2017. október 20.  Péntek
Köd 6 °C Köd
Rovatok
2017. október 20.  Péntek   Vendel
Köd 6 °C Köd

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története

Turay Ida, mindenki Dusikája

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története  
Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából A teremtő lángész - Egy kultuszkép története címmel kamarakiállítás nyílt nyílt az MNG-ben.
Turay Ida, mindenki Dusikája  
110 éve, 1907. szeptember 28-án született Rákospalotán Turay Ida, a múlt századi magyar színjátszás egyik legközkedveltebb alakja.
Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Szabad választások a pártállami időszak után című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Szabad választások a pártállami időszak után

Szerző: / 2015. március 25. szerda / Aktuális, Háttér   

Kor-kép rendszerváltás képekben- MTI kiállitás (MTI Fotó)25 éve, 1990. március 25-én, majd április 8-án rendezték meg az 1947 utáni első szabad, többpárti parlamenti választásokat Magyarországon több mint 40 éves pártállami időszak után.

A rendszerváltozás folyamatában a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon fogalmazták meg, majd fogadták el 1989 szeptemberében az úgynevezett sarkalatos törvényeket, köztük az új választójogi törvényt, amely vegyes választási rendszert írt elő Magyarországon. Ezt követően az Országgyűlés 1989. október 20-án hagyta jóvá az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvényt, amely szerint 176 képviselőt egyéni választókerületben, további 152 képviselői helyet a területi (megyei) listákon szerezhetnek meg a pártok, míg a maradék 58 képviselői mandátum sorsa az aránytalanságokat kiegyenlítő országos listákon dől el. A pártok parlamentbe kerülési küszöbét 4 százalékban határozták meg. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök 1989. december 22-én írta ki a parlamenti választások időpontját, az Országgyűlés 1990. március 16-i hatállyal mondta ki önmaga feloszlatását.

A jelöltállítás 1990. január 24. és február 23. között zajlott, egy képviselőjelöltnek legalább 750 ajánlószelvényt kellett összegyűjtenie. 1990. február végéig 19 párt állított területi, 12 pedig országos listát. Az Agrárszövetség, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt (FKgP), a Hazafias Választási Koalíció, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), a Magyar Demokrata Fórum (MDF), a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP), a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), a Magyar Szocialista Párt (MSZP), a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), valamint a Vállalkozók Pártja került fel az országos listára.

Az első fordulóban, 1990. március 25-én összesen 4 millió 900 ezren járultak az urnákhoz, a részvételi arány 65,10 százalékos volt. A négyszázalékos parlamentbe jutási küszöböt a területi listákon 6 párt érte el, a legjobb eredményt – 24,73 százalékot – az MDF szerezte, az SZDSZ 21,39 százalékhoz, az FKgP 11,73 százalékhoz, az MSZP 10,89 százalékhoz, a Fidesz 8,95 százalékhoz, a KDNP 6,46 százalékhoz jutott. Az egyéni választókerületekben 5 helyen volt csak eredményes a választás.

Országgyűlés, ülésterem (MTI Fotó)

A második fordulóban, 1990. április 8-án 171 egyéni választókerületben 496 egyéni képviselőjelölt mérkőzött a parlamentbe jutásért, és 3 millió 459 ezer választópolgár adta le voksát, ami 45,54 százalékos részvételi aránynak felelt meg. A választás ezúttal is az MDF győzelmét hozta, 111 egyéni kerületben kapott mandátumot. Az SZDSZ 35, az FKgP 11, a KDNP 3, az MSZP, a Fidesz és az Agrárszövetség 1-1, a független és a közös jelöltek 4-4 egyéni helyet szereztek. Ekkor dőlt el az is, hogy az országos listákról hány mandátumot szereznek a pártok.

Az egyéni választókerületekben, illetve a területi listákon mandátumot nem eredményező, úgynevezett töredékszavazatok a pártok országos listáin összegeződtek, ennek alapján juthattak be e listákról a jelölő pártok színeiben további képviselők a törvényhozásba.

Az MDF területi listán 40, országos listán 10, az SZDSZ területi listán 34, országos listán 23, az FKgP területi listán 16, országos listán 17, az MSZP területi listán 14, országos listán 18, a Fidesz területi listán 8, országos listán 12, a KDNP területi listán 8, országos listán 10 képviselői helyet szerzett.

1990. május 2-án alakult meg az új, 386 tagú Országgyűlés, amelybe az MDF 165, az SZDSZ 94, a Független Kisgazdapárt 44, az MSZP 33, a Fidesz 22, a Kereszténydemokrata Néppárt 21, az Agrárszövetség 1 és a függetlenek 6 mandátummal részesedtek. Végeredményben a magyar törvényhozásban a keresztény-nemzeti politikai erők kerültek többségbe, és ez határozta meg az új kormány összetételét is. 1990. május 23-án Antall Józsefnek, az MDF elnökének a vezetésével koalíciós kormány alakult, amelyben az MDF szövetségeseként az FKGP és a KDNP kapott tárcákat.

Országgyűlési választások 1990 - FIDESZ; MDF; FKGP, MSZP; SZDSZ

Címkék:

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek