Jókai Mór halála után 116 évvel, 74 regényének feldolgozásával, öt évnyi fejlesztőmunka után mintegy 28.500 szócikkel 880 oldalon jelent meg a Jókai-enciklopédia a TINTA Könyvkiadó gondozásában.
Tudtad, hogy a ‘pagony’, azaz a 〈fiatal〉 ritkás erdő, fás liget 2. erdőnek egy-egy erdész hatáskörébe tartozó, illetve elzárt része kifejezés több Jókai-regényben is szerepel – Akik kétszer halnak meg; Enyim, tied, övé; Fekete gyémántok, Három királyné; Kőszívű ember fiai; Rákóczy fia; Mégis mozog a föld -, nem is egyszer?
A magyar nyelv- és irodalomtudomány régi és nagy adósságát törlesztette a TINTA Könyvkiadó, amikor ötéves gyűjtő- és szerkesztőmunka után megjelentette a Jókai-enciklopédiát. Balázsi József Attila és Kiss Gábor szerkesztők a nagy regényíró 74 regényét dolgozták fel, és munkájuk eredményét 880 oldalon 28.500 szócikkbe rendezve adták közre.
A Jókai-enciklopédia megmagyarázza a régies, a tájnyelvi és az idegennyelvi szavakat és kifejezéseket. Bemutatja Jókai kitalált és történelmi személyeit, ugyanakkor történelmi eseményeket, földrajzi helyeket mutat be. Az enciklopédia tudományos igénnyel, a nagyközönség számára készült, a címszavak mellett megtalálható, hogy melyik regényben hol fordul elő a magyarázott szó vagy név. Az új enciklopédia teljeskörű képet nyújt Jókai gazdag világáról, hű tükre a 19. század tudományos világképének.
Az enciklopédia célja, hogy elősegítse Jókai regényeinek értő olvasását, felvillantsa az író szókincsének sokszínűségét, továbbá hozzásegíti az érdeklődőket, hogy bővítsék művelődéstörténeti, néprajzi és történelmi ismereteiket.
A kiadvány a TINTA Könyvkiadó Magyar Nyelv Kézikönyvei sorozatának 32. tagjaként látott napvilágot.
A) JÓKAI MÓR, A NYELV UTOLÉRHETETLEN MŰVÉSZE
I. Kutatástörténet
Jókai Mórnak, „a keleti mesélők egyenes utódá”-nak (Babits) művei a nemzeti műveltségünknek ugyanolyan szerves részét képezik, mint az Ómagyar Mária-siralom, Balassi Bálint, Arany János, Ady Endre vagy Weöres Sándor költeményei. Olvasónemzedékek nőttek fel szövevényes cselekményű regényein, történeteit Európa-szerte olvasták. Írói nagyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy regényeinek magyar kiadását rövidesen követték az idegen nyelvű fordítások, s még életében az alábbi nyelveken váltak hozzáférhetővé: angol, cseh, dán, észt, finn, holland, horvát, lengyel, lett, német, olasz, orosz, svéd és szerb. Némely munkáit gyakran több műfordító is tolmácsolta ugyanarra a nyelvre. Műveit Viktória királynő (1819–1901) is szívesen forgatta: Az új földesúr a kedvenc olvasmányai közé tartozott.
