Gerda Taro igazából a Robert Capa-legendárium része. Ismerjük és mégsem. A nő, aki megteremtette Robert Capát – Gerda Taro és a sajtófotózás hőskora a New York Művész Páholyban.
November 10-én a fotóé lesz a főszerep a New York Művész Páholyban: két kiváló művész, két sors és egy filmbe illő szerelem története elevenedik meg ezen az estén. A világhírű magyar származású fotográfus, Robert Capa és fotóriporter társa, Gerda Taro nem mindennapi történetén keresztül képet kaphatunk a sajtófotózás hőskoráról, a haditudósítók munkájáról is. A szakma neves képviselőinek részvételével zajló program a Capa Kortárs Fotóművészeti Központtal együttműködésben kerül megrendezésre, így a vetítésen és a felolvasáson kívül egy igazi különlegességre is számíthatnak a látogatók a Világ Legszebb Kávéházában.
A New York Művész Páholy minden alkalommal igyekszik egy-egy izgalmas témát körüljárni, a művészet sokszínűségét, emberi értékeket és az alkotói gazdagságot bemutatni. November 10-én ezúttal a sajtófotózás egyik legizgalmasabb korszaka és egy különleges pár kerül a középpontba Jane Rogoyska Gerda Taro című könyve kapcsán. A Park Kiadónál megjelenő kötet által az olvasó Robert Capa és Gerda Taro kapcsolatába, életébe, kibontakozó karrierjébe kaphat különleges betekintést.
Gerda Taro. Aki „kitalálta” Robert Capát. Jane Rogoyska Gerda Taro című könyvének címe kicsit félrevezető. Pontatlan. Esetleg „aki nevén nevezte Capát”, bár ez sem kielégítő. De ha elfogadjuk, és ne adj isten, tényleg „kitalálta” volna, akkor tegyük hozzá: aki „kitalálta” Capát, és akiből nélküle soha nem lett volna Gerda Taro. Így igazságos.
Kik is voltak ők? „A lány zsidó emigráns, a fiú magyar származású fényképész. Párizsban üzlettársak lesznek. És szeretők. Feltalálnak egy képzeletbeli fotográfust: a neve Robert Capa, az ügynökéé: Gerda Taro. Mire kiderül a turpisság, már útban vannak a világhírnév felé. Sorra jönnek az újabb megbízatások, miközben Taro is egyre ígéretesebb képeket készít. Ám végül csak egyikük ér el karrierje csúcsára: 1937 júliusában Taro halálosan megsebesül. Mindössze huszonhat éves volt az első női haditudósító, aki a csatatéren vesztette életét.”
A New York Művész Páholy estéjen hazánk kiváló szakembereivel: Bánkuti András, Friedmann Endre és Kallos Bea fotóriporterekkel és Kincses Károly fotótörténésszel beszélgetnek a rendezők, Nagypál Gábor színművész közreműködésével pedig megelevenedik Robert Capa és Gerda Taro élete. Ezen túl a Capa Kortárs Fotóművészeti Központ egy különleges installációval készül a november 10-i estre.
Bánkuti András Balogh Rudolf- és Pulitzer-emlékdíjas fotóriporter, a HVG volt rovatvezetője, jelenleg a Figyelő hetilap munkatársa. Pályafutása során megörökített szinte mindent: a színházi és táncfotótól a moszkvai puccsig, a bőrfejűektől a Mátyás téri prostituáltakig. Mindig is aktív szerepet játszott a fotográfiai közéletben: tagja a Magyar Újságírók Országos Szövetségének és a Magyar Fotóművészek Szövetségének, a Mai Manó Ház rekonstrukciójának egyik szervezője volt, de fontos szerepet vállalt számos hazai és külföldi sajtófotó-kiállítás, kuratórium, könyvsorozat munkálataiban is.
Friedmann Endre fotóriporter, akinek több mint öt évtizedes munkásságát számtalan díjjal elismerték, azon kevesek egyike, akik életük folyamán kitérők nélkül megmaradtak „csak” fotóriporternek. Honvédelmi tudósítóként rendszeresen fényképezte a fegyveres testületek eseményeit, a polgári védelmi gyakorlatokat. 1973-ban négy hónapot töltött Vietnámban. Végigkísérte fényképezőgépével az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan bajkonuri felkészülését. Több mint 60 éves MTI-s munka után is vallja, hogy a pillanatból él, és a hírügynökségi munka megszállottja.
Kallos Bea fotóriportert hosszú út vezette a fotó világához. 16 évesen az Operettszínház rendezőasszisztense lett, később a filmiparban is dolgozott. 15 évnyi színházi és filmes tapasztalattal a háta mögött, egy évre Dániába utazott, majd hazatérve úgy döntött, fotóriporterként folytatja tovább. 2010 óta az MTI munkatársaként az aktuális, napi események emberi oldalára koncentrál, hogy megmutassa az embert a hírek mögött. Little Miss című sorozatával 2012-ben a Magyar Sajtófotó Pályázat Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia kategóriájának első helyezettje lett.
Kincses Károly Balogh Rudolf-díjas fotótörténész, muzeológus közel 50 kötetet írt, szerkesztett, és több mint 1000 kiállítást rendezett Magyarországon, Berlinben, Prágában, Rómában, és a világ más nagyvárosaiban. Egyike volt a Magyar Fotográfiai Múzeum megalapítóinak, majd a Mai Manó Ház életre keltőinek. Mostanában legújabb projektje megvalósításán dolgozik: elhatározta, hogy a továbbiakban minden napját egy-egy munkadarabnak, műalkotásnak tekinti és szándéka szerint mindent elkövet, hogy esténként úgy kerüljön ágyba, hogy azt érezhesse, a lehető legjobbat hozta ki belőle.
