35 éve hunyt el a negyvenes évek egyik leghíresebb magyar filmcsillaga, Magyarország első ikonikus sztárja, Karády Katalin, akit egy véletlen találkozás indította el pályáján, üstökösszerű felemelkedését pedig a film hozta el. Mítosza máig eleven.
„Egyáltalában nem biztos, hogy ez az idillikus állapot – pesti híres színésznőnek lenni – sokáig tart nálam. Mert egy reggel majd úgy ébredek fel, hogy kitörnek bennem és eget kérnek a nomád ösztönök – és akkor elutazom.
Kérem kedves barátaimat és intim ellenségeimet is, hogy ha ez megtörténnék, ne haragudjanak rám, vállvonogatással kell elintézni az egészet, mert ez a nő – ugyebár? – menthetetlen… Képes felülni a vonatra és elutazni Sumátrába, vagy éppen Sydneybe. Vagy mert éjjel detektívregényt olvas: és a cselekmény Mexikóban játszódik – másnap elutazik oda, kivizsgálni, hogy a regényíró hű pontossággal írta-e le a tájat?” (Karády Katalin – Gách Marianne – Mezei András – Zilahy Lajos: Hogyan lettem színésznő?)
Karády Katalin 1939-ben üstökösként robbant be a magyar filmgyártásba. A híres színésznő Kanczler Katalin néven született 1910. december 8-án, Kőbányán. Bár családja anyagi körülményei szűkösek voltak, egy program keretében a ’20-as évek elején néhány hetet Svájcban, később Hollandiában töltött, ahol egy másik életvitelt is kipróbálhatott. Hazatérve gyakran szerepelt az iskolában, már akkor otthon érezte magát a színpadon. Később kétszer is elkezdett színészetet tanulni, de egyik alkalommal sem volt kitartó.
Kivételes szépségével és egyedülálló búgó hangjával azonban többre volt hivatott, és szerencséjére találkozott Egyed Zoltán újságíróval. Ő volt felfedezője és későbbi menedzsere, tőle származik a Karády művésznév is. Egyed ének- és táncórákra vitte Karádyt, és bemutatta Bajor Gizinek, aki, látva tehetségét, nagy jövőt jósolt neki.
Hunyady Sándor csak hosszú rábeszélésre volt hajlandó megnézni, jó barátjának, Egyed Zoltánnak a felfedezettjét a Vígszínházban. Előadás után nyomban leül a Japán kávéház egyik asztalához és Tíz perc alatt megszerettem Karádyt címen cikket írt róla.
„Sohasem politizáltam. Engem csak a pályám érdekelt. És így aztán, amikor 1944-ben felszólítottak, szüntessem be kapcsolataimat a zsidókkal, csak elutasítóan felelhettem. Mondtam is nekik: rendes ember nem tehet ilyet. Nálam csak ember létezik. Jó vagy rossz.” (Péter Zsolt (szerk.): Ne kérdezd, ki voltam)
Egyed már első filmje, a Halálos tavasz előtt elhíresztelte Pesten, hogy új színésznő született. Karády Katalin teljesen új ideált testesített meg:
a korábban népszerű naiv színésznőkkel ellentétben ő a végzet asszonya volt, s egyben Magyarország első modern sztárja hatalmas rajongótáborral, akik festményeket készítettek róla, verseket írtak hozzá, sőt, megpróbáltak hasonlítani rá.
Például Karády hatására jött divatba a nadrág és az inggallér a nők körében, de rajongói közel 300 klubot is alakítottak.
„1944. április 18-án tartóztatott le a Gestapo. A félelem volt a legrosszabb: mit akarnak tőlem? Mi a bűnöm? Mért hoztak ide? Nem mintha nem tudtam volna, hogy mi minden számított akkoriban bűnnek, hiszen ártatlanokat mentettem, akiknek az elhurcolása éppolyan képtelenség volt, mint az én letartóztatásom.” (Karády Katalin – Gách Marianne – Mezei András – Zilahy Lajos: Hogyan lettem színésznő?)
A kivételes népszerűségnek örvendő színésznő élete nagy fordulatot vett a háború után, 1949-től filmjeit és dalait már nem tűzték műsorra, ezért 1951-ben elhagyta az országot. Először Brazíliában élt, majd New Yorkban telepedett le, ahol kalapszalont nyitott.
„– Ön már régebben is azt nyilatkozta, hogy sajnálja a rossz embereket. Tehát a vallatóit se gyűlöli?
– Igen, inkább sajnálom őket, mint megvetem, de talán mindabból, amit átéltem személyesen, épp az maradt meg bennem rendkívüli élességgel, hogy a jó embereket szeretem, azokat, akikkel ma már nagyon ritkán lehet találkozni.” (Karády Katalin – Gách Marianne – Mezei András – Zilahy Lajos: Hogyan lettem színésznő? – Beszélgetések Karády Katalinnal – 1980)
1990. február 8-án hunyt el, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Noha csak néhány évig tartott színészi karrierje, páratlan alakításaival, igéző tekintetével és felejthetetlen hangjával máig a magyar filmtörténet egyik leghíresebb dívája, akinek dalait ma is szívesen idézzük fel.
