„Azoknak, akik elindultak a mélységből a magasba, a csatornából a csillagok felé, a Bátorság létráját kell megmászniuk” – vallotta a 145 éve, 1879. január 1-jén született William Fox magyar származású amerikai filmproducer. Fox egy évtizedig Hollywood legnagyobb hatalmú emberének számított, de életét elfeledett emberként New Yorkban fejezte be.
William Fox Fried Vilmos, avagy Wilhelm Fried (Wilhelm Fried Fuchs) 1879. január 1-jén Tolcsván született. Apja, Fried Mihály és Fried Anna egyaránt magyar zsidók voltak. Magyarul akkor sem tanulhatott volna meg, ha akar, mert még kilenc hónapos sem volt, amikor családja kivándorolt Amerikába. A szülők végül New Yorkban telepedtek le, ahol további tizenkét gyermekük született, akik közül csak hat maradt életben
William valóban az életnek tanult: New York legvadabb részén, az utcán nőtt fel, formális képzése tizenegy éves korában abbamaradt. Végül a ruhaiparban boldogult, vállalkozása 1904-ben már 50 ezer dollár nyereséget termelt.
Mindig is inkább vállalkozó volt, mint showman, filmszínházak megszerzésére és építésére koncentrált.
A jó üzleti szimattal rendelkező Fox ekkor túladott a cégen, a pénzen egy olcsó brooklyni mozit vett meg. Az új szórakozástól idegenkedő helybélieket kikiáltóval győzte meg, a filmek között élő produkciók is szórakoztatták a nagyérdeműt. Fox pár év múlva már a legnagyobb filmforgalmazó hálózat tulajdonosa volt, hosszas pereskedés után 1913-ban elérte, hogy az addig monopolhelyzetet élvező Motion Pictures Patent Company mellett ő is gyárthasson filmeket.
A Fox Film Corporation New York-i stúdiója 1919-ben költözött Hollywoodba, amely hamarosan a film fővárosa lett. 1923-ban épült fel a híres Fox Hills Studios, a mai 20th Century Fox otthona.
A korai Fox-filmek sztárja Theda Bara volt, a Theodosia Goodman néven született cincinnati lányból a publicitás minden eszközét bevetve teremtették meg a végzet asszonyát, vele kapcsolatban született meg a vamp kifejezés. A stúdió újabb és újabb sztárokat szerződtetett vagy maga csinálta őket: például Tom Mixet, a vadnyugati westernek hősét, akinek minden filmje egymillió dollárral gazdagította a céget.
A pénz máshonnan is özönlött: Foxnak több mint ezer filmszínháza volt, ahol persze jórészt saját stúdiójának termékeit vetítették. A kommersz filmek nyereségéből valódi művészeknek is rendezési lehetőséget biztosított, az így készült filmek csekély veszteségét bőven ellensúlyozta a presztízsnyereség.
Fox mindig előbbre gondolkodott vetélytársainál
Fox nevéhez fűződik a hangosfilmgyártás beindítása az amerikai filmiparban, neki köszönhető, hogy a filmhíradók 1925-ben megszólaltak
1927-ben megszerezte és horribilis összegért minden mozijába beépíttette a svájci Movietone hangrendszert, amely összehasonlíthatatlanul jobb hangzást biztosított az immár beszélő filmeknek, mint a rivális Warner Brothers által pártolt szisztéma. Bár az első hangosfilm, A dzsesszénekes még az utóbbival készült, az iparág szabványa a Movietone lett.
Fox ekkor volt a leggazdagabb és leghatalmasabb. A legenda szerint százdollárosnál kisebb bankjegy soha nem volt nála (a dollár akkoriban jóval többet ért, mint ma) és annyira szerette volna megállítani az időt, hogy órát nem viselt, irodájában pedig mindig lehúzva tartotta a redőnyt.
Magánéletét is praktikusan szervezte: feleségét december 31-én vette el, így egy csapásra elintézhette születésnapja, házassági évfordulója és az újév megünneplését.
A Fox érdekelt volt abban, hogy meghiúsítsa Adolf Zukor, a Paramount Pictures tulajdonosának erősödését, aki szintén nagyon vágyott a Loew’s megszerzésére (Marcus Loew ugyancsak a mozgóképipar úttörője volt, aki váratlanul halt meg 1927-ben). 1929 azonban végzetes évnek bizonyult számára. A Metro-Goldwyn-Mayer stúdió felvásárlására készülő Fox súlyos autóbalesetet szenvedett, s mire felépült, beütött az őt óriási adósságokba verő világgazdasági válság. A filmmogulnak így egyszerre kellett volna megküzdenie hitelezőivel, hollywoodi ellenfeleivel, a kormányzat trösztellenes vizsgálóbizottságával és a túlterjeszkedett vállalat pénzügyeit katasztrofálisan kezelő beosztottaival. Erre még ő sem volt képes, 1930-ban alig 18 millió dollárért kellett megválnia a nevét viselő vállalatban birtokolt, 200 millió dollár értékűre becsült részvényeitől. Fox 1930-ban vesztette el az irányítást szervezete felett egy ellenséges hatalomátvétel során.
1935-ben a Fox Film Corporation egyesült a 20th Century Pictures-szel , 20th Century-Fox néven. William Fox soha nem állt kapcsolatban a híres nevével fémjelzett filmstúdió tulajdonosaival, gyártásával vagy vezetésével.
Fox hosszú és kitartó utóvédharc után 1936-ban jelentett csődöt, egy évvel azután, hogy egykori vállalata egyesült a 20th Century stúdióval. A csődeljárás során megpróbált megvesztegetni egy bírót, ezért rövid időre börtönbe kellett vonulnia. 1943-ban feltételesen szabadlábra helyezték, ám Hollywood kitagadta. Szabadulása után sem nyomorgott (személyes vagyona dollármilliókra rúgott), de a filmiparban soha nem tudta pozícióit visszaszerezni, valóságos páriaként halt meg 1952. május 8-án New Yorkban.
Soha nem tért vissza szülőföldjére, de az 1920-as években elküldött egy híradófilmest Tolcsvára, és a felvételt rokonainak is megmutatta.
Upton Sinclair „Upton Sinclair bemutatja William Foxot” címmel könyvet írt Fox küzdelmeiről az egykori filmmogullal készített öthetes interjúk alapján. Az 1933-ban megjelent könyvben Fox azzal a váddal állt elő, hogy az AT&T és a Halsey, Stuart & Co. befektetési bank összeesküdött ellene, hogy átvegyék filmbirodalmát és kifosszák vagyonából. Azt állította, hogy a két tettes a Fox Film vezetőivel, ügyvédekkel, bankárokkal és kormányzati tisztviselőkkel állt össze. Fox esetében ironikus, hogy pontosan ezeket az eszközöket használta Louis B. Mayer és más stúdióvezetők elleni machinációiban.
A világon azonban ma sem telik el egyetlen nap egyetlen perce sem úgy, hogy Fox neve ne tűnne fel a filmvásznon,
hiszen a 20th Century Fox stúdió napjainkban is a leghatalmasabbak egyike. Jelenleg a The Walt Disney Studios Disney Entertainment részlegének része, a 20th Century Studios által készített filmeket a Walt Disney Studios Motion Pictures forgalmazza.
Az alapító herendi porcelánból készült emléktábláját 1999-ben avatták fel a Fox filmgyár vetítőtermének falán. A táblán magyar és angol nyelven olvasható az 1927-ben készült, Hetedik mennyország című Fox-produkció nyitó mondata: „Azoknak, akik elindultak a mélységből a magasba, a csatornából a csillagok felé, a Bátorság létráját kell megmászniuk”.
