„A magyar történelem olykor gyönyörűséges és felemelő, máskor rettenetes és lehangoló, de soha nem tanulság nélküli.”A történelem újabb titkaira derül fény Bánó Attila Kinizsi özvegyétől Horthy testőréig című művéből.
A magyar történelem nagyon izgalmas. Bánó Attila történelmi könyvei ezeket az érdekességeket, rejtélyeket kutatja, igyekszik előhozni a múltból. Olyan kérdéseket taglal, amelyek nagyon sokakat érdekelnek: Bánó Attila célja, hogy a történelmet közelebb hozza az emberekhez. A szerző a hazai történelem fordulópontjaival, „apróságaival” foglalkozik, olyan kérdésekkel, amelyeket a szakma művelődéstörténetnek nevez. Ezek a történelmi olykor „meghökkentő” esetek csak elvétve fordulnak elő a tankönyvekben, noha általuk sokkal izgalmasabbá válna a tananyag.
Kalandos sorsok és sorszerű kalandok a magyar történelemből
„A magyar történelem olykor gyönyörűséges és felemelő, máskor rettenetes és lehangoló, de soha nem tanulság nélküli. Elődeink tizenegy-tizenkét évszázaddal ezelőtt helyet szereztek és gyökeret vertek Európának abban a felében, ahol már elcsendesedtek a népvándorlás utolsó hullámai. Mondhatni időben érkeztek ahhoz, hogy szerves részeivé váljanak a formálódó keresztény államok közösségének.”
A szerző legújabb kötetében sem vállalkozik kevesebbre, mint amire az 55, illetve az Újabb 33 meghökkentő eset a magyar történelemből című könyveiben törekedett. Egy-egy érdekes és izgalmas történettel szeretne bepillantást nyújtani a letűnt idők emberének életébe, s felkelteni az érdeklődést múltunk iránt. Olvashatunk többek között a gyilkossággal vádolt Wesselényi Ferenc sorsáról, egy magyar jogtudós méltatlan haláláról, Kinizsi Pál özvegyének dicstelen tetteiről, a birtokhalmozó Bakócz Tamásról, az érsekújvári kémkedő kereskedőkről és a magyar történelem számtalan érdekes figurájáról, botrányáról, kalandos történetéről.
Az, hogy mi mikor történt, kik vettek részt az ütközetekben, kik csinálták a politikát, a történetírás feladata. A történetírás kisebb figyelmet kapó szélterületéhez tartozik viszont, hogy hogyan is éltek az emberek a mindennapjaikban, hiszen a magyarság nemcsak hercegekből, bárókból, hadvezérekből, fejedelmekből és királyokból, hanem városi polgárságból, jobbágyokból, egyszerű katonaemberekből és falusi tanítókból is állt. Igaz, feltehetően az is csak egy sztereotípia, hogy a „sötét” középkorban az írástudatlanság teljesen általános volt, hiszen a történészek szerint korántsem volt oly mérvű Magyarországon, mint azt ma gondolnánk.
A ránk rakódott iskolai tananyagok, tanárok által megkövetelt ismeretek és természetesen az évszázadok alatt kialakult általános sztereotípiák ma is élnek. Belénk rögződött egy csomó régi toposz, amelyekről biztosan állítjuk, hogy „így” volt, holott a történészek már rég bebizonyították, hogy a dolgok nem egészen „így” történtek.
Kinizsi Pál és özvegye
Érdekes Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának a sorsa. Kinizsi Pál Magyar Balázs egyik alvezéreként tűnt fel 1468-ban a morvaországi hadjáratban. 1472-ben hűségéért megkapta a Budáról Itáliába vezető út mentén fekvő Vázsony várát, a hozzá tartozó birtokokkal. A kenyérmezei csatát követően, 1480-ban a fele királyság és a Somló vár mellé a lány kezét is elnyerte: ekkortájt vette feleségül a „fekete sereg” vezérének leányát, Benignát. Az ekkor tizennégy-tizenöt éves ifjú feleség sajátos módon írta be nevét a történelembe.
A házaspár hatalmas vagyont birtokolt, így örökös nem lévén, Kinizsi 1494 novemberében bekövetkezett halála után Benigna fejét ismét bekötötték. II. László udvarnoka, kamicsáci Horváth Márk azonban lovas balesetben meghalt, így a negyven év körüli asszony harmadszor is az oltár elé állt, és a fiatal hozományvadász, Kereki Gergely felesége lett. Kinizsi feleségének története ekkor vált igazán fordulatossá. Miután 1519 körül Kereki félrelépése kiderült, élete szerencsétlen véget ért: Benigna asszony Bánó Attila ismeretei szerint bérgyilkosokat fogadott – más források szerint szolgái segítették -, és várának bástyájáról Kerekit a mélybe dobatta. A gyilkosságot királyi kegyelem követte, amit Benigna atyja és első férje dicső tetteinek köszönhetett. A három férjét túlélő asszony a mohácsi csata évében hunyt el.
Bár Bánó Attila könyvében nem tér ki rá, érdekesség, hogy a több férjet is elfogyasztó, gyilkossággal is meggyanúsított híresen művelt, vallásos asszony számára készült el a nagyvázsonyi pálos kolostorban a Festetics-kódex.
„Szeretjük azzal hitegetni magunkat, hogy jól jöttünk Európának, hiszen velünk egy jól szervezett, harcias erényeket csillogtató népességgel gazdagodott. Az idő valóban bebizonyította, hogy a kontinens nyugati fele nélkülünk talán nem tudott volna ellenállni az iszlám nyomásának, de a jelek szerint ezt a képet ma már inkább csak mi dédelgetjük. Tőlünk nyugatra ugyanis jórészt olyanok írják és népszerűsítik Európa történelmét, akiknek a látóteréből valamiért hiányzik Magyarország.”
