A Csongor és Tünde Ilmája, Noémi az Aranyemberből, Antigoné, Csámpás Rozi… Idén ünnepelte 80. születésnapját Pécsi Ildikó színésznő, aki ezek mellett a szerepek mellett még sok másikkal örvendeztette meg a közönséget 1959 óta tartó pályafutása során.
Pécsi Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, rendező 80 éve, 1940. május 21-én született Polgárban. Pécsi Ildikó hároméves korában, a háború zajában határozta el, hogy színésznő lesz, s bár szülei nem értették, honnan jön az indíttatás, de nem is akadályozták. Hatezer jelentkező közül sikerült a 22-be jutnia, hogy aztán 1962-ben diplomázzon a Színművészeti Főiskolán. Vidéken és fővárosi teátrumokban is játszott. Korán fény derült sokoldalú tehetségére, kezdetben naivákat alakított, de drámai szerepekben, komédiákban és operettekben egyaránt találkozhatott vele a közönség. Idővel kiváló karakterszínésszé érett, amit jellemábrázoló készségének és humorának köszönhet elsősorban.
Sokoldalúságát mi sem bizonyítja jobban annál, hogy íróként és rendezőként is megismerhette a közönség. Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Magyar Filmakadémia életműdíját idén márciusban kapta meg.
A művésznő 1969 óta Szűcs Lajos labdarúgó felesége, s bár nem sokan fogadtak volna arra, hogy a rengeteget utazó és sok csábításnak kitett pár tagjai kitartanak egymás mellett, a kétkedőknek nem lett igazuk. Hűségüket bizonyítja, hogy idén 51. házassági évfordulóját ünnepli nagy szeretetben a házaspár, ami sokak számára példa lehet. Pécsi Ildikó fotómodelleket megszégyenítő alakja egy nemzedéket hódított meg, sugárzó mosolya pedig ma is sokakat megérint.
Omlet, „avagy egy felejthetetlen Hamlet előadás”
Az Omlet, „avagy egy felejthetetlen Hamlet előadás” alcímű filmben egy szocialista brigád munkásai elhatározzák, hogy a nép felemelését a művelődésen keresztül valósítják meg. Ennek eszközéül a színjátszást választják, méghozzá a Hamlet színpadra állítását. A színházról mit sem tudó, botcsinálta színi társulat tehát elhatározásának megfelelően színre viszi a darabot: a drámai hatás kétséges, a szórakozás ellenben garantált, a végeredmény pedig az Omlet című film. A szereposztás sem akármilyen, elég Szirtes Ádám, Pécsi Ildikó és Gáspár Sándor nevét megemlítenünk, biztosan nem fogják kihagyni.
Amphitryon
dráma, vígjáték, színházi közvetítés, 1957
A mitológiai témát feldolgozó filmben Jupiter fél éve távol lévő férje képében csábítja el Alkménét, ezzel kezdődik a zűrzavar. Mindenkinek van egy saját sztorija a történtekről, azonban kiderül, hogy semmi nem az, aminek látszik, és hogy az emberi sors mennyire nem irányítható és kiszámítható. Amphytrion, a thébai hadvezér és felesége, Alkméné fülig szerelmesek egymásba. De mi történik, ha a háborúból hazatérő férjet azzal fogadja párás tekintetű asszonya, hogy az elmúlt éjszaka volt élete legcsodálatosabb együttléte – Amphytrionnal. Hogy kivel? A kérdés jogosnak tűnik, hiszen Amphytrion hónapok óta nem járt otthon. Alkméné viszont a hűség mintaképe, meg van róla győződve, hogy Amphytrionnal töltötte az éjszakát. Vagy legalábbis olyasvalakivel, aki a megszólalásig hasonlít rá… Akkor ez megcsalás? Minden, ami biztosnak tűnt, egy csapásra bizonytalanná válik.
Hugo von Kleist drámájában színészlegendák alakítják a főszerepeket, mint Törőcsik Mari, Garas Dezső, Sinkó László, hozzájuk csatlakozik Pécsi Ildikó Charis, Alkméné szolgálója szerepében. További jó hír, hogy mind az Omlet, mind az Amphitryon videorestaurált változatban válik elérhetővé az m3.hu-n.
A Tenkes kapitánya
magyar ifjúsági kalandfilmsorozat, 30 perc, 1963
Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros parancsára a furfangos Eke Máté összegyűjti a szegényeket. A tenkeshegyi várban felütött tanyájukról indulnak a labancok elleni portyákra, sok borsot törnek a siklósi labanc ezredes orra alá, majd a várat is elfoglalják. Máté a siklósi vár kuruc kapitányaként folytatja tovább a harcot a labancok ellen.
Csongor és Tünde
magyar tévéjáték, 1973
Vörösmarty Csongor és Tünde című művét senkinek nem kell bemutatni. Vörösmarty filozófiai mesejátékában az események két szinten jelennek meg. A mesebeli szintet Mirigy, a három Ördögfi, az Éj, a nemtők és Tünde képviseli. A földi világot a három vándor: Balga, Ilma és Csongor. Csongor a valóságban nem lelte meg a boldogságot. Az “égi széppel”, Tündével a csodafánál találkozik, de Mirigy ármánykodása elszakítja kedvesétől. Ezzel indul a cselekmény, mely ettől kezdve a két szint határán játszódik. Csongor elindul a tündérlak keresésére. A mesejáték Tünde és Csongor boldog találkozásával ér véget.
A Balgával se veled, se nélküled szerelemben élő szolgálólány szerepe igazán jól áll Pécsi Ildikónak. Ilma talpraesett, nagyszájú, két lábbal a földön álló nőként segít eligazodni Tündének a földi világban az 1976-ban készült, Zsurzs Éva által rendezett filmben.
Tóték
Örkény István: Tóték, színházi felvétel, 1978
Örkény István saját kisregényéből átdolgozott drámája az egyik legtöbbet játszott magyar színmű, amelyet éppen emiatt számos nagy színésznemzedék számos remek szereposztásban előadott már. Ezek sorába tartozik az 1978-as előadás, amelyben Kazimir Károly rendezésében Harsányi Gábor, Nagy Attila és Jani Ildikó mellett Tótné bőrébe bújik zseniálisan Pécsi Ildikó a színpadon.
A második világháborúban megromlott egészségű őrnagyot látja vendégül a Tót család fiuk kérésére. Mindenben alkalmazkodnak és igyekeznek olyan elfoglaltsággal szórakoztatni az őrnagyot, amitől jól érzi magát. Tót idegei azonban felmondják a szolgálatot. A fiát visszaváró anya, férjéért rajongó nő alakját tökéletesen hozza Pécsi Ildikó.
Nekem is lesz televízióm
Harsányi Gábor show műsora premier az m3.hu.-n, amelynek vendége Pécsi Ildikó. A szórakoztató jelenetek sorát Karinthy Márton rendezte, ami önmagában garantálja a kellemes időtöltést. A művészek a férfi-nő kapcsolatot villantják föl életképekben, ami remek alkalmat ad, hogy megmutassák, milyen nagyszerű karakterszínészek és mennyire erős a komikus vénájuk. Pécsi Ildikó mint oly gyakran máskor, otthonosan mozog a neki remekül álló nagyvérű vagy éppen perlekedő asszony szerepében. Az átváltozás jelenetről jelenetre igazán lebilincselő, a műsor pedig bő egy óra színtiszta kikapcsolódás a két művésszel.
Linda
magyar filmsorozat, 1984
Linda, a közlekedési rendőrlány kalandjai a ’80-as évek Budapestjén. Kaland és karate minden mennyiségben. Meg ne fájduljon a fejük a töprengéstől, inkább eláruljuk: a Linda című népszerű sorozatban Veszprémi Béla (a főhős apja, megformálója Bodrogi Gyula volt) állandóan aggódó barátnőjét, Steinbach Klárikát alakította nagy sikerrel Pécsi Ildikó. Ez a cselekményszál humorával és melegségével valódi színt vitt az alapvetően izgalmas nyomozásokon alapuló bűnügyi történetbe.
Kossuth vagy Széchenyi
magyar tévéjáték, 75 perc, 1977
Emblematikus történelmi korba kalauzol bennünket a Kossuth vagy Széchenyi című tévéfilm, amelyet Pécsi Ildikó rendezőként jegyez. A valódi történelmi tények és ezekből eredő vita, valamint a fiktív elemek keveredése nyomán igazán lebilincselő alkotás született, amelyben – feltehetően a női rendezésnek köszönhetően – a politikusok mellett egy okos és erős asszonynak is fontos szerep jut: Crescence-nak, Széchenyi feleségének. Az ő otthonukban játszódik a lebilincselő történet.
Indul a bakterház
magyar vígjáték, 1980
Csak szólunk, hogy el ne mulasszák! A Rideg Sándor regénye alapján készült, Mihályfy Sándor rendezésű film mára százszor újranézhető klasszikussá vált. Regős Bendegúz történetében Pécsi Ildikó Csámpás Rozi bőrébe bújik, és olyan művészekkel, mint Haumann Péter, Koltai Róbert, Olvasztó Imre, Horváth Teri és Csákányi László gondoskodnak a felhőtlen szórakozásról.
Nehéz az élet a tanyavilágban. Regős Bendegúz, az égetni valóan rossz csemete sokat tudna róla mesélni. Gyerekkorában sokféle dolgot tartottak felőle: hogy csodagyerek, meg, hogy akasztották volna fel kétnapos korában. Most az anyja elszegődteti a bakterházba. A kisfiú szenved a pénzéhes lókupec, a lusta bakter, a fukar paraszt, de legfőképpen a Büdös Banya miatt.
