„…a valónak megfelelő objektív táviratok szerkesztését és szétküldését.” 135 éve, 1880. december 28-án hagyták jóvá a Magyar Távirati Iroda (MTI) működését.
Maszák Hugó és Egyesy Géza parlamenti gyorsírók 1880. november 23-án intéztek levelet Tisza Kálmán miniszterelnökhöz, amelyben „a valónak megfelelő objektív táviratok szerkesztését és szétküldését”, egy magyar távirati iroda felállítását indítványozták. A kedvező hivatalos válasz 1880. december 28-án érkezett meg, az engedélyt 1881 februárjában I. Ferenc József osztrák császár, magyar király is szentesítette. A minisztertanácsi ülés jegyzőkönyve a következőket tartalmazza: „Minthogy országos érdek kívánja, hogy a vidéki közönség a közügyekre vonatkozólag történtekről a valóságnak megfelelő, lehetőleg objektívan szerkesztett tudósításokból értesüljön, a minisztertanács a szóban lévő vállalatot azon feltételek mellett, hogy a fentebb jelzett kívánalomnak megfelel, pártolandónak, s számára a kért táviratozási díjmentességet egyelőre egy évre megadandónak találta.” Hozzáfűzték még azt is, hogy az irodának mellőznie kell a pártérveket, valamint nem szabad különbséget tennie a különféle pártszínezetű lapok között sem.
1881. március 3-án kezdte meg működését magánvállalatként a Magyar Távirati Iroda (MTI), amely még abban az évben felállította brassói, fiumei, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, szegedi, sepsiszentgyörgyi, eperjesi, zágrábi és bukaresti ügynökségeit.
Az MTI kezdetben csak belföldre továbbított híreket, de már 1882. június 1-jétől a miniszterelnökség közreműködésével félhivatalos intézményként működött, amely közvetlen kapcsolatokat épített ki a legnagyobb hírügynökségekkel: a párizsi Havassal, a londoni Reuterrel, a berlini Wolff-fal, a római Stefanival.
Bánffy Dezső miniszterelnök 1898 júliusában Radó Sámuel újságírót bízta meg a Magyar Távirati Iroda vezetésével. Radó – kinevezésének birtokában – megállapodott Maszák Hugóval és Egyesy Gézával az MTI megvételéről, melyre 1898. augusztus 1-jén került sor. Radó – megőrizve jó viszonyát a bécsi távirati irodával, a Telegraphen-Correspondenz Bureau-val – közvetlen kapcsolatot épített ki a nagy külföldi hírügynökségekkel, és több mint 20 évig vezette az MTI-t.
A hírügynökséget 1918 őszén a Károlyi-kormány államosította. 1920-ban Horthy Miklós kormányzó kinevezte Kozma Miklóst az MTI vezetőjének, az ő elképzelései alapján 1928. április 28-án megalakult a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság. A cég 1922-ben megvette a Telefon Hírmondó Rt. részvénytöbbségét, majd elnyerte a rádió-hírmondó szolgálat koncesszióját. Megalapította a Magyar Hirdető Iroda Rt.-t, a Magyar Filmiroda Rt.-t és a Magyar Országos Tudósító Rt.-t, amivel egy modern médiabirodalmat épített ki. 1931-ben a fél évszázados fennállását ünneplő MTI napi átlagban már 200-250 hírt adott ki, és 25 külföldi hírügynökséggel állt szerződéses kapcsolatban. Saját tudósítói voltak Londonban, Párizsban, Bukarestben, Prágában, Belgrádban, Bécsben, Berlinben, Münchenben, Genfben, Stockholmban, Varsóban, Rómában, Szófiában, Madridban és New Yorkban. 26 vidéki irodát tartott fenn 473 tudósítóval.
A második világháború után 1947-ben kivált a Magyar Filmiroda, 1948-ban pedig a Magyar Hirdető, önálló vállalattá alakultak. 1950-ben a távirati irodát államosították, és a rádió is különvált tőle. A hírügynökség 1953-ban a rádióval közös Bródy Sándor utcai épületből a budai Naphegyre költözött.
1956-ban a Minisztertanács rendelettel beolvasztotta a Magyar Fotó Állami Vállalatot és annak több száz dolgozóját az MTI-be, amelynek következtében jelentősen bővült a távirati iroda fotószolgáltatása. A Kádár-rendszerben az MTI tevékenysége egyre szélesedett: újságokkal és kiadványok sorával bővült, a vállalat élvonalbeli műszaki megoldásokat alkalmazott. 1980-ban az MTI centenáriumi ünnepségén 34 ország hírügynöksége képviseltette magát. Ebben az évben vonult nyugdíjba 30 év vezérigazgatói működés után Barcs Sándor. Az MTI élére Lakatos Ernő került, majd őt Burján Sándor és Pálos Tamás követte.
1990 nyarán az Országgyűlés elfogadta a közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényt. December 1-jei hatállyal Göncz Árpád köztársasági elnök Antall József miniszterelnök javaslatára Oltványi Ottót három évre kinevezte az MTI (rendszerváltás utáni első) vezérigazgatójává. Abban az évben készült el az akkor legkorszerűbb hírközlő berendezésekkel ellátott új székház is. 1993 és 1996 között Alexa Károly vezette az intézményt.
1993-ban a Legújabbkori Történeti Múzeum védettnek mondta ki az MTI korábban már nemzeti képarchívummá nyilvánított fotóállományát. 1996 elején a hírügynökség kilépett az internetre, majd az év végén elfogadott törvény értelmében 1997-től részvénytársasági formában működött tovább az ország nemzeti hírügynökségeként, amelynek az Országgyűlés a tulajdonosa. Létrejött az MTI Tulajdonosi Tanácsadó Testülete (TTT), amely javaslattevő, véleményező, tanácsadó, illetve meghatározott esetekben döntéshozó szervként működött, tagjainak felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölték, majd az Országgyűlés választotta meg. A hírügynökségi törvény szerint a hírügynökségnek közszolgálati feladatot kellett ellátnia, a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, gyorsnak, hitelesnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kellett lennie. A részvénytársaság elnökét az államfő nevezte ki (1997-2002-ig Dorogi Sándor, 2002-2010-ig Vince Mátyás volt).
2010 nyarán az Országgyűlés által elfogadott, a közmédiumok új működését szabályozó törvény értelmében az MTI zártkörűen működő nonprofit részvénytársaságként, a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában lévő, egyszemélyes részvénytársasággá alakult. A 2010. december 21-én elfogadott új médiatörvény hatályon kívül helyezte a nemzeti hírügynökségről szóló törvényt, vagyonának jelentős része közös vagyonkezelő alapba került, így ingatlanjainak és archívumának tulajdonosi joga is. A médiatörvény értelmében a klasszikus hírügynökségi tevékenység mellett az MTI gyártotta a közszolgálati hírműsorokat is. 2011-2012-ben két lépésben az MTI dolgozói munkáltatói jogutódlással a nemzeti közszolgálati média, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap állományába kerültek, az alig 50 főre szűkült MTI Nonprofit Zrt. pedig megrendelői és hírkiadási jogot gyakorolt a törvényben rögzített önállósággal.
2015. július 1-jén az MTI egyesült a másik három közszolgálati médiával, a Duna Televízióval, a Magyar Rádióval és a Magyar Televízióval. Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. néven egyedüli közszolgálati médiaszolgáltatóként folytatják tevékenységüket.
