Erdős Virág, Esterházy Péter, Lángh Júlia, Szabó T. Anna, Fehér Renátó, Horváth László Imre, Kiss Tibor Noé, Bertók László, Rakovszky Zsuzsa, Kovács András Ferenc, Krusovszky Dénes és Tóth Kinga. 12 szerző, 14 könyv. Miért érdemes a Magvető nyáron megjelenő könyveit elolvasni?
„Hogyha kérdi bárki, nos: / nincs jobb, mint a villamos” Kezdhetnénk olyan közhellyel is, hogy „hányas vagy? negyvenhatos?” De nem, Erdős Virág Négyeshatos című verseskötete megérdemli, hogy majdnem komolyan vegyük, de csak mert komoly témákat boncolgat úgy, hogy a sorok között sem kell olvasni, azonnal értjük. Rímes játékokból, mókás történetekből összeálló, kézzel írt és ceruzával rajzolt könyvecske, amely a városról, a négyes-hatos villamosról, királylányról, vakvarjúcskáról, és más furaságokról mesél.
„A kiszolgáltatottság regénye” – szól a mondat Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat című könyvéről. Erről a könyvéről, és nem az előzőről. Ahogy a szerkesztő, Péczely Dóra írta: az Egyszerű történet vessző száz oldal második könyve az istentelen 20. század közepének regénye, szereplői mind a saját útjukat járják, bár egyetlen szobában élnek. Hogy a kiszolgáltatottság választja el őket, vagy eleve el vannak választva egymástól, azt csak az Isten tudja. Mindegyikük magányos. Az Isten is: a Mennyben, a kereszten, a káromló szavakban, az imákban és a saját történetében.
A meglepetések embere, legalábbis számomra. Írásai mindig hatnak, mindig megdöbbentenek, pedig… Fehér Renátó Garázsmenet című kötete vallja: „családdá minket a történetek tettek. Fehér Renátó koraérett fiatalember, de mint minden igazi koraérett, egyben infantilis is. Olvashatunk itt magánmitológiát, amelynek a családtagok, felmenők ugyanúgy szereplői, figurái, mint az 1988-ban Szöulban csodálatos természetességgel, 14 esztendősen élete első olimpiáját nyerő Egerszegi Krisztina.
„Ne kérdezz rá szünetlen, mi lakik túl a testen, /csak engedd, hadd beszéljen, hogy vágyjon, szüljön, éljen.”
Szabó T. Anna és a Kerített tér? Mi lehet a Kerített tér? Ellentmondás. A teret felosztani lehet, de ténylegesen elkeríteni nem. Az ember tereket hasít magának, otthonokat és kerteket választ le a világnagy térből, de sosem zárhatja ki az életéből a fentet és a lentet, a kintet és a bentet, az égtájakat, a levegőt: a mindenséget. Szabó T. Anna filmes kameramozgások és vágások módszerével, szinte forgatókönyvszerűen veszi számba életünk behatárolt, de korántsem korlátolt, lehetőségeikben inkább végtelen tereit.
Horváth László Imre Lett este és lett reggel címmel egy ismert mégis soha nem ismert világba visz el:
„A feladatomat elvégeztem. Horogkereszt van a világ minden templomának csúcsán.”. Paulus tábornok a sztálingrádi hadjárat előtt autóbalesetet szenved, így minden másképp alakul: Németország megnyeri a második világháborút ebben a súlyos, letaglózó antiutópiában, melynek főhőse Klaus Arme, vezető náci ideológus: az ő 1942 és 2013 között írt naplórészleteiből áll a könyv. Az első bejegyzés idején tizennyolc, az utolsónál nyolcvankilenc éves. Vajon az egész világ a nácik élettere lesz, vagy az új Übermensch mégsem mindenható?
Imre Kiss Tibor Noé Aludnod kellene című könyve nem más, mint hét férfi, egy eset. Egykorvolt, leépült majorsági telep valahol a közelmúlt Magyarországán. A romok között néhány ember. Személyiségük lassan felszívódik, mint egy vérömleny. A térképen sincsenek rajta. Amnéziás múlt. Vak jelen. Vajon mi történhet még velük a peremen? Elég sok minden.
„Mindenki voltam, tán Will Shakespeare is” York napsütése zengő tombolás, micsoda csodaszép cím. Kovács András Ferenc a lírai rögtönzések poétája is, különösen annak a ritmusos, spontán, szó szerint látványos, mégis hétköznapi beszédnek a mestere, melyben a színház és a vers egyre inkább elkülönülő világa termékenyen kapcsolódik össze, s keze nyomán élettel telítődik a vers-színház, amely hol világdráma, hol utcai örömzene, vagy kész kabaré. S hogy miért „kettős verseskönyv”?
Ki tudna szebben mesélni a férfilélekről, mint egy férfi? Pontosabban kilenc hajszálpontos történet a férfilélekről.
A fiúk országa című novelláskötet szerzőjét, Krusovszky Dénest, a fiatal generáció kiemelkedő alkotóját eddig költőként ismerhettük. A fiúk országa az első novelláskötete: nem szárnypróbálgatás egy új műfajban, nem egyszeri kaland, mert a szerző máris kész prózaíróként lép elénk. Pontos történeteket alkot fiúkról és férfiakról.
Lángh Júlia Macskák és férfiak című kötete csak bizonyos távolságból különbözik az Egy budai úrilánytól. A szerző új regénye hűséges és hűtlen két- és négylábúakról szól. A férfiakéval párhuzamos és rejtett kapcsolatban álló macskatörténetek pedig igazolják a cicagazdák ismert igazságát: tulajdonképpen a macska tartja az embert, és még véletlenül sem fordítva. Milyen egy macska? Milyenek a férfiak? Ki vagyok én? Az Egy budai úrilány szerzőjének új könyvét a kíváncsiság mozgatja, a féktelen megismerési vágy, amely nélkül lehet ugyan élni, de – legalább is szerzőnk szerint – nem biztos, hogy érdemes.
„Szilánkok egy ház romjai alól, / amely leégett az idő tüzében.” Amikor pihenni, kicsit eltávolodni kívánok, gyakran veszem kezembe Rakovszky Zsuzsa könyveit. Talán a nyelvezete, talán a mondatainak üteme miatt? Lényegtelen. Szilánkok című kötete ismét utazni visz, hogy aztán elmerengve feltegyen a ringlispilre. Egy képzeletbeli kisváros – Sók – az ország nyugati szegletében egy nagyon is valóságos történelmi időszakban a 20. század első negyedében. A kifáradó, viktoriánus századvég lassú tétele után következik a századelő hirtelen gyorsuló allegrója.
Milyen a létezés mechanikája? Tóth Kinga All Machine című verseskötetéből inkább csak a hangulatokkal ismerkedhetünk meg. Radikálisan újszerű versek az emberi szerkezetről, a bennünk lakozó masinákról és a minket körülvevő gépekről. A gépvilág ritmusairól.
„Ha elbaltáztad a paradicsomkertet, / most a saját verejtékeddel teremtsd meg.” – szól az idézet Bertók László Ott mi van? című könyvében, melyről már néhány bekezdés elolvasása után tudni, hogy szerves folytatása a korábbiaknak. Az első ciklus a Hangyák vonulnak „hosszúkáira”, a második a szonettes könyveket idéző Pénteken vasárnap „pillanatkáira”, a harmadik pedig a Háromkák „magyar haikuira” utal, azok formáját használja, gondolja tovább. A versek a filozofikus látás- és gondolkodásmód, a természet, valamint a belső, lelki környezet mikrorezdüléseinek összekapcsolódásból, keveredéséből állnak össze.
Idén is Király Levente válogatta a Körkép 2014 című novelláskötetet, melyben többek között Csabai László, Cserna-Szabó András, Darvasi László, Dragomán György, Egressy Zoltán, Garaczi László, Márton László, Parti Nagy Lajos, Péterfy Gergely, Podmaniczky Szilárd és Tóth Krisztina művei, az előző év novellatermésének legjava olvasható. Minden évben az egyik legkedvesebb kötetem az aktuális Szép versek. A magyar költészet 2013-as csúcsteljesítményeinek, izgalmas kísérleteinek, új felfedezettjeinek és legfontosabb témáinak-motívumainak a gazdag esszenciája Szegő János válogatásában a Szép versek 2014.
