A Függetlenségi Nyilatkozat szerzőjeként ismerjük, de Thomas Jefferson ennél sokkal több volt: építész, könyvgyűjtő, feltaláló, nyelvzseni és az amerikai történelem egyik legellentmondásosabb alakja. Halálának 200. évfordulóján kevésbé ismert történeteit idézzük fel.
1.Tudtad, hogy saját maga tervezte világhírű otthonát?
Thomas Jefferson (1743–1826), az Egyesült Államok harmadik elnöke nemcsak politikus volt, hanem szenvedélyes építészetrajongó is. A virginiai Monticello birtokon álló házát maga tervezte, európai tanulmányai és az ókori klasszikus építészet ihletésére. Az épület ma az UNESCO világörökség része, és az Egyesült Államok egyik legismertebb történelmi emlékhelye.
2. Tudtad, hogy nem szeretett nyilvánosan beszélni?
Bár Jefferson a történelem egyik legismertebb politikai dokumentumát írta meg, kiváló szónoknak egyáltalán nem tartották. Inkább írásban fejezte ki gondolatait, elnökként is mindössze két hivatalos beszédet mondott. Kortársai szerint a toll sokkal erősebb fegyvere volt, mint a szónoki emelvény.
3. Ő írta az amerikai történelem egyik legfontosabb dokumentumát
Mindössze 33 éves volt, amikor rábízták a Függetlenségi Nyilatkozat megfogalmazását. Az 1776. július 4-én elfogadott dokumentum kimondta a 13 brit gyarmat elszakadását Nagy-Britanniától, és olyan gondolatokat fogalmazott meg az emberi jogokról, amelyek évszázadokra meghatározták a modern demokráciák fejlődését.
4. Az Egyesült Államok területét szinte megduplázta
Jefferson elnökségének egyik legnagyobb eredménye az 1803-as Louisiana-vásárlás volt. Franciaországtól akkora területet szerzett meg, hogy az Egyesült Államok mérete gyakorlatilag megduplázódott. Ez a történelem egyik legjelentősebb földvásárlásának számít.
5. Tudtad, hogy ő vezette be a kézfogás divatját?
Jefferson szakított a kor európai udvari etikettjével. Az európai királyi meghajlás vagy pukedlizés helyett helyett a kézfogást részesítette előnyben, ezzel is hangsúlyozva az állampolgárok egyenlőségét. Nevéhez kötik azt is, hogy támogatta a dollár tizedes rendszerének – a 100 centre osztott váltópénznek – bevezetését.
Mint köztudott, Jefferson elnöksége előtt a meghajlás volt a szokásos módja a méltóságok üdvözlésének. Az egalitarizmus szószólójaként Jefferson úgy vélte, hogy a kézfogás az állampolgárok közötti egyenlőség egyszerűbb, republikánusabb és demokratikusabb szimbóluma, és rendszeresen használta ezt a kézfogást a Fehér Házban a vendégek üdvözlésére.
6. Hat nyelven beszélt, és rajongott a tudományért
Jefferson igazi polihisztor volt. Folyékonyan beszélt hat nyelven. Az angol mellett folyékonyan tudott olvasni és írni franciául, görögül, olaszul, latinul és spanyolul is. Emellett tudott ógörögül és spanyolul is, valamint rendelkezett némi német és angolszász ismeretekkel. De nem elégedett meg az általa jól ismert nyelvekkel: könyvtárában arab, gael és walesi nyelvkönyvek, szótárak és nyelvtanok is sorakoztak. Hogy ezek közül mennyit sajátított el, nem tudni, de az biztos, hogy rendkívüli kíváncsisággal fordult a világ nyelvei és kultúrái felé.
Érdekelte a matematika, a filozófia, a régészet, a botanika és a mezőgazdaság is. Új növényfajtákkal kísérletezett, és támogatta az indián nyelvek első tudományos összegyűjtését.
7. Könyvmoly volt
Thomas Jefferson szenvedélyes könyvgyűjtőként is számon tartják. Olyan megszállott olvasó volt, hogy olvasási vágyát tréfásan „kutyaétvágynak” nevezte. Könyveit nem egyetlen helyiségben tartotta: Monticellóban több szobában is polcokat alakított ki, hogy mindig kéznél legyen egy kötet, bárhol is tartózkodjon. Amikor 1770-ben családi otthona, Shadwell leégett, leginkább nem az épületet vagy a vagyont siratta, hanem felbecsülhetetlen értékű könyvgyűjteményének elvesztését.
1814-ben a brit csapatok felgyújtották a washingtoni Capitoliumot, és a Kongresszusi Könyvtár is szinte teljesen megsemmisült. Jefferson ekkor felajánlotta az Egyesült Államok addigi legnagyobb magánkönyvtárát a nemzetnek. A Kongresszus 1815-ben közel 6500 kötetet vásárolt meg tőle, amelyek a mai Kongresszusi Könyvtár újjászületésének alapját jelentették. Bár egy újabb tűzvész 1851-ben a gyűjtemény jelentős részét elpusztította, Jefferson könyvszeretete és páratlan gyűjteménye máig a világ egyik legjelentősebb könyvtárának történetében él tovább.
8. Egyetemet is alapított
Visszavonulása után sem pihent. 1824-ben egalapította a Virginiai Egyetemet, amelynek első rektora is lett, sőt az épületek terveit is maga készítette el. Jefferson úgy vélte, hogy a könyvtárak és a könyvek annyira szerves részét képezik az egyéni és intézményi oktatásnak, hogy az egyetemet a könyvtár köré tervezte. Annyira büszke volt erre az intézményre, hogy sírfeliratán is megemlítette. A Philadelphia Egyetem eredetileg „Philadelphia Textile School” néven volt ismert 1884-es alapításakor.
9. Az egyik legnagyobb ellentmondás az életében
Jefferson írásaiban a szabadság és az emberi jogok mellett érvelt, ugyanakkor maga is rabszolgatartó volt. Bár elvi síkon bírálta a rabszolgaságot, életében nem tett érdemi lépéseket annak felszámolására.
A történészek ma már bizonyítottnak tekintik, hogy hosszú kapcsolatot ápolt Sally Hemings rabszolganővel, akitől több gyermeke is született. Ezt a múlt század végén DNS-vizsgálatok is megerősítették, és az ügy máig az amerikai történelem egyik legtöbbet vitatott fejezete.
10. A sírfeliratán nem is szerepel, hogy elnök volt
Talán ez Jefferson legkülönösebb döntése. Saját sírfeliratát még életében ő fogalmazta meg, és három dolgot tartott fontosnak megörökíteni: hogy ő írta a Függetlenségi Nyilatkozatot, megalkotta Virginia vallásszabadságról szóló törvényét, valamint megalapította a Virginiai Egyetemet.
Azt viszont egyetlen szóval sem említette, hogy nyolc éven át az Egyesült Államok elnöke volt.
+1 Egy különös történelmi egybeesés
Thomas Jefferson 1826. július 4-én, vagyis a Függetlenségi Nyilatkozat elfogadásának pontosan ötvenedik évfordulóján hunyt el. Néhány órával később meghalt John Adams, az Egyesült Államok második elnöke és egykori politikai riválisa is. Ez az amerikai történelem egyik legismertebb és legkülönösebb egybeesése.
