115 éve született Karády Katalin, a magyar filmtörténet ikonikus dívája, aki egyszerre volt végzet asszonya, meg nem értett művész, üldözött áldozat és bátor embermentő. A kőbányai nyomorból a csillogásig jutott, hangja és kisugárzása máig összetéveszthetetlen, sorsa pedig a 20. századi magyar történelem egyik legdrámaibb pályája.
115 éve született Karády Katalin, a harmincas-negyvenes évek egyik legkedveltebb filmszínésznője és énekesnője, aki a harmincas–negyvenes évek legnagyobb sztárjai közé tartozott: különleges szépsége, mély hangja és femme fatale szerepei generációkat bűvöltek el. A Halálos tavasz tette halhatatlanná, ám magánéletét tragédiák, üldöztetés és gyanúsítások kísérték. A háború alatt zsidókat mentett, ezért később a Világ Igaza kitüntetést kapta, ám a kommunista rendszer ellehetetlenítette. 1951-ben emigrált, élete utolsó évtizedeit New Yorkban töltötte. Kultusza ma is él: dalai, filmjei és személyes mítosza a magyar kultúra örök részévé váltak
5+1 érdekesség Karády Katalinról – 115 éve született a magyar végzet asszonya
1. Egy kőbányai proletárcsaládból jutott a csillogásig
Karády Katalin Kanczler Katalin néven 1910. december 8-án született egy hétgyerekes, nehéz sorsú kőbányai proletárcsaládban Gyerekként jótékonysági programok segítségével Svájcban és Hollandiában is tölthetett néhány hónapot – ezek az élmények nyitottabbá és világot látottabbá tették, mint kortársainak többségét.
2. A családi pokolból a színpad felé menekült
Zsarnoki, erőszakos apja elől húszévesen házasságba menekült, ám három év múlva elvált. Tehetségét Egyed Zoltán újságíró fedezte fel – ő adta neki a Karády művésznevet, és ő vitte el első mesteréhez, Aczél Ilonához, a Nemzeti Színház művésznőjéhez. 1939-ben debütált a színpadon, de hamar kiderült, hogy a film világa áll igazán közel hozzá.
3. A Halálos tavasz tette legendává
Első filmszerepe, a Halálos tavasz femme fatale-ja egy csapásra országszerte ismertté tette. Igazi sztár lett, a nők utánozták frizuráját, öltözködését, bár nem mulasztották el, hogy megjegyzéseket tegyenek szögletes vállára, lomha járására. Karády a szőke, babás, csicsergő nőideál után a határozott, vonzó, erotikát sugárzó végzet asszonya volt, szinte férfiasan mély hangja is szokatlanul hatott a „nyafogások” után. Mély, búgó hangja és fülledt eleganciája új nőideált teremtett a moziban és a könnyűzenében is. Slágerei – mint a Gyűlölöm a vadvirágos rétet vagy a Mindig az a perc – a korszak védjegyeivé váltak.
Gyakran volt Jávor Pál partnere, így a Valamit visz a vízben, a Szováthy Évában és az Egy tál lencsében is, amely kivételesen vígjáték volt. Karády ugyanis nem szívesen mosolygott, legendáját táplálta, hogy szinte mindig hűvösnek és távolinak mutatkozott, ahogy mondta: a mosolyt csak más ajkán szeretem.
4. Üldözött és üldözöttek megmentője is volt
A háború idején kapcsolatai miatt – köztük a hírszerzés vezetőjével, Ujszászy Istvánnal való viszonya miatt – letartóztatta a Gestapo, megkínozták, és hónapokig tartották fogva Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után. Befolyásos barátai segítségével csak három hónap után tudták kiszabadítani. A városban elterjedt az alaptalan pletyka, hogy kémkedéssel vádolják (talán azért, mert az akkor bemutatott Machita című filmben kémnőt játszott).
A nyilas uralom alatt zsidókat bújtatott és mentett, ezért 2004-ben posztumusz megkapta a Világ Igaza kitüntetést.
5. A kommunista kultúrpolitika száműzte a nyilvánosságból
A szovjeteknek átadott Ujszászynak 1948-ban nyoma veszett, amikor 1948-ban hazahozták és átadták az ÁVH-nak. Karády az új világban már nem találta helyét, a háború után a rendszer „a múlt rendszer sztárjaként” kezelte, ellehetetlenítették, fellépési lehetőségeit elvették.
Többször hívták külföldre, s reménytelen helyzete miatt 1951. február 20-án házvezetőnőjével és kalapkészítő barátnőjével illegális úton elhagyta az országot, előbb Brazíliában, később New Yorkban telepedett le, ahol kalapszalont nyitott, és szinte teljesen visszavonultan élt, csak néhány, magyar művészek által szervezett koncerten vett részt, főként Kanadában. Itthon ezután sokáig a neve sem hangozhatott el.
+1. Itthon kultusz lett belőle, ő azonban már nem tért vissza
Egy-két hangfelvétele is készült, de még fényképezni sem engedte magát, csak 1979-ben, hosszú rábeszélésre adott egy exkluzív interjút Sándor Pálnak. A ’70-es években újra felfedezte őt Magyarország, dalai reneszánszt éltek, filmek és könyvek idézték fel alakját. Karády azonban soha nem jött haza – „örökre fiatalon” akart megmaradni közönsége emlékezetében.
New Yorkban halt meg 1990. február 7-én, végakarata szerint a Farkasréti temetőben nyugszik.. Bacsó Péter Hamvadó cigarettavég című, 2001-ben készült filmje Karády és Ujszászy szerelmét elevenítette fel, akárcsak Pusztaszeri László Karády és Ujszászy című párhuzamos életrajza (2008). Dalaiból Szalóki Ági adott ki feldolgozáslemezt, egy éve mutatták be Lengyel Ferenc Ópiumkeringő című darabját, amelyben a leghíresebb Karády-slágerek is felcsendülnek. 2008 óta a nevét viselő alapítvány kutatja, gondozza életművét.
