszerű blogja, a Whatever pedig az egyik legrégibb a maga nemében. A Vének háborúja az első műve, mára kultkönyvvé vált, az univerzuma a későbbiekben öt további kötettel bővült. Scalzi szakmai elismerését jelzi, hogy 2010-ben megválasztották az Amerikai Science-Fiction és Fantasy Írószövetség elnökévé. Jelenleg az ohiói Bradfordban él feleségével és lányával.
John Scalzi a legújabb, Fejvesztve című regényében az e-sportok kíméletlen világába vezet minket.
A hilketa egy pörgős, erőszakos sportág, amelyben a játékosok kardokkal és csatabárdokkal esnek egymásnak. A játék célja, hogy letépjük az ellenfél fejét, majd átjuttassuk a gólvonalon. Ezt hús-vér testben élő sportolókkal lehetetlen lenne megcsinálni. De ebben a csapatjátékban „szrípiók”, vagyis robotszerű, Haden-szindrómások által vezérelt testek csapnak össze egymással, úgyhogy mindent szabad. Senkinek nem esik bántódása, de a brutalitás valódi, és a közönség imádja.
Egészen addig, amíg az egyik játékos holtan nem esik össze a pályán.
Balesetről vagy gyilkosságról van szó? A hadenesek ügyeivel foglalkozó FBI-nyomozók, Chris Shane és Leslie Vann nekilátnak felderíteni az igazságot – és eközben eljutnak az egyre népszerűbb hilketa sötét oldalára is, ahol vagyonokat lehet nyerni és veszíteni, és ahol a játékosok és a tulajdonosok mindent megtesznek a győzelemért, mind a stadionokban, mind a pályán kívül.
John Scalzi lendületes stílusú és kérdéseivel aktuális problémákat feszegető könyve visszatérés a Bezárt elmék világába, de a Fejvesztve nem folytatás, hanem önálló regényként olvasható kötet.
A regénybe beleolvashatsz címre kattintva.
John Scalzi: Fejvesztve
(Részlet a regényből)
Mire Duane Chapman meghalt a hilketapályán, már kétszer letépték a fejét.
Az, hogy harmadszor is megtették, szokatlannak számított, még a hilketában is, ahol az a játék lényege, hogy le kell tépni az ellenfél fejét, majd át kell dobni vagy vinni a pálya szélén található gólvonalon. A számítógépnek, amely előtt a játékvezetők ültek – a Boston Bays és a Toronto Snowbirds meccsének alkalmából most az RFK stadion felső régiójában, egy luxusfülkében –, véletlenszerűen kellett volna kiválasztania a pályán található védőjátékosok közül, hogy ki lesz a „kecske” ezen a meccsen, vagyis az a játékos, akinek a fejét a támadók megpróbálják letépni, miközben a többi védő ellenük dolgozik, saját testét és a sportágban jóváhagyottfegyverek arzenálját bevetve. Mivel mindkét csapatban tizenegy játékos van, nem túl gyakori, hogy ugyanaz az ember egy-két alkalomnál többször kerüljön sorra egy meccsen.
De itt a „véletlenszerű” a kulcsszó. Az elektronikus kocka szeszélye folytán időnként az is előfordulhat, hogy akár háromszor is kecskének választhatnak egy játékost egyetlen mérkőzés alatt. Amikor később megvizsgálták a játékot irányító számítógépet, kiderült, hogy senki nem nyúlt bele. A gép magától választotta ki Chapmant egyszer, kétszer, háromszor, teljesen véletlenszerűen.
És nem is választott rosszul. Nem Chapman volt a Boston Bays sztárjátékosa – ezt a megtisztelő címet Kim Silva kapta, aki nemrég írt alá egy ötéves és 83 millió dolláros szerződést az Északkeleti Divízió vezetőivel –, és kulcsfontosságú szakember sem volt, mint például Wesley Griffith, aki arról híres, hogy a nehézkes Tank szrípiókat, amelyekre szakosodott, olyan fürgeségre sarkallja a kritikus meccsek során, mintha Scoutok lennének.
hapman másrészről viszont vitathatatlanul a Bays legjobb cserejátékosa volt; az összes pozíciót és szrípiómodellt ügyesen kezelte, még ha nem is mesterien.
– Bárhova és bármilyen testmodellbe be lehet rakni, és helytáll – mesélte a Bays menedzsere, David Pena az esti meccs utáni sajtótájékoztatón. – Ő az a fickó, aki eszébe jut az embernek, ha azt hallja: „csapatjátékos”.
John Scalzi: Fejvesztve, (Head On), Fordító: Farkas Veronika, Agave Könyvek, 2018
