„Az író nem isten, az olvasó fejezi be a művet” – vallja Gabi Gleichmann, aki első regényében egy család 36 generációján keresztül nyolcszáz év történelmét mutatja be.
Mintegy nyolcszáz év történetét meséli el Gabi Gleichmann A halhatatlanság elixírje című könyvében, amelyet a magyar származású, Norvégiában élő szerző a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatott be.
Gabi Gleichmann a könyvbemutatón felidézte, tízéves korában hagyta el családjával Magyarországot, Svédországban telepedtek le. Filozófiát és irodalmat tanult, majd kulturális újságíróként dolgozott, négy éven át pedig a svéd PEN Klub elnöke volt. Mint elmondta, jelenleg Norvégiában él, három gyereke van, az Agora Kiadót vezeti.
36 generáció története
Az író arról is szólt, hogy mintegy harminc éve érlelődött benne a regényírás gondolata, mint fogalmazott: mindig az volt az érzése, hogy azt a sok élményt, amelyet az élettől kapott, egyszer majd vissza kell adnia. Felidézte, egy füllentés vezette el az íráshoz: amikor kérdezték, hogy mivel foglalkozik, mindenkinek azt mondta, egy regényen dolgozik. Végül az egyik kiadóban dolgozó ismerőse bejelentette, hogy akkor ő megjelenteti a művet, amelyet így be kellett fejeznie.
A halhatatlanság elixírjét hat hónap alatt sikerült megírnia, szerinte azért ment ilyen könnyen, mert az elmúlt harminc év alatt kikristályosodott fejében a szerkezet. A könyvben Európa mintegy nyolcszáz évnyi történelme sűrűsödik össze, „36 generáció vérrel és szenvedéllyel teli krónikája”. A szerkezet tulajdonképpen egy „családi versengésből” indult, feleségével azon vitatkoztak, kinek van hosszabb családfája.
Gabi Gleichmann a beszélgetés során Marcel Proustot és Danilo Kist nevezte meg példaképének, illetve mentorának. „Az író nem isten, az olvasó fejezi be a művet” – vallotta.
A könyvben a Spinoza család története elevenedik meg – a névválasztást az író filozófiai tanulmányaival indokolta. Nagy hatással volt rá Az ezeregyéjszaka meséi is, amely – mint fogalmazott – az 1950-es évek szürkeségében megmutatta számára a világ színeit.
Az MTI-nek elmondta, hogy a következő regénye egy cseh nőről fog szólni, akinek férje az Egyesült Államokban a hidrogénbombát kutatja. „Azt hiszem, el fogja adni a titkait a Szovjetuniónak” – előlegezte meg a cselekményt.
Kiadói munkájáról elmondta, hogy a norvég olvasók főként a helyi írókra és az amerikai bestsellerekre kíváncsiak, a többi ország sokkal kevésbé van jelen. Megjegyezte, a könyvfesztiválra most csak íróként érkezett, de azért találkozik egy-két íróval is. A kiadónál jelennek meg Nádas Péter művei, és terveik szerint hamarosan Esterházy Péter Semmi művészet című regényét is kiadják norvég nyelven. „Ezzel kezdjük, de nem egy könyvét szeretném megjelentetni, hiszen idő kell, míg az olvasók megismerik” – hangsúlyozta.
