A világ egyik legpatinásabb és legjobb egyeteme, a 380 éve alapított Harvard a vagyonának felét és könyvtárát az intézményre hagyó John Harvard nevét viseli.
Háromszáznyolcvan éves a Harvard Egyetem
380 éve, 1636. október 28-án alapították a Massachusetts állambeli Cambridge-ben a világ egyik legpatinásabb és legjobb egyetemét, a Harvardot. Az intézmény gyökerének tartott New College első vezetője ugyan Nathaniel Eton volt, névadója mégis John Harvard lelkész lett. Az egykori (angliai) cambridge-i diák 1637-ben telepedett át Új-Angliába, ahol a következő évben meghalt. Gyermeke ugyan nem született, ám gondoskodott róla, hogy neve tovább éljen: vagyonának felét és négyszáz kötetes könyvtárát az intézményre hagyta, amely hivatalosan 1639-ben kapta a Harvard College nevet, és 1780-ban vált hivatalosan is egyetemmé.
Az egyetem alapításának célja az volt, hogy a gyarmaton élők közül neveljenek ki jól képzett lelkipásztorokat, de fontos cél volt az őslakos indiánok képzése is, hogy ők majd törzsükhöz visszatérve terjesszék a protestáns hitet. (Érdekesség, hogy az első Amerikában kiadott biblia a Harvardon készült és indián nyelvű volt.)
Az egyetem már a kezdetektől igyekezett megteremteni a teljes tanszabadságot, és egyre szélesítette a hallgatható tantárgyak körét. Az amerikai történelem fordulópontjain a Harvard is szerepet játszott, a függetlenségi háború idején például George Washington csapatainak adott szállást. Állami támogatásának megszűnte után a Harvard előkelő magániskolává vált. 1869-től, Charles William Eliot vezetése alatt modern egyetemmé alakult, az első afroamerikai diák 1870-ben végzett ott.
A többi keleti parti elitegyetemmel szemben a Harvard igyekezett felülkerekedni a vallási és etnikai különbségeken. A protestáns miliő uralkodó maradt ugyan, de egyre több más kulturális háttérrel rendelkező diák járt ide – az is igaz azonban, hogy a múlt század első felében korlátozták a felvehető zsidó diákok számát.
A nők számára 1879-ben hozták létre a Radcliffe Egyetemet, amely szintén rendkívüli népszerűségnek örvendett, persze főként a tehetősebb családok körében. A II. világháborút követően egyre több lett az ösztöndíjas, ezzel a kapuk az alsóbb társadalmi rétegek előtt is megnyíltak, 1977-ben pedig a Radcliffe és a Harvard egybeolvadásával végleg koedukálttá vált az intézmény.
Ma a Harvard gyakorlatilag önálló kis város, tíz fakultása közül a legjelentősebb a jogi, az orvosi, a kormányzati-közigazgatási és az üzleti. Az egyetem könyvtára a negyedik legnagyobb a világon, csak a British Library, az amerikai Kongresszusi Könyvtár és a francia Bibliothéque Nationale előzi meg. 2006-os éves költségvetése 32 milliárd dollár, egy tanév teljes díja (bentlakással) több mint 50 ezer dollár, folyosóit 2300 tanár és közel 21 ezer diák koptatja.
Az intézménynek saját újságja, rádiója, sőt gúnylapja is van. A Harvard szinte minden sportág egyetemi bajnokságában képviselteti magát, a Yale és Harvard regatták a mai napig heves küzdelmet vívnak egymással.
Az egyetemen számos titkos és kevésbé titkos társaság működik, a klubokban és diákszervezetekben kivívott tagság gyakran egy életre meghatározó lehet. A Harvardra járt hírességeket sora igen hosszú, de a tanári kar is kiemelkedő, több mint félszáz Nobel-díjas és Pulitzer-díjas tanított, illetve tanít az intézményben.
Nem csak a diploma számít
Az amerikai elnökök közül harvardi diák volt Franklin Delano Roosevelt, John F. Kennedy és Theodore Roosevelt, George W. Bush és az őt követő Barack Obama államfő is. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg is a Harvardra járt, sőt, 2004-ben az egyetemi kollégiumából indította el társaival a közösségi oldalt. A világ egyik leggazdagabb embere, Bill Gates is a Harvardra járt, de soha nem fejezte be tanulmányait. A neves oktatási intézmény azonban tiszteletbeli diplomával ajándékozta meg. A neves írók sem mellőzték a tanulást, a Harvardon végzett a Love Story szerzője is, Erich Segal, A Simpson család Emmy-díjas írója, Kevin Curran és a beatnemzedék fenegyereke, William S. Burroughs is.
Az Oscar-díjas Matt Damonról sokan tudják, hogy a Harvardra járt, igaz kredithiány miatt nem sikerült befejeznie, azonban 2013-ban megkapta a Harvard művészeti díját a szórakoztatóiparban végzett tevékenysége elismeréséül. Az Oscar-díjas Natalie Portman viszont 2003-ban lediplomázott, méghozzá pszichológiából. Munkája elismeréseként professzora később kutatói asszisztensként alkalmazta. És az ugyancsak Oscar-díjas Tommy Lee Jonesról is elmondható, hogy sikeres tanulói éveket tudhat maga mögött;1969-ben diplomázott a Harvardon angol irodalomból, méghozzá cum laude.
A Harvard olyannyira részévé vált az amerikai történelemnek, hogy számos filmben is megemlékeztek róla, mind közül talán a legnevesebb a Love Story, amelyet a gólyáknak kötelező megnézniük a beavatási ceremónia során.
A világ legjobb húsz egyeteme között négy brit és egy svájci intézmény található, a többi egyetem mind amerikai. A briteknél az Oxfordi Egyetemen (1.) kívül a Cambridge-i Egyetem (4.), az Imperial College London (8.) és a University College London (15.) neve olvasható az élmezőnyben. A zürichi Svájci Szövetségi Műszaki Egyetem (ETH) második éve őrzi a 9. helyét. Az első tíz helyezett sorában az amerikai intézmények közül a Kaliforniai Műszaki Egyetem a 2., a Stanford Egyetem a 3., a Massachusettsi Műszaki Egyetem az 5., a Harvard Egyetem a 6., a Princeton Egyetem a 7., a Chicagói Egyetem és a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) pedig megosztva a 10. helyen áll.
