Vajon a felnőttek számára íródott könyvekben vannak-e, maradtak-e tabutémák? Tabutéma-e például a szexuális identitás?
Amikor az úgynevezett tabutémák megjelentek a gyerekirodalomban, mindenki üdvözölte a jelenséget, hogy végre mindenről beszélhetünk a gyerekeinkkel. Egy könyv segítséget és támaszt nyújt, szavakat találhatunk bennük olyan dolgokra, amiket illetően eddig csak saját sejtéseinkre, benyomásainkra támaszkodhattunk. Jelent meg gyerekkönyv a szülők betegségéről, alkoholizmusáról, olvashattunk mesekönyvet az örökbefogadásról és a másságról is. De vajon a felnőttek számára íródott könyvekben vannak-e, maradtak-e tabutémák? Tabutéma-e például a szexuális identitás? Halkan kell-e szólni, ha valaki az azonos neműeket szereti, maradjon-e ez a téma a négy fal között? Megtudhatjuk-e könyvekből, hogy milyen melegnek lenni? Kiderül-e, hogy milyen a társadalom hozzáállása a homoszexuálisokhoz, transzneműekhez, leszbikusokhoz? Szerencsére az irodalom választ ad a kérdéseinkre, azokra is amiket még feltenni sem mertünk.
Fontos meleg-témájú könyveket gyűjtöttünk össze és mutatunk be a Libri trendben, olyan műveket, amik az azonos neműek szerelmét mutatják be, hol regénybe ágyazva, hol ismeretterjesztő jelleggel. Egy a 20-as években íródott angol regény egy leszbikus szerelemről mesél nekünk, egy amerikai mű a kamasz melegek érzéseiről. Nádasdy tanár úr is írt ismeretterjesztő etológia-könyvet a melegségről, de beszédtémává tette a meleg viszonyokat a 2007-ben íródott és tavaly filmre vitt Szólíts a neveden is, ami egy fiatal fiú és egy felnőtt férfi mindent elsöprő szerelmét mutatja be nekünk.
Mit szeretünk olvasni? Hogyan alakulnak a sikerlisták? Mik az új témák? Ugyanaz népszerű a magyar olvasók körében, mint nemzetközi viszonylatban? Mit olvassunk, ha jót akarunk olvasni? A Libri Trendben minden érdekességet körüljárunk, ami a könyves világban történik.
Radclyffe Hall: A magány kútja
Stephen Gordon kislány korában is érezte, hogy ő más. Azt, hogy tehetsége van a sporthoz, gyűlöli a lányruhákat, és jobb szeret egyedül lenni, nem tartották ifjú hölgyhöz illőnek a Viktória korabeli felső osztályban. De amikor Stephen felnő, és beleszeret egy másik nőbe, tűrhetetlenné válik a helyzete a családi kastélyban. Stephennek útra kell kelnie, hogy felderítse, van-e számára hely a nagyvilágban. Párizsba költözik, népszerű író lesz, háborús hős, mégis boldogtalan. Fűti a becsvágy, de a társadalmi elvárások sarokba szorítják, és Stephen elkeseredett lépésekre kényszerül.
A 20. század első felének egy nálunk kevéssé ismert írónője, Radclyffe Hall 1928-as regénye a mai napig az egyik legfontosabb alkotás a leszbikus irodalomban. Nem pusztán a történet főhősének, Stephen Gordonnak szexuális önfelfedezése, hanem a könyv körül a kiadása után kialakult disputa miatt is. Megjelenése után szinte azonnal heves politikai és jogi vita alakult ki a könyv kapcsán Angliában, miután James Douglas, a Sunday Express nevű napilap szerkesztője obszcenitásra hivatkozva annak betiltását követelte, annak ellenére, hogy a történetben semmiféle szexuális jellegű utalás nem olvasható. A követelésből bírósági ügy kerekedett, ami – mint a betiltott könyvek esetében szinte mindig, és a tiltást követelők szándékával szöges ellentétben – azt eredményezte, hogy szinte mindenki elolvasta a mű sokszor Franciaországból becsempészett példányait. Stílusában ugyan nem követte az akkoriban szinte egyeduralkodónak számító modernista vonalat, és nyelvezete már-már ósdinak tűnik kortársai között, társadalmi hatása mégis óriási volt.
Nádasdy Ádám: A vastagbőrű mimóza
Írások melegekről, melegségről
„Olyan nincs, hogy döngicsélés van meg zümmögés, és az nem jelent semmit.”
„Nádasdy írásai nem egy részhalmazról szólnak – írta Esterházy Péter -, mondjuk, bátran, ez sem volna kevés, ez az emancipációs harc, de nem okvetlenül az irodalomra tartozó ügy (megjegyezvén, hogy nem tudom pontosan, és azt hiszem, nem is tudható, mi tartozik oda, mi nem), hanem rólunk, mindenkiről szólnak. És valóban bátran, de ez a bátorság nem az ő-kből következik, hanem részint a szerző nagyságából, részint a… hát azt hiszem, a szerelemből.”
Nádasdy Ádám nem az önfelfedezés vagy az életben rájuk váró kihívások, nehézségek, elutasítások oldaláról mutatja be a melegek világát. A kötet – ahogy a szerző fogalmaz – ismeretterjesztő etológia-könyv, ami a heteróknak mutatja be, hogy amit a többségük másságnak, különbözőségnek gondol, az a valóságban nem is olyan más és nem is olyan különböző. Nem a melegeket szeretné betokozni a többségi társadalomba, hanem rámutatni, hogy ott, ahol mi a két út között kérlelhetetlen betonfalat sejtünk, valójában egy képzelt és könnyen átszakítható szalag függ csupán. Még csak nem is hús-vér emberek, hanem a hétköznapokban mindannyiunk által észrevehető kedvességek, apró rezdülések a történetek főszereplői, amik beláttatják velünk, hogy a homoszexualitás nem csak a szexualitás egy formája, hanem a szereteté is. A könyv a 2016-os Libri irodalmi díjak tízes rövid listájára is felkerült.
Magvető Kiadó, 2015
André Aciman: Szólíts a neveden
A könyv a helyszínéül szolgáló mediterrán olasz táj alakját veszi fel. Ráérős lassúsággal, a napsütötte függőágyban eltöltött sziesztából felébredők bágyadtságával vezet keresztül bennünket az elbeszélő gondolatvilágán, amely bár filozofikus és elmélyült, mégsem mutat jelentős különbségeket egy átlagos kamaszfiúétól. És épp ez a lényeg: hogy mire észrevesszük Elio melegségét, addigra már elfogadtuk őt átlagosnak, szerethetőnek, normálisnak. És ha ennek ellenére a fiú vonzalma megütközést vált ki bennünk, akkor szembesülnünk kell vele, hogy a hiba bennünk van. A regényből készült film nagyszerűen dolgozza fel az alapművet, hangulatában illeszkedik eredetijéhez és érzékenyen fordítja át képre a könyv lapjain dúló belső harcokat.
A Szólíts a neveden korunk egyik legcsodálatosabb szerelmi története, amely egy csapásra klasszikussá vált.
A regény alapján készült film Luca Guadagnino rendezésében, Armie Hammer és Timothée Chalamet főszereplésével, a háromszoros Oscar-jelölt James Ivory forgatókönyvéből február 8-tól látható a magyar mozikban.
Athenaeum Kiadó, 2018
Adam Silvera: Inkább boldog
A tizenhat éves Aaron Soto igyekszik újra magára találni egy családi tragédiát követő nyáron. A barátnője, Genevieve segítségével lassanként emlékezni kezd, milyen lehet a boldogság, ám amint összebarátkozik Thomasszal, minden összezavarodik, amit a múltjáról és a jövőjéről gondolt. Aaron és Thomas egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és Aaron önmaga előtt sem tagadhatja le többé az érzelmeit. A Leteo Intézet memóriatörlési eljárása lehet a megoldás, hogy újra a régi legyen. Ám ezzel együtt az igazi önmagát is elveszítheti.
A könyv egyedülálló módon nyújt támaszt azoknak a kamaszoknak, akik amellett, hogy kénytelenek a tinédzserkor mindenki által ismert problémáival megküzdeni, még azzal is szembesülnek, hogy szexuális irányultságuk miatt saját korosztályukban is kiközösítés fenyegeti őket. Nem sokkal ezelőttig Amerikában a meleg kamaszok legalább egyötöde kísérelt meg öngyilkosságot, ez az arány csak akkor javult valamelyest, amikor néhány államban legalizálták az azonos neműek házasságát. Ami persze fontos lépés, de korántsem oldja meg a melegségüket a társadalmi normákat kisajátító retorika árnyékában megélni kényszerülő fiatalok minden problémáját.
Adam Silvera főhőse, Aaron, miután rájön, hogy Thomas iránt érzett vonzalma túlmutat a barátságon, és őszintesége csupán csalódáshoz vezet, úgy dönt, hogy egy memóriatörlési eljárásnak veti alá magát. Szerencsére ez a módszer a való életben nem létezik, a könyv narratívájában betöltött szerepének köszönhetően azonban olyan szorongásokat képes feloldani, amit régóta egyetlen hasonló témájú könyv sem.
Menő Könyvek, 2018
