„Minden Nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.” Szeptemberben jelenik meg A magyar helyesírás szabályai legújabb, tizenkettedik kiadása.
A magyar helyesírás szabályai legújabb, tizenkettedik kiadásnak összeállításáról 2003 novemberében döntöttek. Az MTA által kidolgozott, jóváhagyott és kanonizált magyar helyesírási szabályok gyűjteményének első változata 1832-ben jelent meg és eddig tíz további követte, legutolsó kiadása pedig 1984-ben látott napvilágot. Az ősz elején könyvesboltokba kerülő új, szótárral kiegészített szabályzatot az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályához tartozó Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság gondozza – közölte az MTI-vel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).
„a maga nyelvén lett tudós”
„Minden Nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem” – idézi fel az MTA közleménye Bessenyei György, a Magyarság című röpiratában megjelent híres gondolatát. A nyelvújító törekvések egyik meghatározó alakjának gondolatait több mint fél évszázaddal később követte az a kiadvány, amelyet a Széchenyi István által a magyar nyelv ápolására, a tudományok és művészetek magyar nyelven való művelésére 1825-ben alapított Tudós Társaság jelentetett meg 1832-ben.
Ekkor már nagy szükség volt a gazdag kifejezőkészségű és immár gazdag irodalmat is felmutató magyar nyelv írásának és helyesírásának egységesítésére, mert egyszerre több, csupán a szokásjog által szentesített kánon volt érvényben. A Magyar helyesírás’ és szóragasztás’ főbb szabályai című, mindössze egy év alatt összeállított kötet mérföldkőnek bizonyult a magyar helyesírás intézményesülésének folyamatában, és tekintélyével megszüntette a nagyobb ingadozásokat, viszonylagos egységet teremtve a nyelvhasználatban.
Az első szabályzatot rendkívül gyorsan, egy év alatt állították össze. Előszavát Döbrentei Gábor, a Tudós Társaság titkára írta, és világosan megfogalmazta a célját: „az egy erkölcsi test’ irása’ módja, tétovázó és tarka ne legyen”. Továbbá: „…a’ Társaság […] okokkal kíván […] vezetője lenni a’ […] köz megegyezésnek , fennhéjazó ‘s önkényű vezér nem.”
Ez a hagyomány azóta is töretlenül folytatódik. A szabályzatot az elmúlt közel két évszázadban az MTA bizottságai vitatták meg, közmegegyezéssel döntve az esetleges pontosításokról, bővítésekről, és korszerűsítésekről. Jelenleg a szabálygyűjtemény 1984-ben megjelent tizenegyedik kiadása számít a legfrissebbnek, amelynek szótári anyagában bővített tizenkettedik lenyomata 2000-ben jelent meg.
A kiadvány e testület által kidolgozott, jóváhagyott és kanonizált magyar helyesírási szabályok gyűjteménye, szótárral kiegészítve. A tizenegyedik kiadás 2016. szeptember 1-jéig marad érvényben, vagyis egy éven keresztül a változások előtti és utáni szabályok szerint írt szövegek egyaránt szabályosnak fognak számítani – olvasható a közleményben.
Az MTA Nyelvtudományi Intézetének helyesírási tanácsadó portálján, a helyesiras.mta.hu alkalmazásait használva könnyen és gyorsan jó választ kaphatunk helyesírási kérdéseinkre.
