Három múzeum impresszionista és posztimpresszionista gyűjteménye egy közös, nagyszabású kiállításon. A Monet, Gauguin, Szinyei Merse, Rippl-Rónai című, mintegy 120 művet felvonultató időszaki kiállítás egyik főművét, Claude Monet Tavirózsák című festményét is megtekinthetjük majd.
Június 28-tól a Magyar Nemzeti Galériában tekinthetjük meg a Monet, Gauguin, Szinyei Merse, Rippl-Rónai című jeruzsálemi Izrael Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum remekműveiből összeállított reprezentatív kiállítást, amely a francia festmények mellett a korszak legjelentősebb magyar alkotóinak kiemelkedő műveit is felvonultatja.
Az elsősorban a francia művészek körében formálódó festészeti irányzat, 1874-ben a csoport közös kiállítását követően, Monet egyik festménye nyomán kapta az impresszionizmus elnevezést. Az az újfajta látásmód, amely a nagy témák, a komoly mondanivalót magába sűrítő bonyolult kompozíciók helyett a hétköznapi élet egyszerű eseményeire, a természet frissebb szemléletére, a pillanatonként változó fényviszonyokra fordította figyelmét, a magyar művészek munkásságában is megfigyelhető volt. Egyetemes, európai művészeti irányzatról van szó, amelyhez a magyar alkotók is jelentős művekkel járultak hozzá.
Kivételes és egyedülálló alkalom, hogy a francia impresszionizmus és posztimpresszionizmus olyan kiemelkedő mesterei, mint Pissarro, Monet, Degas, Renoir, vagy Cézanne, Gauguin és Van Gogh olyan magyar kortársaikkal együtt jelenjenek meg egy kiállításon, mint Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly, Vaszary János, Fényes Adolf vagy Mednyánszky László és Rippl-Rónai József. A magyar művészek legismertebb alkotásait ilyen gazdag nemzetközi összefüggésben még soha nem láthatta a nagyközönség.
Izgalmas kalandnak ígérkezik összevetni a Normandia, a Szajna-part, vagy a mediterrán Provence kék ege alatt megszületett munkákat a München, Szolnok és Nagybánya vagy éppen Budapest sajátos fényét és hangulatát magukon viselő festményekkel. S nem kevésbé izgalmas lesz látni, hogy franciák és magyarok, mind ugyanannak a közös európai művészi tradíciónak az örökösei vagyunk.
A nagyszabású tárlat megrendezését az Izrael Múzeum és a Szépművészeti, illetve azok vezetői között kialakult baráti kapcsolat tette lehetővé, melynek köszönhetően – az Izrael Múzeum felújítását kihasználva – a jeruzsálemi kiállítóhely teljes impresszionista gyűjteményét megkaphatta az MNG. Izraelből így mintegy 40 francia festmény érkezett, melyet a Szépművészeti Múzeum saját nemzetközi anyagából további tíz képpel egészít ki. Az impresszionizmus és posztimpresszionizmus világhírű mestereinek vásznai mellett magyar kortársaik csaknem 70 munkája kap helyet.
A 120 művet felvonultató időszaki kiállítás egyik főműve, Claude Monet Tavirózsák című festménye. Plesznivy Edit kurátor elmondta: Monet munkásságának egyik fő témája a víz, amelyen keresztül a művész a természet állandóan változó fényviszonyait próbálta megörökíteni. A Tavirózsák című sorozatai giverney-i kertjében készültek élete utolsó harminc évében, az MNG-ben látható kép 1907-ben. A magyar festmények is tartogatnak meglepetéseket a látogatóknak: Szinyei Merse Majális című főművét például a kiállítás előtt restaurálták, így az olajkép ismét eredeti, élénk színeiben pompázik.
Baán László az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett, hogy hétfőtől az újraegyesített intézmény „nagy hete” kezdődik: június 24-én A modernitás ideje – Modern magyar festészet 1905-1925 címmel nyílik kiállítás Rómában a Magyar Nemzeti Galéria anyagából. A magyar képzőművészet még soha nem mutatkozhatott be olyan jelentős nyugati kiállítóhelyen, mint a Galleria Nazionale dÍArte Moderna e Contemporanea – hangsúlyozta a főigazgató.
Mint hozzátette, június 25-én a Szépművészeti Múzeumban nyílik meg az Egon Schiele és kora című tárlat, amely a bécsi korai expresszionizmus mesterétől több mint 50 munkát vonultat fel, majd június 28-tól az MNG impresszionista tárlatát is megtekintheti a budapesti közönség. A Monet, Gauguin, Szinyei Merse, Rippl-Rónai című kiállítás október 13-ig lesz látogatható.
