A 75 éve, 1945 januárjában eltűnt Raoul Wallenberg a mai napig szimbolikus alakja az embermentőknek. Az utókor számára Wallenberg és az embermentésben részt vevő kortársai példaképek.
Az 1912. augusztus 4-én született Raoul Wallenberg a második világháború éveiben Magyarországon zsidók ezreit mentette meg a deportálástól. „Raoul Wallenberg másmilyen életet képzelt el magának – áll az „Itt egy szoba, és rád vár…” – Raoul Wallenberg története c. kötet ajánlójában. Nem kereste a hős szerepét, még csak kalandra sem vágyott. Egy kis kereskedelmi vállalatnál dolgozott, amely libákat, pulykákat és tojásport importált Magyarországról. Építészmérnöki végzettségével az üzleti életben szeretett volna karriert elérni, de nehezen találta a helyét. Akkor kezdődött a vészkorszak Magyarországon. Egy amerikai-svéd akciót terveztek az európai zsidóság maradékának megmentésére. A svéd kormánynak valakit Budapestre kellett küldenie, de kit? Véletlen események sorozata következtében Raoul Wallenberg került a figyelem középpontjába.
A svéd üzletember és diplomata 1944 júliusában elfogadta a Budapestre szóló diplomáciai kinevezést, hogy ott szembeszálljon a könyörtelen náci halálgépezettel: 1944 júliusától szolgált a budapesti svéd nagykövetség első titkáraként. Ebben a minőségében ezrével bocsátott ki életmentő menleveleket. Amikor megérkezett posztjára, félmillió magyar zsidót már elhurcoltak, és hasonló sors fenyegette a fővárosban maradt kétszázezret is. A fiatal svéd férfi rendkívüli energiájának, diplomata kollégáinak és más segítőknek köszönhető, hogy egyes források szerint húszezer magyar zsidó életének megmentése azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el vagy védett házakba menekítette őket. Bátor volt, hiszen nem csak titokban segítette a rászorulókat, de a támogatásért is küzdenie kellett. Azt, hogy odahaza, Svédországban akciója nem élvezett egyöntetű támogatást, éreztette barátjának, Kalman Lauernek Stockholmból neki írott levele is, amelyben az állt: „Hálát munkádért valószínűleg nem várhatsz, légy nagyon óvatos”. A diplomata egyébként az amerikai Háborús Menekültek Bizottságának (WRB) megbízásából lépett fel a magyarországi üldözöttek védelmében.
1945 januárjában Raoul Wallenberg szabad akaratából a szovjet csapatok elé, majd a Vörös Hadsereg letartóztatta a szétbombázott Budapesten. Soha többet nem látta viszont Svédországot. További sorsát homály fedi; a szovjet hatóságok állítása szerint 1947-ben börtönben halt meg, de források szerint még évekkel később is fogolyként élt. A legelterjedtebb, egy 1957-ben közzétett hivatalos jelentésen alapuló verzió szerint 1947-ban a ljubjankai börtönben hunyt el, szívroham következében. Moszkva sokáig tagadta Wallenberg elhurcolását. A diplomata eltűnésének tragédiáját, csak árnyalta, hogy több, önmagát szemtanúnak valló személy is azt állította, hogy évekkel a halálozás hivatalos dátuma után találkozott Raoul Wallenberggel. A jelenleg rendelkezésre álló adatok ma is tele vannak bizonytalanságokkal azt sem zárják ki, hogy a fiatalember még hetekig, hónapokig vagy akár évekig élhetett fogságban. A szovjetunióbeli fogságának pontos története máig ismeretlen, és halálának körülményei mindmáig tisztázatlanok. Az anyakönyvi adatokat nyilvántartó svéd adóhatóság csak 2016 októberében, vagyis 71 évvel eltűnése után minősítette halottnak Raoul Wallenberget. Utoljára 75 éve, 1945. január 17-én látták élve.
Wallenberg az egyéni választásnak és felelősségnek a szimbóluma. A szabad ember nem barátja a diktatúráknak, és ez vele kapcsolatban többszörösen is igaz: azt követően, hogy egy diktatúra rémtettei ellen küzdött, maga is egy másik diktatúra áldozatává vált. Noha tragédiák sorát élte meg a világ, mintha semmit nem tanultak volna belőle; nem engedhetjük, hogy az antiszemitizmus gyűlölete újra felüsse a fejét.
Az „Itt egy szoba, és rád vár…” nemcsak egy fantasztikus, lélegzetelállító történet, hanem egy nagyszabású kutatómunka eredménye is eddig ismeretlen archívumokban. Ingrid Carlberg kötetében először olvashatjuk Raoul Wallenberg teljes élettörténetét, már amennyire ez ma megismerhető a rendelkezésre álló forrásokból – gyermekéveit, a háborús Stockholmban tett korai karrierpróbálkozásait, a sorsát megpecsételő, drámai budapesti féléves tartózkodását, letartóztatását és a szovjet börtönben töltött időt, de a sorsával kapcsolatos, egészen napjainkig tartó politikai játszmákat is. Először követhetjük Raoul Wallenberg családjának történetét a tragikus diplomáciai kudarcok sorozatának tükrében.
Új választ kapunk arra a kérdésre, hogyan lehetséges, hogy Raoul Wallenberg a Fehér Ház politikai szemléletváltása következtében az 1970-es évek végére amerikai hőssé válik.
Ingrid Carlberg tudományos pontossággal kidolgozott műve közérthető és megrázó olvasói élményt nyújt, amelyben a történelem ismert személyiségei kelnek életre. Raoul Wallenberg, az ember, előlép az árnyak közül, moszkvai élete úgyszintén. A beillesztett jelenkori történetek mélyebben segítenek megérteni, hogy mi, és miért történt.
Egy valóban izgalmas, vonzó, karakteres és kimerítő portré erről a titokzatos emberről – ennél talán történész soha jobban nem tudott megközelíteni egy valóságos embert és feltárni az igazságot a sorsáról.”
Tevékenysége élő legendává tette. Szembeszállt a gyűlölettel, az antiszemitizmussal és a népirtással, példamutatásának külön üzenetet jelent a világ számára.
Ingrid Carlberg: Raoul Wallenberg története, Noran-Libro Kiadó, 2020. március
