Ahogy Pilinszky János írja: „Az ádventi várakozás hasonlít a megemlékezéshez, de valójában mindennél távolabb áll tőle. Valódi várakozás.” A keresztény hagyományok szerint advent első vasárnapján kezdődik meg a felkészülés a karácsonyra.
A karácsony előtti izgatott és örömteli várakozás ideje alatt sok tennivalónk akad. Hiszen az adventi koszorútól kezdve át egészen a karácsonyi menüig mindent időben érdemes eltervezni és megvalósítani, hogy valóban a szeretetről és a békés családi együttlétről szóljon az ünnep. „Az ádventi várakozás hasonlít a megemlékezéshez – írja Pilinszky A várakozás szentsége című művében -, de valójában mindennél távolabb áll tőle. Valódi várakozás. Pontosabban úgy, ahogy a szeretet mindennél valóságosabban vágyakozik az után, akit magához ölel és örök újszülöttként a karjai között tart.” És akkor azt még nem is említettük, hogy ajándékot nemcsak kapni, hanem adni is jó.
SZABÓ T. ANNA: LESKELŐDŐK
Langyos ködbe balzsamozva
mint az őszi csillagok
néznek – titkon sejted őket –
gyermekarcú angyalok.
Érthetetlen, hallhatatlan
csöndbe mártott dallamok –
ködbe burkolózva állig
láthatatlan angyalok.
A karácsonyi ünnep két elemből tevődik össze. Az egyik az ősi, természeti: az új év ünneplése, az újjászületés, a tavasz közeledése felett érzett öröm. Ezt a régi ünnepet a kereszténység a saját ünnepei közé fogadta, de jelentését megváltoztatta, földöntúli elemekkel gazdagította. Így az ünnep továbbra is a születés ünnepe maradt, de Isten fiának, a Megváltónak a születése napja. Bár az egyház egyre szigorúbban fordította az emberek figyelmét a vallási szertartások betartására és a földöntúli dolgok felé, a népszokásban máig tovább él (például a betlehemezésben) a derű, a népi humor, az örömünnep. A kétféle hagyomány keveredése során alakult ki a mai ünnep: az öröm, a békesség, a szeretet, a család és különösen a gyermek ünnepe.
Advent első vasárnapja
A keresztény hagyományok szerint ekkor kezdődik meg az új egyházi év és a felkészülés a karácsonyra. A Szent András ünnepéhez (november 30.) legközelebbi eső vasárnaptól Jézus Krisztus születésnapjáig, december 25-ig tartó időszak a keresztény kultúrkörben az előkészület ideje. Advent első vasárnapja a vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör és az egyházi év kezdete.
A szó a latin adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik, mégpedig kettős értelemben: Jézus Krisztus megszületése Betlehemben és második eljövetele az idők végezetével. Az adventi időszak a Krisztus utáni 5. századtól ismert. Jeruzsálemben eleinte csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek a keresztények, a 7. században Nagy Szent Gergely pápa azonban már négyben állapította meg számukat. A 11. századtól kezdve az adventi liturgia jelentősége Rómán kívül is megnőtt, a négy vasárnapból álló adventi időszakot 1570-ben V. Pius pápa tette kötelezővé az egész egyházban, rendelkezése ma is érvényben van. Egyedüli kivétel a milánói egyházmegye, ahol az advent hat vasárnapból áll.
Jelképe az adventi koszorú, amelyet többnyire fenyőgallyakból fonnak, és a ráhelyezett négy gyertya közül minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg. (A szokás a 19. században jött divatba, de gyökerei a pogány korba nyúlnak vissza. Az első, kocsikerék nagyságú adventi koszorún még 24 gyertya állt, és minden hétköznap egy fehéret, minden vasárnap egy pirosat gyújtottak meg.) A négy vasárnapi gyertya a világosságot jelképezi, amely Jézus születése révén szétárad a Földön, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt fejezi ki. Az adventi koszorúkat a templomokban áldják meg advent első vasárnapján vagy az előző szombat esti szentmisén.
Az ünnephez ma már szervesen kapcsolódik az adventi naptár, melynek eredeti jelentősége az volt, hogy elvezesse a felnőtteket és a gyermekeket a karácsonyhoz. (Az első nyomtatott adventi naptár 1908-ban készült Münchenben.) A naptár minden egyes ablaka mögött a karácsonyi ünnepkörre utaló gondolatokkal találkozhatunk. Ez a vallási tartalom napjainkban mindinkább elhalványul, az ipar és a kereskedelem egyszerű decemberi naptárnak tekinti, és minden egyes napját-lapját csokoládéval vagy marcipánnal édesíti meg.
