Weöres Sándor valóban igazi csodagyerek volt? Dr. Czeizel Endre A magyar költőgéniuszok sorsa c. könyvében tizenhat poéta között a születésének századik évfordulóját ünneplő költő életét is vizsgálta. Kutatómunkája és következtetései az előadás témája.
Weöres Sándor a huszadik század magyar költészetének egyik legragyogóbb pontja, a magyar líra géniusza. Milyennek látja Dr. Czeizel Endre genetikus a 100 éve született Weöres Sándort, a költőt és az embert?
Dr. Czeizel Endre régóta kutatja költőink zsenialitását, így Weöres Sándor születésének századik évfordulóján előadást tart a költő személyiségéről a Rózsavölgyi Szalonban. A rendkívül izgalmasnak ígérkező előadáson közreműködik Für Anikó, színművésznő és Czvik Ildikó, gordonkaművész.
A költői tehetség egyik fontos jellegzetessége a korai jelentkezése. Weöres Sándor csodagyereknek bizonyult, négy éves korában írt verses ákom-bákomját édesanyja megőrizte.
Czeizel Endre küldetésének érezi, hogy minél több egészséges gyerek szülessen. Ezért tudományos, nemzetközileg elismert kutatásai mellett fontosnak tartja, hogy népszerűsítse is a „tanokat”. Emellett szenvedélyesen szereti a művészetet, a zenészeket, a festőket és a költőket.
Hobbijává vált, hogy feldolgozza a művészek életét, mert izgatta, van-e valami genetikai oka a kivételes tehetségnek. Ennek titkaiba enged bepillantást ez az este. A zenészeknél talált egy lehetséges megoldást, a költőknél egy teljesen ellentétes választ. Nemrég ismét megjelent a magyar költőket feldolgozó kötete. Ennek egyik legizgalmasabb fejezete a Weöres Sándor életét elemző nagyszabású tanulmány.
„Korábbi, Költők – Gének – Titkok (2000) című könyvemben a legnagyobb magyar költők családfaelemzésére vállalkoztam, mivel – ahogy korábban már az ókori görögök felismerték – a kivételes költői tehetség korán megmutatkozik, és erre születni kell. A magyar költőgéniusz palántákból is úgy tört ki korán e tehetség, mint a láva a vulkánból. Nem volt náluk szülői ráhatás (Berzsenyi Dánielt és Petőfi Sándort inkább bántalmazták e »haszontalan« passziójukért) vagy pedagógusi segítség. A családfák értékelése arra utalt, hogy a szüleik között költő nem fordult elő, és ez vezetett az ún. gejzírmodell megfogalmazásához.
A költőgéniuszok a »semmiből jönnek, az egekig szárnyalnak, majd visszatérnek a semmibe« (sokaknak gyermekük sem volt). A magyar költőgéniuszok életének megismerése azonban döbbenetes erővel igazolta szörnyű sorsukat, amely a társadalmi értetlenség és önártásuk eredőjeképpen a vártnál sokkal korábbi halálukhoz vezetett. Ők is Arany János szőlősgazdájának a példáját követték: ha már a jég úgyis elverte a termést, akkor ők is hozzájárultak elpusztításukhoz. Ez indokolta másik róluk írt könyvem címét: »Aki költő akar lenni, pokolra kell annak menni?« (2001). Célom annak megértetése volt, hogy az emberi tehetség a legnagyobb természeti kincsünk és ezen belül a géniuszok, így a kivételes költői talentumok jelentik e kincs legértékesebb, mindenképpen társadalmi védelemre szoruló megnyilvánulását.”
Az előadásban a tanulmányban nem megírható részleteket, személyes, olykor intim részleteket is előadja, elmeséli a professzor, színházi közegben, Für Anikó színművésznő és Czvik Ildikó, gordonkaművész zenei közreműködésével.
Weöres, a költő-géniusz
Időpont: 2013. június 22. szombat 19.30
Helyszín: Rózsavölgyi Szalon
