Egy kisfiú apja az 1956. októberi izgalmas napok után nem tér haza. Az élet megy tovább számára apja nélkül, egyik év a másik után, míg egyszerre hazaérkezik az apa… Széll András regénye jóval többről árulkodik, mint az 1956-os eseményekről és következményeiről.
A Bécsben élő Széll András, az „56”-os Széll Jenő fia, dokumentum értékű életrajzi könyvében annak a férfinak állít emléket, akit mind a Horthy, mind a rákosista diktatúrát követő, Kádár-féle kommunista rezsim börtönbe csukott. Nagy Imre híveként, Vásárhelyi Miklós közvetlen munkatársaként Széll Jenő azt kapta, ami semmiképpen sem járt neki.
„…Édes Marcikám, érezd magad jól, számlálni fogom a napokat, hogy mikor érsz haza. És majd irtó pöpec dolgokat fogunk együtt cselekedni. A jelszó:
„Szabad szél!” (Szállj, szállj…) Szóval személyesen ne merj jelentkezni idő előtt, de a leveledet várom.
Sok csók kopasz papádtól. VII. 27.”
A Rákosi- és a Kádár-korszak évtizedeiben egy 56-os fogoly fiának az állampárti ideológia fogságából történő kitörését dolgozza fel Széll András „Szabad szél” című kötete, amiben nemcsak édesapjának, az 1956-os Széll Jenőnek állít emléket, hanem annak a kornak is, amelyben ők éltek. Szubjektív emlékezésről van szó, a magyar történelemnek egy olyan időszakáról, amelynek eseményei a mai napig hatással vannak mindennapjainkra.
„Bu-da-pes-ten 1956-ban 752 köz-le-ke-dé-si bal-e-set tör-tént. Eb-ből 25 halá los ki-me-ne-te-lű volt, 38 sze-mély sú-lyo-san meg-sé-rült, a töb-bi könynyű sé-rü-lést szen-ve-dett. 1956 ta-nul-sá-ga: VE-ZESS Ó-VA-TO-SAN! KÖZ-LEKEDJ KÖ-RÜL-TE-KIN-TŐ-EN!”
A regény: egy kisfiú apja az 1956. októberi izgalmas napok után nem tér haza. Anyja közli a gyerekkel, hogy a papa fontos és titokzatos állást kapott külföldön. Elhiszi, az anyja mondta. A srácok az utcán mást mondanak, „börtöntöltelék lett az apád”. Az élet megy tovább számára apja nélkül, egyik év a másik után, míg egyszerre hazaérkezik az apa…
A könyv egy kisfiú szemén keresztül nézve mutatja be az ötvenes-hatvanas évek világát, bepillantást nyújtva a különböző igazságok és hitek halmazába, végül a magyar börtönvilágba.
Széll Jenő, Széll András édesapja, Budapesten kisnemesi családban született éppen száz éve, 1912-ben. Budapesten, Bécsben és Párizsban tanul, kapcsolatba kerül az egyetemi illegális kommunista szervezettel. Letartóztatják, és 1933-ban másfél év börtönre ítélik. Szabadulása után emigrál, ismét bécsi és párizsi egyetemeken tanul. 1938-ban hazatér, 1945-ben, az ostrom alatt csatlakozik a Magyar Kommunista Párthoz. Ő lesz Magyarország első bukaresti nagykövete. „Szerepet játszott a Bartók Béla elleni ideológiai kampány felszámolásában” (1956-os Ki kicsoda).
Nagy Imre miniszterelnök mellett titkári feladatokat lát el. A Magyar Rádióban az ő rendelkezése alapján vezetik be ismét a déli harangszót. 1956. november 4-én lehetősége lett volna a jugoszláv nagykövetségen menedéket kérni, de nem tette. 1959-ben letartóztatják, a börtönben éhségsztrájkot folytat. Szabadulása után lektorként, szerkesztőként dolgozik, zeneműkritikákat ír. 1994-ben hunyt el.
Nos hát az ő fia a szerző, Széll András, aki 1948. október 6-án, üzenetet hurcoló napon született.
„De a ruszki katona sírjánál a Zilah utcában még soha nem láttam egy ruszki mamácskát, aki gyertyát hozott volna az ő ruszki katonájának, a gyerekének.”
