A legenda szerint Assisi Szent Ferenc nemcsak értette az állatok nyelvét, hanem beszélgetett is velük. Az állatok világnapján idén a kevésbé szem előtt lévő, veszélyeztetett fajokra és a természetes élőhelyek megóvásának fontosságára hívjuk fel a figyelmet.
Az állatok világnapja október 4-re esik, Assisi Szent Ferencre emlékezve. (Assisi Szent Ferenc, a ferences rend alapítója, olasz katolikus szerzetes, költő 1226. október 3-án, Porciunkula Assisi mellett halt meg, Olaszországban.) A dúsgazdag családból származó rendalapító, aki egyben az állatok védőszentje lett, a legenda szerint értette az állatok nyelvét, védte, óvta őket. A természetszerető Szent Ferenc már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen.
A kevésbé szem előtt lévő, veszélyeztetett fajokról és a természetes élőhelyek megóvásának fontosságáról muszáj többet szólni.
Az élőhelyek, többek közt a kiterjedt erdők, füves puszták, folyók, tengerek, jégmezők átalakítása, pusztítása vagy szennyezése mellett a klímaváltozás is hatalmas terhet rak a Föld élővilágára – ismertette a Természetvédelmi Világalap (WWF) az állatok világnapja alkalmából. Ezzel párhuzamosan azok a régóta fennálló veszélyek, mint a túlvadászat, túlhalászat, az illegális kereskedelem a XXI. században is égető problémát jelentenek.
A világnap lehetőséget ad arra, hogy megmutassa az emberi tevékenység természetromboló következményeit és felhívja a figyelmet azokra az élőlényekre, amelyek fennmaradása vagy végleges eltűnése az emberiség közös döntésein múlik.
Veszélyben van továbbá három tengeri teknős faj a tojásrakó helyek beépítése és az illegális vadászat miatt, a halászati reformok pedig az albatroszok megmentését célozzák, mivel azok szintén gyakori áldozatai a vonóhálóknak.
A szárazföldi állatok közül kevésbé ismert a kritikusan veszélyeztetett amuri leopárd, amely az orosz távol-kelet és Kína határvidékén él, de a tatárantilop létszáma is drasztikusan csökkent a túlvadászat következtében. Egy másik antilopfaj, a tibeti antilop vagy csiru ugyancsak az orvvadászat célpontja, főként rendkívül sűrű prémje miatt.
Magyarországon a rákosi vipera az egyik legveszélyeztetettebb gerinces állat, amelynek ma már csak a Hanságban és a Kiskunságban ismert néhány kisebb, sérülékeny populációja, összesen alig 500 példány. Végveszélybe kerülésének fő oka az élőhelyeinek eltűnése, átalakítása a nagyüzemi mezőgazdaság térhódításával párhuzamosan.
Az állatvédők arra is figyelmeztetnek a világnapon, hogy Magyarországon a házi kedvencekből is sokkal többet szaporítanak a meggondolatlan emberek, mint amennyire a felelős állattartó lakosság igényt tart, de a gazdasági és élelmezési célú állatokat is sok esetben kizsákmányolja az ember.
A Magyarországon fokozottan védett uráli bagoly (Strix uralensis) a Zempléni-hegység bükköseiben és az Északi-középhegység erdeiben fészkel.
A gazdasági állatokat többnyire iparszerűen tenyésztik, hizlalják, az állateledelek esetenként antibiotikumokat, hormonokat is tartalmaznak és az iparilag előállított húsállatok legtöbbször minden természetes ingertől hermetikusan elzárva, stresszel teli környezetben érik el a feldolgozási állapotukat. A tenyésztési helyről a vágóhídig jutás országon belüli és nemzetközi formában is sok esetben kíméletlen: a tehenek, sertések, juhok, szárnyasok szállítás közben gyakran megsérülnek, sok esetben egymást tapossák szét, csontjaikat törik. Az ember ezt a „minőséget” kapja vissza, mikor az étkezéshez az akciós árú húsokat megveszi.
Az állatkísérletekben is több tízmillió, Magyarországon több tízezer kísérleti állat kerül felhasználásra, a hadászati, szépészeti, gyógyszeripar termékeinek fejlesztése érdekében. Magyarországon szépészeti célból az állatkísérlet tilos, ettől függetlenül a boltokban számos olyan kozmetikum megvásárolható, amelyeket állatokon teszteltek, hiszen az állatkísérleteket sok esetben távol-keleten végzik el.
Magyarországon őshonos védett Furioso-north star fajtájú lovak legelnek a Bükki Nemzeti Park, Szentistvánhoz tartozó Batúz-tanyán.
Az állatok világnapja arra figyelmeztet, hogy az emberiség alakítson ki az élet tiszteletén alapuló állattartást, egy magasabb szintű környezeti kultúrát, se ember és állat, se ember és ember között ne a profitszerzés legyen a cselekvés legfőbb szempontja – írja közleményében a NOÉ Állatotthon.
Országszerte a világnaphoz kapcsolódva számos programot szerveznek, a NOÉ-ban vasárnap egész nap az állatok mellett a környezettudatos szemléletformálásról, a vegetarianizmusról és az erőszakmentes szemléletről és életmódról szólnak majd a programok. Lesznek állatismereti kvízjátékok, akadályversenyek, szabadtéri családi játszópark, kutyás életmódprogramok, bemutatók, beszélgetések és bemutatók a környezettudatos életvitelről is.
Szibériai tigrisből soha nem élt túl sok a Földön, mivel ezek a hatalmas ragadozók viszonylag nagy vadászterületet igényelnek. Mostanra azonban számuk tragikusan lecsökkent. Pamir, a szibériai tigris (Panthera tigris altaica) és négyhetes kölyke, Katja a Nyíregyházi Állatparkban 2015. augusztus 6-án. A már Nyíregyházán született Pamir két kölyke, Katja és Vladim négyhetes orvosi vizsgálaton vett részt.
