A világhírűvé vált magyar filmesek egyik legnagyobbika, az első filmrendező, akit Nagy-Britanniában lovagi rangra emeltek, Korda Sándor, ahogy a világ ismer, Sir Alexander Korda filmrendező 120 éve született.
Indulás a Pesti Mozitól
Százhúsz éve, 1893. szeptember 16-án született Korda Sándor filmrendező, producer, akit a világ Sir Alexander Korda néven ismer. Ma is őt tartjuk a világhírűvé vált magyar filmesek egyik legnagyobbikának, a magyar filmkritika megteremtőjének és a magyar filmgyártás egyik úttörőjének. Úgy tartják számon, mint aki megalapította a londoni filmipart, ő az első filmrendező, akit Nagy-Britanniában lovagi rangra emeltek. Pályája során történelmi személyiségek mindennapjairól és magánéletükről készült filmjeivel aratta legnagyobb sikereit, egész élete során foglalkoztatta az egyén privát története és a világtörténelem kapcsolata.
„Emeljük fel a szívünket”
Kellner Sándor László néven született a Túrkeve melletti Pusztatúrpásztón. Az apa halála után édesanyja gyermekeivel Kecskemétre, majd a fővárosba költözött, Sándor középiskolai tanulmányait már Budapesten végezte. A kiváló fogalmazókészséggel megáldott fiú újságíró-gyakornokként kezdte írásait Sursum Corda („Emeljük fel a szívünket”) álnéven jegyezni, s először 1909-ben jelent meg cikke Korda Sándor aláírással. 1915-ben ő alapította Pesti Mozi címmel az első magyar filmes szaklapot, s ekkoriban kezdett rendezni is.
1916-tól Kolozsvárott dolgozott rendezőként, a következő évben Budapesten megvette a Corvin filmgyárat és Zuglóban Moholy-Nagy László tervei alapján korszerű filmstúdiót épített fel. 1919-ben részt vett a filmgyártás átszervezésében, direktóriumi tag, a filmgyártás művészeti vezetője volt, ezért a Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták. Felesége, a filmsztár Korda Mária közbenjárására szabadult, és a házaspár azonnal elhagyta Magyarországot.
Később Berlinbe költöztek, ahol rendezőként felesége több filmjét is sikerrel rendezte, Korda a húszas években több európai országban dolgozott. 1926-ban az MGM szerződést kötött a házaspárral, ezért Hollywoodba költöztek, de karriert csinálni ekkor még nem tudott, s alig 20 dollárral zsebében, de tapasztalatokban gazdagon tért vissza Európába. 1930-ig Korda Párizsban tartózkodott, ahol a Paramount francia részlegét irányította.
1931-ben utazott Angliába, ahol a következő évben London Films elnevezéssel filmvállalatot alapított. A London melletti Denhamben vásárolt birtokon a semmiből teremtette meg az angol filmipart, s felvette a harcot az amerikai filmdömpinggel. Stúdióiban évente átlagosan 250 filmet gyártottak, s ezek színvonala nem maradt el a hollywoodi produkciókétól. Legfontosabb alkotótársa két öccse, a rendező Zoltán és a díszlettervező Vince volt, s olyan világhírű magyarokkal dolgozott együtt, mint Bíró Lajos dramaturg, Rózsa Miklós zeneszerző, Máthé Rudolf operatőr, Pressburger Imre forgatókönyvíró, Pallós István gyártásvezető.
Korda első átütő sikere a VIII. Henrik magánélete lett 1933-ban, az alkotást két Oscar-díjra jelölték, s a címszereplő Charles Laughton el is nyerte a kitüntetést. A következő években forgatott filmjeiben (Don Juan magánélete, Rembrandt, Lady Hamilton) a történelem és a művészet nagyjait hozta emberközelbe, s hasonló népszerűséget értek el a Korda Zoltán által rendezett mese- és dzsungelfilmek, amelyeknek producere volt. A bagdadi tolvaj több Oscar-díjat is kapott, A dzsungel könyvét jelölték a kitüntetésre, az angol gyarmatokért folyó harcokról szólt A négy toll, a Bosambo címszereplője az amerikai fekete énekes-színész Paul Robeson volt.
Világsztárok patrónusa
Korda olyan színészek pályáját indította el, mint Laurence Olivier és Vivien Leigh (akik a Lady Hamiltonban játszottak együtt), továbbá Merle Oberon, akit később feleségül vett. Dolgozott a magyar származású Leslie Howarddal (Női szakasz, A vörös Pimpernel) és Marlene Dietrich-hel is (Őnagysága nem akar gyereket). Közeli jó barátja volt Winston Churchill, aki több forgatókönyvet is írt a London Filmsnek, az író Graham Greene és Robert Graves, valamint a rendező-színész Orson Welles.
A legendásan jól öltözött, mindig elegáns öltönyt, cipőt, kesztyűt, kalapot viselő Korda híresen nagy pénzügyi hazardőr volt. Filmvállalkozásain nem egyszer vagyonokat veszített, de rendszeresen talpra állt – az a mondás járta róla, hogy az üres páncélszekrényből is képes volt pénzt kivenni. 1936-ban megkapta a brit állampolgárságot, 1942-ben az angol filmgyártás létrehozásában végzett kimagaslóan eredményes munkásságáért VI. György király lovaggá ütötte. A kitüntetést személyében első alkalommal kapta meg filmrendező, így kijárt neki a Sir Alexander Korda megszólítás. (A király, mivel a Buckingham palotában akkor még nem volt moziterem, rendszeresen Kordához járt filmeket nézni.)
Korda a második világháború alatt ismét Hollywoodba ment, de immár ünnepelt rendezőként. A háború után visszatért Angliába, ahol jobbára producerként tevékenykedett, s a televíziózás jelentőségét felismerve filmjei jogát nagy tévétársaságoknak is eladta. Érdekelte a háromdimenziós film, sőt az illatokat kibocsátó szagosfilm is. Utolsó munkája a Laurence Olivier rendezésében és főszereplésével készült Shakespeare-adaptáció, a III. Richard volt 1955-ben.
Hatvanévesen harmadszorra huszonéves, életvidám lányt vett feleségül, aki nem dédelgetett színészi ambíciókat (első két felesége színésznő volt). Korda életereje azonban megfogyatkozott, és ezzel együtt vagyona is apadni kezdett. 1956. január 23-án (egyes források 22-ét jelölnek meg), Londonban mondta fel a szíve a szolgálatot.
Emlékét Túrkevén filmszínház őrzi, mellszobra is áll itt, s róla nevezték el a Corvin Budapest Filmpalota legnagyobb termét. A világhírű filmes 1996-ban posztumusz Pro Cultura Hungarica kitüntetést kapott. Ma már a külföldi filmesek előtt is jól ismert a néhány éve felavatott etyeki Korda Sándor Filmstúdió, s a brit filmakadémia (BAFTA) az év legjobb brit filmjének járó kitüntetést az ő nevét viselő díjjal jutalmazza.
Magyar filmjei: A becsapott újságíró (1914), Tyutyu és Totyó (1915), Lyon Lea (1915), A tiszti kardbojt (1915), Fedora (más címen: Fehér éjszakák) (1916), A nagymama (1916), Mesék az írógépről (1916), A kétszívű férfi (1916), Az egymillió fontos bankó (1916), Ciklámen (1916), Vergődő szívek ((1916), A nevető Szanszkia (1916), Mágnás Miska (1916), Szent Péter esernyője (1917), A gólyakalifa (1917), Mária (1917), Harrison és Barrison (1917), Faun (1917), Az aranyember (1918), Mary Ann (1918), Ave Caesar! (1919), Fehér rózsa (1919), Yamata (1919), Se ki, se be (1919), A 111-es (1919)
