„Az a legbölcsebb, aki tudja, hogy mit nem tud.” Az senki előtt nem lehet titok, hogy Sophia a bölcsesseg istennője, aki a végső dolgokról való bölcsességet ismeri és adja hirül mindenki számára. Sofie Amundsennek fel kell tennie bizonyos kérdéseket, és meg kell találnia rá a válaszokat, hogy elérje a bölcsességet. Ahogyan mindannyiunknak.
A filozófia történetének regénye, a Sofie világa ma már klasszikus mű, amelyre hivatkozni illik, több millió példány fogyott el belőle Európában. A történet szerint Sofie Amundsen, miután szem elől veszíti édesapját, naponta talál levelet a postaládájában, amelyben a „nagybetűs életben” igyekszik őt valaki eligazítani. Sofie komolyan veszi ezeket az üzeneteket, fejteni kezdi azok tartalmát, elmélyed az élet rejtelmeiben.
Jostein Gaarder (1952. augusztus 8., Oslo) az Oslói Egyetemen végzett, majd középiskolai tanárként és a Fana-i Népfőiskola filozófiatanáraként tevékenykedett. Nemzetközi áttörést számára a Sofie világa 1991-es megjelenése hozott. Azóta minden idejét az írásnak szenteli, és a társadalmi és filozófiai eszmecserék aktív résztvevője.
Gaarder jellemző stílusjegye az elbeszélő síkok ötvözése, illetve az élet nagy rejtélyei iránti mesterkéletlen érdeklődés. Széles körben ismert történeteket is újragondol, amelyeket azután kreatívan át is értékel. Első számú bestsellere, a Sofie világa 45 különböző nyelven látott napvilágot, eddig eladott példányszáma elérte a 30 milliót. Film, valamint számítógépes társasjáték is készült belőle, 1995-ben ebből a könyvből adták el a legtöbbet a világon.
„Ki vagy te?” „Mi az ember?”
Jostein Gaarder világhírű norvég regényíró egy kicsit megzavarja az olvasót. A postafordultával érkező levelek egyfajta tanfolyammá növik ki magukat; az olvasás pedig egyre több kérdést vet fel és vezet a következő lecke felé a filozófiában. „Ki vagy te? Hogyan keletkezett a világ? Hogyan lesz földből és vízből élő béka? Hiszel asorsban? Mire van szükségünk a boldog élethez?” Arisztotelész, Hume, Hegel és Marx (és mások) neve éppúgy felmerül, mint ahogy Sartre-é, Gaarder pedig közérthető válaszokkal szolgál.
Napi izgalmakra, gyermeki történetekre egyszerűsödnek a hétköznapok, tele olyan eseményekkel, amelyekben nekünk, olvasóknak felnőtt, nevelő szülőként is részt kell vennünk. A lét nagy kérdéseire keresi a választ Sofie, éppen úgy, mint bárki más, aki vár valamit az élettől. Jostein Gaarder magyarázata a filozófia történetére egyszerű és nyilvánvaló; ahogy mondja: mióta világ a világ a filozófia tudománya mindig létezett és örökké létezni fog. „Mi vagyunk az élő bolygó, Sofie! A mi bolygónk az a hajó, amely az izzó Nap körül úszik a világmindenségben. De mi magunk is olyan hajó vagyunk, amely a gének terhével megrakodva hajózik az életen keresztül. És ha rakományunkat sikerült eljuttatni a következő kikötőbe, már nem éltünk hiába.”
Hogy kerül a titokzatos filozófus az évek óta lakatlanul álló tóparti kunyhóba? Ki ő valójában? Megtalálja-e Sofie a rejtélyes Hildét? Milyen szerepet játszik az őrnagy a történetben? És a fő kérdés: „Mi az ember?”, ám Sofie hamar rájön, hogy ez a kérdés csak akkor magyarázható minden nehézség nélkül, ha elegendő tudással bírunk biológiából és a pszichológiából. Vajon könnyű Hegelt megérteni? És mi a helyzet Kierkegaard tanaival? Szókratész nyomán megtanulhatunk kérdezni, Locke az emberi gondolatok és képzetek eredetéhez kalauzol. De Descartes és Spinoza, Hume és Kant, Kierkegaard és Nietzsche mindannyian kiveszik részüket a kérdések megválaszolásának izgalmas munkájából.
„– Akkor milyen igazságok fontosak?
– Kierkegaard szerint a nagybetűs „Igazságnál” is fontosabb az egyént érintő igazságok megtalálása. Fontos, hogy megtaláljam „a magam számára” az igazságot. Ezzel az individuumot, vagyis az egyént helyezte szembe a rendszerrel. Kierkegaard úgy vélte, Hegel megfeledkezett arról, hogy ő maga is ember.„
Sofie pedig a levélváltások, beszélgetések során rádöbben, hogy az életet nem lehet laposan és érdektelenül élni. Fel kell tennie bizonyos kérdéseket, és meg kell találnia rá a válaszokat. Nem feltétlenül tudományos alapokon, hanem a saját tizenéves szintjén. De miért Sofie a kiválasztott? Éjszakai találkozások, váratlan fordulatok, majd egyre valószínűtlenebb események történnek, mígnem a fokozódó bizonytalanság lassanként feloldódik a cseppet sem kiszámítható megoldásban.
Képzelet és valóság ellentmondásai, a létezés szabadsága, a fantázia hatalma. Teremthetünk-e pusztán a képzelőerőnkkel? Befolyásolhatjuk-e gondolataink révén a valóságot? Ezek a kérdések mind felmerülnek a könyv olvasása során. Gaarder a környezetvédelem és az emberi jogok területén ma gyakorta felszólal. 1997-ben feleségével, Siri Danneviggel megalapította a Sofie-díjat, amelyet évente ítélnek oda olyan személyeknek, akiknek kiemelkedő a munkásságuk e területeken. Jostein Gaardert 2005-ben lovaggá ütötték, ugyanebben az évben a Dublini Egyetem (Trinity College) is díszdoktorai közé fogadta.
Elbeszélései és regényei tucatnyi kötetben jelentek meg, de filozófiai és vallási témájú szakkönyvek szerzőjeként is igen termékeny. Több mint 10 norvég és nemzetközi díj, emellett számos kritikai elismerés birtokosa.
Jostein Gaarder Sofie világa című kötetét a Noran Libro Kiadó a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra új kiadásban jelentette meg.
ZaLa
