Ágazati szakértők szerint az uniós országok lemaradásának elsődleges oka az, hogy a közösségi adópolitika ahelyett, hogy támogatná a digitális kiadványok terjedését, versenyhátrányba hozza.
Az Egyesült Államokban már ebben a negyedévben az elektronikus kiadványok vehetik át a könyvpiac legnagyobb forgalmú szegmensének címét, Európában és Magyarországon azonban még éveket kell várni az áttörésre, mivel az e-könyvek szolgáltatásnak minősülnek, így áfa-kulcsuk nem kedvezményes, mint a papíralapú könyveké – írta a Világgazdaság.
Áfacsapdában az e-könyvek
Európában és így Magyarországon korántsem tör előre a digitális könyvpiac. A földrész országainak többségében a szegmens tavaly piaci részesedése 1 százalék alatt volt, s bár az eladások dinamikusan nőnek, az amerikaihoz hasonló felfutásra még éveket kell várni.
Ágazati szakértők szerint az uniós országok lemaradásának elsődleges oka az, hogy a közösségi adópolitika ahelyett, hogy támogatná a digitális kiadványok terjedését, versenyhátrányba hozza.
Az EU felfogása szerint ugyanis – ahogy erre Zentai Péter László a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója felhívta a Világgazdaság figyelmét – az e-könyvek értékesítése szolgáltatásnak számít, ezért a hagyományos kötetekkel ellentétben nem kerülhet a kedvezményes áfakörbe.
Magyarországon az e-könyv áfája 27 százalék, ami azt is jelenti, hogy egy e-könyv majdnem 21 százalékkal drágább az azonos nettó árú, de 5 százalékos áfakörbe tartozó hagyományos könyvnél.
A téma ismételt felmerülése végett érdemes visszaemlékezni a legutóbbi szakmai beszélgetésre: az e-könyvek ára illetve az adózás mértéke júniusban is felmerült a 83. Ünnepi Könyvhét zárónapján, aminek során a hazai e-könyv piac témáját vizsgálták.
Farkas István, az ekonyvolvaso.blog.hu szerkesztője rámutatott, hogy Magyarországon 2008 óta lehet kapni könyvolvasókat. Szerinte az eltelt évek során tízezernél is többet értékesíthettek belőlük, a piachoz ugyanakkor hozzá kell számolni a tableteket, a számítógépeket és az okostelefonokat is. A szerkesztő szerint a növekedést gátolja a kevés „premiercím”, illetve az, hogy a legtöbb tartalom még mindig az illegális szférából szerezhető be. Mint fogalmazott: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a „kemény” másolásvédelem gátolja a növekedést, ugyanakkor az e-könyvek árának alakulása meghatározó lesz a piac jövőjét tekintve. Séllei Aranka, a Digitalbooks kereskedelmi vezetője rámutatott, az árkérdés az egyik legfontosabb probléma ma az e-könyvek piacán, szerinte a tartalomnak kellene meghatároznia a termék árát. Séllei úgy vélte, el kellene érni, hogy az e-könyvek ugyanúgy az öt százalékos általános forgalmi adó hatálya alá essenek, mint például a hangoskönyvek. Ehhez szerinte a kiadók összefogására és közös fellépésére van szükség. Kiemelte, a tapasztalataik azt mutatják, hogy rendkívül sok illegális tartalmat használnak a fogyasztók.
A science fiction művekkel foglalkozó SF Portál főszerkesztője, Miyazaki Jun, úgy vélte, hogy nem létezik hatékony eszköz a kalózkodás visszaszorítására, hiszen 24 óra alatt a dollármilliókból kifejlesztett másolásvédelmi rendszereket is fel lehet törni. „A kemény másolásvédelem viszont idegesítő a felhasználó számára”. Bakos Péter, az újonnan alakult Ad Astra Kiadó vezetője úgy látja, hogy a kiadók bizalmatlanok e-kiadást illetően. Mint fogalmazott, eddig öt könyvet – ebből hármat e-formátumban – jelentettek meg, de a kalózverziók már felbukkantak a neten. Igaz, nem az e-könyvet másolták le, hanem valaki beszkennelte a papíralapú kötetet – tette hozzá.
Az E-Könyv Magyarország Kft. egyik ügyvezetője, Weiler Péter arról számolt be, hogy a Shopline és a Líra Zrt. közös vállalkozásának első két éve „vízválasztónak” tekinthető: Bejelentette: már működik az ekonyv.hu webáruház, amely mintegy 1300 címet kínál a vásárlóknak.
Csordás Attila ügyvezető az ekonyv.hu-t ismertetve elmondta: Amerikában már teljes könyvpiac közel egyharmadát az e-könyvek forgalma adja, míg a magyar szegmens még az egy százalékot sem éri el. Az új webáruházról megjegyezte, az itt kapható tartalmak valamennyi fontos fájlformátumban elérhetőek, így a Kindle-olvasókon is olvashatók. Megjegyezte, hogy igyekeznek naprakész kínálattal előállni: a könyvheti termésből például a Szép versek vagy Spiró György Magtár című kötete is elérhető már e-formátumban. Az ügyvezető kitért arra is, hogy a kiadókat segíti az, hogy „valós időben” követhetik, milyen ütemben vásárolnak köteteikből az olvasók.
Hamarosan az e-könyvek piacát körüljáró átfogó összeállítással jelentkezünk.
