Brokát, damaszt, nehézbársony, élénk színek és csatos cipők, bűz és piszok, vándorszíntársulatok, festészet, abszolutizmus és humanizmus, röpiratok, titkos liezonok, összeesküvések… a külcsín, és amit mindez takargat? – Kritika
C. J. Sansom Matthew Shardlake-sorozata egy nagy álom létrejötte. A szerző 1952-ben született, történelemből PhD fokozottal bír, de jogi diplomája is van, hosszú évekig praktizált ügyvédként – utóbbival az ezredforduló táján hagyott föl véglegesen, hogy visszavonuljon, és valóra váltsa régi tervét, a nagy történelmi tabló elkészítését VIII. Henrik Angliájáról. A regényfolyam első darabja, a Kard által 2003-ban (magyarul 2008-ban) jelent meg, ami, ahogyan mondani szokás, egy csapásra ismertté tette szerzőjét mind a történelmi művek, mind a krimi híveinek körében – annak ellenére is, hogy a kritikák némelyike Umberto Eco A rózsa neve című alkotásának „túlzott” hatását feltételezve enyhén fanyalgott.
Brokát, damaszt, nehézbársony, élénk színek és csatos cipők, bűz és piszok, vándorszíntársulatok, festészet, abszolutizmus és humanizmus, röpiratok, titkos liezonok, összeesküvések… a külcsín, és amit mindez takargat? A humanizmus világnézete az egyes embert, mint egyéniséget állította a középpontba, a görög és római kultúra felidézésével nagyobb szellemi szabadságra törekedett. Egyidejűleg bekövetkezett a reformáció révén az egyház megújítása is.
Anglia történelme kegyetlen (jó), a reformáció ideje meg híresen véres és megtorló. Köztudott, hogy VIII. Henrik nem csak a feleségválasztásairól és -cseréiről, illetve feleségmegszabadulási lehetőségek könnyítéséről, no meg a trónutódlás kérdéséről nevezetes, ő az, aki ízig-vérig reneszánsz ember is volt, verseket írt, érdekelte a festészet, szobrászat, imádott sakkozni és teniszezni. Mindemellett képes volt függetleníteni személyét és országa vallását a római egyháztól és annak vezetőjének, a pápának az akaratától, létrehozva az anglikán államegyházat. (Igaz, a pontos indok épp első feleségétől, Aragóniai Katalintól való válása – a szerk.)
A középkorban játszódó krimisorozat főhőse, Matthew Shardlake, egy londoni ügyvéd előbb Thomas Cromwell főminiszter, majd annak bukása után Thomas Cranmer érsek bizalmasaként teljesít kiemelt fontosságú, nemegyszer szigorúan titkos megbízásokat. A Kard által egy a vallási reform jegyében bezárásra ítélt kolostorban történt gyilkosságsorozat földerítését meséli el.
„– Túlzásokba esel. Ez egy új intézmény, várható volt, hogy a felelős vezetők a hozzájuk lojálisakat megjutalmazzák. Így működik a jó uralom. Mark, te egy ideális világról álmodsz. Légy óvatos a mondandóddal. Már megint Morus Utópiáját olvastad? Cromwell is őt idézte ma nekem.
– Az Utópia reményt ad az embernek, míg az az olasz Machiavelli csak kétségbe ejti.
– Nos, ha az utópistákat akarod követni, cseréld le ezt a finom ruhát egyszerű zsákvászonra – mutattam a mellényére. – Mellesleg, mi az a rajzolat a gombokon?” – szól a jelenet a kissé görnyedten testtartású, mindenről tudni kívánó jogász, Matthew Shaldrake és beszélgetőpartnere és társa között. Tehát, krimi plusz történelem. Tökéletes párosítás, annak aki mind a történelmet, mind a krimit szereti. Az, hogy C. J. Sansom bölcsészként és jogászként mélyebb ismeretekkel rendelkezik a korról, a Kard által történetvezetéstől az apró részletekig mindenen meglátszik, nem mellesleg erősebb a történelmi krimisorozat hatása is. Tehát, a púpos londoni jogász, Matthew Shardlake „kalandjai” a Kard által c. regénnyel kezdődik, és az idő tájt játszódik, amikor VIII. Henrik 1537-ben a katolikus egyháztól való elszakadását, és magát az egyház fejének kinyilvánította.
A történet szerint a király által betiltott római katolikus vallás, és vele a latinul írt pápista könyvek és szertartások mind a hívőkre, mind az egyházra, kolostorokra hatással voltak: megváltoztatták magát a hitéletet: tilos lett ereklyékhez, szentek szobraihoz vagy a kereszthez imádkozni; a misék, liturgiák menete teljesen új forgatókönyv szerint zajlott.
A nép még alig fogta fel, hogy királyuk elvált első feleségétől, Katalintól, második asszonyát, Boleyn Annát pedig lefejeztette felségárulásért, újabb tragédia történt. VIII. Henriket és az egész országot mély gyász uralta, Jane Seymour (akiről ha mást nem, de azt mindenképp tudjuk, hogy VIII. Henrik egyetlen felesége, akit a király őszintén szeretett és meggyászolt, miután gyermekágyi lázban meghalt I. Erzsébet születését követőn) halála miatt, amikor az egyházügyi helyettese, Lord Thomas Cromwell (aki a szerzetesrendek megszüntetésén, a kolostorok bezáratásán és lebontásán dolgozott a királyt segítve) megbízottját, Singletont holtan találják az épp vizsgálata alatt tartott Scarnsea kolostorában. A templom oltárát pedig ördögimádó rítussal szentségtelenítették meg.
Az ügyvédet a vallási reform iránti elkötelezettsége vitte – a történet kezdetekor hatalma csúcsán álló – Cromwell szolgálatába, így a feladatot kötelességének érzi elfogadni és megtalálni a gyilkost. Shardlake feladata, hogy fiatal társával, Mark Poerrel kivizsgálja, mi is történt a kolostorban és kinek állt érdekében brutálisan meggyilkolni (lefejezni) az előző megbízottat, persze az egyházi fogadtatás, majd a nyomozás messze nem olyan egyszerű és veszélyektől mentes, mint arra készültek…
Sansomot nem csöpög a romantikus elemektől (sőt), az olvasóra nem erőlteti rá a nézeteit és a véleményét a korról, a politika és történelmi hozzáállásról, noha kritikus azzal szemben. A történelmet pontosan, szinte elemzésszerűen jeleníti meg, a jogi részletekkel együtt, a fiktív események és szereplők, maga a bűnügy és a karakterek is tökéletesen kiegészítik egymást. A nyomozást persze újabb és újabb gyilkosságok nehezítik, a műfaj bevett hagyományai szerint Shardlake nemegyszer lukra is fut, hogy aztán végül minden apró részlet a helyére kerüljön. Sansom fordulatos cselekményvezetése, feszültségteremtő ereje önmagában is elegendő ahhoz, hogy munkái (történelmi) krimikként megállják a helyüket.
A BBC már megrendelte a Kard által filmadaptációját, amiben Shardlake szerepét a tervek szerint Kenneth Branagh fogja játszani.
Magyar cím: C. J. Sansom: Kard által Eredeti cím: C. J. Sansom: Dissolution Fordította: H. Kovács Mária Kiadó: Agave Könyvek Megjelenés: 2003/2008
