Chagall, Caravaggio kiállításokkal készül a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria.
Decemberre megújul a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) több kiállítótere és állandó tárlata, míg a Szépművészeti Múzeumban ősszel Caravaggiótól és más olasz barokk mesterektől 140 művet felvonultató nagykiállítás nyílik – mondta el szerdán Budapesten a 2012-ben újraegyesült intézmények főigazgatója.
Baán László emlékeztetett arra, hogy az MNG kiállítótereibe belépőket most a hetvenes évek formatervezési világán alapuló, technikailag elavult, korszerű kiállítási célokra alkalmatlan terek fogadják, ami teljesen méltatlan a legfontosabb nemzeti képzőművészeti anyagot őrző közgyűjteményhez. A cél ezért az, hogy a múzeum korszerű terekben, újragondolt állandó kiállításokkal, jelentősen jobb látogatói élményt nyújtson, amire a kormány külön e célra adott támogatásának köszönhetően, mintegy 100 millió forint áll rendelkezésre. A most tervezett felújítási munkákat, az állandó kiállítások újrarendezését fél éven belül befejezik, így az év végére már egy jelentős részben megújult Magyar Nemzeti Galéria fogadja a látogatókat.
A főigazgató a kiállítási programokról szólva elmondta: a Szépművészeti Múzeum nagysikerű Helmut Newton-kiállítása most vasárnap zár, a tárlatot már több mint 50 ezren tekintették meg. Két hete nyílt meg a múzeumban az Egon Schiele művészetét bemutató tárlat, amely a nyár egyik kiállítási szenzációjának ígérkezik a hazai és a külföldi látogatók körében. Október végén pedig Caravaggiótól Canalettóig címmel nyílik nagykiállítás a Szépművészetiben; hasonlóan nagyszabású, átfogó tárlatot az itáliai barokk festészetről évtizedek óta nem rendeztek a világban – emlékeztetett Baán László. Elmondta, a közönség kilenc Caravaggio-remekművel, s összesen csaknem 100 mester 140 alkotásával találkozhat majd a négy éve készülő kiállításon.
Biztatóan alakulnak az őszi Chagall kiállítást elkészítő tárgyalások is. A jelenleg a párizsi Musée du Luxembourg-ban látható kiállítás egy változata érkezne Magyarországra, a tárlatot a Magyar Nemzeti Galéria a tragikus sorsú, magyar Chagallnak is nevezett Ámos Imre utolsó éveinek munkásságával állítaná párhuzamba.
Baán László emlékeztetett: a tavaly őszi újraegyesülés óta a Nemzeti Galéria kiállításait is új koncepció szerint készítik elő, ennek lényege az, hogy a magyar mesterek munkásságát nemzetközi kontextusba helyezve ismertessék meg a közönséggel. Az új kiállítási stratégia első eredménye a Monet, Gauguin, Szinyei Merse, Rippl-Rónai címmel két hete nyílt nagykiállítás, amely a nemzeti galéria történetében először helyezi egy átfogó kiállításon egymás mellé a korszak legnagyobb magyar és francia művészeinek remekműveit, ötven francia és közel hetven magyar festmény bemutatásával.
Novemberben nyílik az MNG-ben Bálint Endre centenáriumi életműkiállítása. A tárlat nem pusztán a művész munkásságának lehető legteljesebb képét kívánja majd adni, hanem – szintén újszerű módon – azokat a releváns kapcsolódási pontokat is felmutatni – Picasso-, Braque-, Chagall- és Max Ernst-művek kölcsönzése révén -, amely a magyar művész életművét az általa leginkább tisztelt európai mesterekhez köti. Az MNG ezt követően, 2014 tavaszán egy Derkovits-életműkiállítással folytatja a retrospektív tárlatok sorát, a tárlat a korszak közép-európai kontextusát rajzolja fel jelentős nemzetközi kölcsönzésekkel.
Baán László kitért az általa miniszteri biztosként felügyelt városligeti Múzeum Negyed előkészületeire is: július 2-án jelent meg a Városliget átfogó rekonstrukcióját célzó Liget Budapest projektről szóló kormányhatározat, majd hat nappal később a Múzeum Negyed épületeinek elhelyezésére is kiírták az ötletpályázatot.
Hangsúlyozta, a Liget Budapest projekt megvalósulása után egy egész Európában egyedülálló komplexitású, kulturális és szabadidős intézményrendszer jön majd létre: egy olyan nagy, városi családi élménypark, amely Budapest és az ország számára egy új, európai rangú turisztikai vonzerőt jelent majd, jelentősen növelve az országba érkező turisták számát
A miniszteri biztos kiemelte, hogy a kormány döntésének értelmében a Liget Budapest projekt részeként a Városliget lepusztult növényállományának rekonstrukciójával növekedni fog a zöldfelületek nagysága és biológiai aktivitása is. Ez többek között annak is köszönhető lesz, hogy az Ötvenhatosok tere 50 ezer négyzetméternyi lebetonozott területének nagy része zöldfelület lesz, és megszűnik a jelenleg az M3-ról bezúduló, a Ligeten átmenő gépkocsiforgalom is.
Három fontos, 2017-re elkészülő tétel engedélyezési terveire már rendelkezésre állnak a források – közölte Baán László. Az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ – új épületekben, 10-12 milliárd forintból mintegy 30 ezer négyzetméternyi területtel jön létre a Szabolcs utcában, ide költöznek majd a Szépművészeti, az MNG és a Magyar Néprajzi Múzeum raktárai és restaurátorműhelyei.
Része a projektnek a komáromi Csillag Erőd Művészeti, Történeti és Hadkultúra Központ kialakítása is. Az 5 milliárdos beruházás eredményeképpen egy olyan látogató- és családbarát interaktív intézmény épül ki, ahol a Szépművészeti antik és reneszánsz remekművek gipszmásolatait bemutató gyűjtemény is állandó otthonra talál majd.
A Szépművészeti Múzeum 2. világháború vége óta bezárt, romos állapotban lévő Román Csarnokának rekonstrukciója a raktári anyag és a gipszgyűjtemény ott őrzött részének elszállítása után indulhat el, a csarnok rekonstrukciójának engedélyezési tervéhez szükséges pénzügyi forrásokat már szintén biztosította a kormány.
