Délegyházi nudistastrand, NDK-s turistalányok, Postinor tabletta, botrányos szépségkirálynő-választás, prostitúció, nyitott házasság, szex a magyar filmekben, Veres doktor az Ifjúsági Magazinban – és mindezek hátterében a szocialista erkölcs. Vagyis Szex és szocializmus egy kötetben.
„Délegyházi nudistastrand, NDK-s turistalányok a Balatonon, Postinor tabletta, botrányos szépségkirálynő-választás, prostitúció, nyitott házasság, szex a magyar filmekben, Veres doktor az Ifjúsági Magazinban – és mindezek hátterében a szocialista erkölcs. Egy mára már letűnt korszak, amelyben pornóújsághoz jutni csak csempészve lehetett. E témákról szól a kötet, sok fényképpel. Célunk, hogy az olvasó megismerje, mit és hogyan lehetett a szexualitásról beszélni, milyen volt a szexuális felvilágosítás. Reméljük, aki átélte a kort, saját kellemes emlékeit is újraélheti az olvasás során, aki meg nem, az bepillantást nyerhet egy olyan világba, ahol a fiataloknak az ismerkedés is komoly gondot jelentett néha, olyannyira, hogy az Ifjúsági Magazin társkereső rovatot is működtetett e célból.” (Tóth Eszter Zsófia)
Avagy hagyjuk a szexualitást a hanyatló kapitalizmus ópiumának?
Szex és szocializmus címet kapott a Tóth Eszter Zsófia történész és Murai András filmesztéta tollából kikerült tanulmánykötet, melynek célja egyebek mellett az, hogy az olvasó megismerje, mit és hogyan lehetett a szexualitásról beszélni a Kádár-korban és milyen volt akkoriban a szexuális felvilágosítás – mondta Tóth Eszter Zsófia az MTI-nek. A történész a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa, az ELTE oktatója, a Kádár leányai című kötet szerzője Murai András filmesztétával közösen jegyzi a Mindennapi élet a szocialista időszakban című sorozat legújabb darabját, a Szex és szocializmust.
A történész úgy fogalmazott: „reméljük, aki átélte a kort, saját kellemes emlékeit is újraélheti az olvasás során, aki meg nem, az bepillantást nyerhet egy olyan világba, ahol a fiataloknak az ismerkedés is komoly gondot jelentett néha, olyannyira, hogy az Ifjúsági Magazin társkereső rovatot is működtetett e célból”.
Tóth Eszter Zsófia megemlítette: a sok fényképpel illusztrált kötetben szerepel egyebek mellett a délegyházi nudista strand létrejöttének története, az NDK-s turistalányok megjelenése a Balatonon, a Postinor tabletta bevezetésének körülményei. Ezenkívül megjelenik a könyvben a prostitúció kérdése a Kádár-korszakban, továbbá a szex feltűnése a magyar filmekben.
A kötetből új szemszögből ismerhetjük meg a Rákóczi téri prostitúciót titkosrendőrségi jelentéseket és rendészeti forrásokat. Egyrészt a szocialista időszakban „dologtalan, léha életmódot hajhászóknak” látták az örömlányokat, másrészt kategorizálták őket, így külön elbírálás alá esett a szállodai prostitúció.
A naturista mozgalom egyik alapító atyja az 1982-ben elhunyt Streitz Gusztáv mérnök volt, aki a vonyarcvashegyi naturista kempinget is tervezte. 1961-től foglalkozott a mozgalom szervezésével, a vonyarcvashegyi és a Szelidi-tó partján létesítendő kempingekkel és 1966-ban Hollandiában részt vett a nemzetközi nudista kongresszuson.
Az első nudista strand hivatalos engedélyezése mégis csak 1983-ban történt meg. A délegyházi meztelenül fürdőzők eleinte rendőri atrocitásoktól, erőszakos hatósági fellépéstől tarthattak, így ez egyfajta lázadásként is értelmezhető volt a rendszerrel szemben.
Emlékeztetett arra: 1985-ben – több mint ötven év kihagyás után – Magyarország szépe versenyt rendeztek. A verseny szervezője a Magyar Média nevű cég volt, osztrák licenc alapján. A verseny kiírása szerint 16-26 év közötti, legalább 160 centiméter magas hajadonok jelentkezhettek. A több mint kétezer induló közül a tragikus sorsú Molnár Csilla Andrea fonyódi gimnazista nyerte el a koronát, majd megnyerte Bécsben az első osztrák-magyar szépségversenyt is, a Máltán rendezett Miss Európa-választáson pedig 3. helyezett lett 1986-ban. Nagy port vert fel, hogy 1986. július 11-én Magyarország szépségkirálynője öngyilkos lett – jegyezte meg.
Felhívta a figyelmet arra: a szépségkirálynő-választás volt az első alkalom a szocialista időszakban, amikor olyan bikinis lányokat láthattak akár a televízió nézői is, akik nem modellek voltak. A női test öncélú értéke is megjelent akkor, amikor a szépségverseny döntőseiről aktszobrot készítettek és az erről készített fotókat kicsempézték az országból, külföldi erotikus tartalmú magazinban jelentették meg a versenyzők beleegyezése nélkül.
A szépségkirálynő-választás jelentőségét az adta, hogy első „szocialista” szépségversenyként a közbeszéd, a sajtókritika fókuszába került, majd a győztes tragikus halálát követően a nyomtatott és mozgóképes publicisztikák általánosabb társadalomkritika megfogalmazásának lehetőségét látták az események feldolgozásában – mondta el Tóth Eszter Zsófia.
A Libri Kiadó gondozásában megjelent kötetet hétfőn mutatják be Budapesten
