Johnny Depp várva várt új filmje, a Fekete mise (16) c. krimi betekintést enged a dél-bostoni alvilágba, bemutatja James „Whitey” Bulger a rettegett maffiózó igaz történetét, aki Amerika egyik legkeresettebb bűnözőjévé vált az évek alatt.
A film a kritikusok és a közönség köreiben is nagy lelkesedének örvend, főleg Johnny Depp remek játékát emelik ki, aki többek szerint esélyes az idei díjszezonban komoly elismeréseket besöpörni kiváló alakításáért. De a további szerepekben is nagyszerű színészekkel találkozhatunk; a film másik főszerepében, az FBI ügynököt játszó Joel Edgerton, valamint Benedict Cumberbatch, aki Whitey szenátor öcsét kelti életre. Továbbá feltűnik a filmben többek között Dakota Johnson, Kevin Bacon, Julianne Nicholson és Peter Sarsgaard is! A filmet a Velencei Filmfesztiválon nagysikerrel mutatták be szeptemberben és azóta nagysikerrel megjárta többek között Londont és Torontót is.
Barátok voltak. John Connolly (Joel Edgerton) és James „Whitey” Bulger (Johnny Depp) együtt nőttek fel a dél-bostoni utcákon. Azután vagy húsz évig nem találkoztak. Mire a ’70-es években újra összefutnak, Connolly az FBI magas rangú tisztje, Whitey pedig az ír maffia főnöke lett.
De a régi kapocs erősebb: amikor az olasz családok megpróbálják kiszorítani Whiteyt és bandáját a városból, ő megegyezik egykori haverjával, hogy híreket fog szállítani addigi leggyűlöltebb ellenségeinek. De semmi sem úgy alakul, ahogy tervezték. Sok gyilkosság és sok árulás következik, és Whitey végül felkerül az FBI 10 legveszélyesebb bűnözőt tartalmazó listájára: bin Laden után ő volt a második helyezett.
A megtörtént eset alapján készült véres maffia-film valószínűleg igazi klasszikus lesz: a szereplőgárdája ezt ígéri.
Az FBI több mint egy évtizeden át – egészen 2011-es elfogásáig – vadászott Boston gengszterfőnökére, James “Whitey” Bulgerre, akit csak Osama bin Laden előzött meg a legveszélyesebb bűnözők kőrözési listáján. A sors furcsa fintora, hogy Bulger sohasem emelkedhetett volna ilyen magasra, ha nem segíti és támogatja az FBI.
A Fekete mise annak a szövetségnek a történetét meséli el, amely a kegyetlen gengszter, Whitey Bulger és a feltörekvő FBI-ügynök, John Connolly között köttetett, és amelyet kihasználva Bulger gyakorlatilag az FBI jóváhagyásával követhette el gaztetteit.
„Whitey és öccse, Billy Bulger a Southie-nak nevezett zárt dél-bostoni közösségben nőtt fel – magyarázza Scott Cooper rendező/producer. – Olyanok voltak, mint a tűz és víz, mégis összekötötte őket a testvéri szeretet. Jimmy Bulger történetében ez a különös kapcsolat ragadott meg a leginkább, ezenkívül izgalmasnak találtam John Connolly figuráját, aki kölyökkora óta rajongott Whitey-ért, mert egyszer valami játszótéri bunyóban megvédte, és sok évvel később, FBI-ügynökként ezért asszisztált az ámokfutásához.”
Miközben Connolly a New York-i maffia megzabolázásával egyre magasabbra emelkedett az FBI ranglétráján, Whitey másfajta módon szerzett magának hírnevet. Kegyetlensége hírhedtté tette a bostoni alvilágban, és végül ő lett az egyik helyi banda rettegett főnöke, akit sokan csodáltak, és egyfajta Robin Hoodnak láttak.
„Southie összetartó, zárt közösség volt, amely hűséges maradt Jimmyhez – magyarázza Johnny Depp, aki James “Whitey” Bulgert alakítja a filmben. – A környéken bálványozták, és sokan szerették volna utánozni. Karizmatikus figura volt, és én meg akartam fejteni, mi hajtotta.”
„Úgy képzelem, hogy John Connelly valamiféle lázadó rocksztárnak látta Whitey-t – mondja Joel Edgerton, a becsvágyó FBI-ügynök filmbéli megszemélyesítője. – Srácként felnézett rá, és mikor felnőttként újra összehozta őket a sort, megzavarta a fejét ez a régi barátság.”
„Nem csak Connolly csodálta Bulgert – veszi át a szót John Lesher producer. – Az embereket mindig is izgatták a bűnözők, akik a saját szabályaikat követik. Ebben az esetben ráadásul nem is holmi kis halról, hanem az Egyesült Államok történetének egyik legelvetemültebb gazfickójáról gaztevőjéről van szó, akinek a testvére nagymenő politikus, a régi cimborája pedig FBI-ügynök. Ilyen őrült dolgokat csak az élet tud produkálni.
Persze nem lehet egyetlen filmbe belezsúfolni egy teljes életet – folytatja Lesher. – Dramaturgiai okokból kicsit tömörítettük az eseményeket, és létrehoztunk pár új karaktert. De ami a vásznon megjelenik, az minden megtörtént, a legképtelenebb fordulatokat sem a fantáziánk szülte.”
