Százhúsz éve született Victor Vasarely, az optikai művészet világhírű úttörője, akit nem véletlenül neveztek az op-art „pápájának”. A pécsi születésű alkotó nemcsak új festészeti nyelvet teremtett, hanem azt is megmutatta, hogyan válhat a művészet a mindennapi élet részévé. Összegyűjtöttünk 12+2 izgalmas érdekességet életéről, munkásságáról és hatásáról.
A szociális művészet nem merül ki abban, hogy festményeken ábrázolja a forradalmak hőseit vagy a munkásosztály győzelmét. Sokkal inkább egy átfogó, újszerű tevékenység: az ihlet és a tudomány, a kézügyesség és a technológia összefonódásából jönnek létre az egyén számára készült, tökéletes „sokszorosított” alkotások, miközben a közösség örömére formálódik a „színes város”.
1. Két születési év – egy legenda
Victor Vasarely születési éve körül máig vita van: a magyar források 1906-ot, míg több francia adat 1908-at jelöl meg – maga a művész is az utóbbit használta. Csiszár Győző néven született, később kezdte használni a Vásárhelyi Győzőt, majd a Victor Vasarely nevet.
2. Egy segédkönyvelőből lett világhírű művész
Pályáját nem festőként kezdte: gyógyszergyárban dolgozott, miközben reklámgrafikákat készített. Már ekkor megmutatkozott vizuális érzékenysége.
3. A Bauhaus szellemisége formálta
20 éves korában került be a budapesti Műhely Akadémiára, ahol Bortnyik Sándor irányítása alatt tanult, s átvette a XX. század egyik legnagyobb hatású művészeti irányzatának, a Bauhaus-iskolának a szellemiségét.
4. Párizs: a nagy áttörés helyszíne
1930-ban Párizsba költözött, ahol másfél évtizedig reklámgrafikusként dolgozott – ez az időszak alapozta meg későbbi művészetét.
5. Az op-art megszületése
Az 1940-es évek végén találta meg saját hangját: az optikai művészet, azaz op-art révén a geometria és az érzékelés határterületét kezdte kutatni.
6. A szem „becsapása” volt a cél
Képei nem egyszerűen ábrázolnak: hatnak a látásunkra. A legegyszerűbb formák – körök, négyzetek – is képesek nála mozgást és térérzetet kelteni.
7. Egy új vizuális nyelvet teremtett
Vasarely nemcsak festett, hanem egyfajta „vizuális ábécét” dolgozott ki, amelyben a formák és színek rendszerszerűen variálhatók.
8. A művészet demokratizálásában hitt
Célja az volt, hogy a művészet mindenkihez eljusson. Sokszorosított grafikákat, szitanyomatokat készített, hogy alkotásai ne csak a múzeumok falain létezzenek.
9. A „színes város” víziója
Nem csupán képeket alkotott: egy teljes vizuális környezetben gondolkodott. Olyan városokat képzelt el, ahol a művészet az építészet szerves része.
10. A csúcspont: a 60–70-es évek
Pályájának legnagyobb sikereit ebben az időszakban érte el, amikor művei világszerte ismertté váltak, és a vizuális kultúra részévé lettek.
11. A popkultúra is felfedezte
Alkotásai nemcsak galériákban jelentek meg: designtermékeken, könyvborítókon és még David Bowie ikonikus Space Oddity lemezén is feltűntek.
12. A világ városaiban él tovább
Köztéri munkái ma is számos városban láthatók: pályaudvarokon, középületeken és modern építészeti terekb
