„Nagyon sokféle siker van, az üzleti és az irodalmi siker pedig nem feltétlenül ugyanaz…” Irodalmi élmények, sikerek és tervek – azaz milyennek látta a 2017-es évet Turi Tímea, a Magvető Kiadó főszerkesztője.
Hagyományunk szerint 2017-ben is megkértünk néhány, az irodalommal és könyvkiadással foglalkozó kiadóvezetőt, szerző-publicistát, szerkesztőt, hogy értékelje az évet. Turi Tímea, a Magvető Kiadó főszerkesztője bepillantást engedett a kiadó életébe, a olvasásélményekről, a könyvszakmában előforduló nehézségekbe, az olvasók számára “láthatatlan” háttérmunkába.
Hogyan értékeled a Magvető 2017-es évét?
A Magvető útfekvése kitűnő, és gyorsulása kifogástalan. Ez azonban nem szabad, hogy könnyelműségre csábítson.
2017-ben a kiadó melyik könyve érte el a legnagyobb sikert?
Nagyon sokféle siker van, az üzleti és az irodalmi siker pedig nem feltétlenül ugyanaz, de a Magvető esetében nem is feltétlenül különböző. Grecsó Krisztián, Tóth Krisztina, Spiró György új könyveit változatlanul különösen sok olvasó kereste, de ugyanezt elmondhatjuk Szabó T. Anna, Kemény István, Rakovszky Zsuzsa, Erdős Virág, Dragomán György, Darvasi László vagy Závada Pál köteteiről. Nagyon szerettük idei könyveink közül Vida Gábor különleges Erdély-regényét is. Gabriel García Márquez életműsorozatának és Nádasdy Ádám Shakespeare- és Dante-fordításainak megújult külsőben való megjelenése is népszerű. A vártnál is nagyobb sikereket értek el a Tények és Tanúk kötetei is, Király István vagy Heltai Jenő naplója.
Számodra ki az év felfedezettje?
Kocsis Árpád. A fiatal vajdasági szerző első regényét a Forum Kiadóval közösen jelentettük meg, az Oktopusz a külföldön dolgozó fiatalok életérzését mutatja be több mint ígéretes elbeszélői tehetséggel.
Hogy látod, 2017-ben milyen irányba ment el a könyvek borítójának dizájnja, tipográfiája?
Összességében azt tapasztalom, hogy ha egy könyvesboltba belép az ember, olyan vizuális zsongásban találja magát, hogy egyre jobban felértékelődnek a nem csupán látványos, de letisztult, elegáns megoldások is. Emiatt is lehet, hogy egyre népszerűbbek a sorozatok, ami a mi kínálatunkon is meglátszik. Az Időmérték verseskötetei, a Tények és Tanúk visszaemlékezései, a Magvető Zsebkönyvtár darabjai együtt még jobban mutatnak a polcon, mint külön-külön. Az Időmérték és a Tények és Tanúk megjelenése Pintér Józsefet dicséri, aki nem csak legfőbb könyvtervezőnk, de a Magvető könyveinek megjelenéséért művészeti vezetőként is felel. A Magvető Zsebkönyvtár sorozatát Németh Márton tervezte, Vajda Péter pedig a drámafordításoknak adott nem csupán modern, de könnyen megvásárolható megjelenést. Különösen szerettem Hídvégi Anna munkáit is: ő többek között a Szép versek és a Körkép idei megjelenéseit tervezte, de a Magvető arculatát megújító Farkas Anna is tervezett nekünk idén borítót, a García Márquez-életműsorozatunkat pedig Gerhes Gábor gondolta újra. Kísérleteztünk is: Horváth Viktor, Potozky László és Totth Benedek vad, friss regényeihez Horváth Tamás tervezett üde, flexiborítójú külsőt.
Mit tartasz az év irodalmi botrányának, illetve az év szenzációjának?
„Botránynak a kultúrpolitika alakulását, szenzációnak pedig azt, hogy az előbbi ellenére is van még valamifajta értelmes működés.” Ezt a mondatot 2010-ben válaszolta Krusovszky Dénes a Litera körkérdésére. A helyzet azóta is változatlan, noha fokozódott.
A jövőt nézve milyen tendenciákat látsz a könyvszakmában és hogyan látod a könyvpiac jövőjét?
Csakazértis optimistán. A könyvpiac egésze hatalmas és heterogén terület, a szépirodalom, amit talán jobban átlátok, ennek csupán kis szelete. Mégis azt remélem, miközben az általános közéleti válsághangulat egyfajta szellemi konjunktúrát eredményez, hogy egyre több olvasó találja meg valódi útját a neki fontos könyvekhez.
2018-ban milyen könyvek miatt lesz érdemes figyelni a kiadó újdonságaira?
Krasznahorkai László Manhattan-terv című különleges esszé-albuma a Moby Dick szerzőjének nyomait kutatja New Yorkban, a kötet február elején jelenik meg. Bartis Attila is exkluzív albummal jelentkezik: ám ő saját fotóival. A tavaszi könyvfesztivál díszvendége Daniel Kehlmann lesz, az ő szellemes történelmi nagyregényét áprilisban jelentetjük meg. Szintén a könyvfesztiválra jelenik meg Clarice Lispector történeteinek monstre válogatása, a Magyarországon talán még kevéssé ismert, de a nemzetközi szcénában az elmúlt években újrafelfedezett szerzőt kritikusai Kafka és Borges jelentőségéhez mérik. 2018-as könyveink között ott lesz többek között Esterházy Péter publicisztikáinak gyűjteménye, Takács Zsuzsa összegyűjtött verseinek régóta várt kiadása, Oravecz Imre trilógiazáró nagyregénye, Bereményi Géza önéletírása, Szabó T. Anna, Szvoren Edina, Bán Zsófia új prózakötete, Sándor Iván, Garaczi László, Krusovszky Dénes és Mán-Várhegyi Réka regényei, Marno János, Kemény István versei, vagy épp Szilasi László megrázó erejű, behatárolhatatlan könyve; de szerencsére több tervünk van, mint amilyen hosszan itt illene válaszolni.
