Soha nem mért ütemben gyorsul a globális felmelegedés, miközben a Föld éghajlati rendszere egyre több hőt nyel el – derül ki egy friss nemzetközi kutatásból. A tudósok szerint a másfél fokos klímacél elérése mára szinte elérhetetlenné vált, a szélsőséges időjárási jelenségek pedig világszerte erősödnek.
Új klímajelentés riasztja a világot
Az elmúlt évek adatai alapján szinte valamennyi fontos éghajlati mutató romlott – erre figyelmeztet az Earth System Science Data folyóiratban megjelent új nemzetközi jelentés, amelyet a Másfélfok szakportál ismertetett. A kutatás szerint a globális felmelegedés üteme az elmúlt évtizedben jelentősen felgyorsult, és ma már a korábbi pesszimista klímaforgatókönyvekhez közelít.
A tanulmány szerint a Föld átlaghőmérséklete az iparosodás előtti időszakhoz képest már 1,26 Celsius-fokkal emelkedett. Ez jelentős különbség a 2021-es IPCC-jelentésben szereplő 1,09 fokhoz képest, és azt mutatja, hogy a felmelegedés gyorsabban zajlik a vártnál. A kutatók hangsúlyozták: a változás szinte teljes egészében emberi tevékenység következménye.
A háttérben elsősorban az üvegházhatású gázok – különösen a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid – koncentrációjának növekedése áll. A szakemberek ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a légszennyezés csökkenése paradox módon tovább gyorsíthatja a felmelegedést. A korábban nagyobb mennyiségben jelen lévő aeroszolok ugyanis részben visszaverték a napsugárzást, hűtő hatást gyakorolva a bolygóra. Ahogy ezek mennyisége csökken, az üvegházgázok melegítő hatása erőteljesebben érvényesül.
Aggasztó a jövőkép
A jelentés egyik legaggasztóbb megállapítása szerint a Föld éghajlati rendszere ma már jóval több energiát nyel el, mint amennyit visszasugároz az űrbe. A műholdas mérések alapján a bolygóban felhalmozódó többletenergia mennyisége közel háromszorosa az 1980-as években mérteknek. A 2023–2024-es időszak különösen drámai változást mutatott, amelynek pontos okait még vizsgálják.
A többlethő legnagyobb részét az óceánok tárolják el. Nemcsak a felszíni rétegek, hanem a mélyebb víztömegek is melegszenek, ami hosszú távon is fenntartja a klímaváltozás folyamatait. A kutatók szerint még akkor is tovább emelkedhet a globális hőmérséklet, ha időnként természetes lehűlési ciklusok jelentkeznek.
A szélsőséges időjárási jelenségek szintén egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak. Az éves maximumhőmérsékletek emelkedése az elmúlt öt évben gyorsabb volt, mint maga a globális átlagmelegedés. Ez fokozza a hőhullámok, az aszályok, a forró éjszakák és a mezőgazdasági károk kialakulását.
A kutatás a csapadékváltozásokkal kapcsolatban is új eredményeket hozott. Bár a melegebb légkör több vízgőzt képes megtartani, a különböző térségekben eltérő folyamatok figyelhetők meg. Egyes régiókban gyakoribbá válhatnak a heves esőzések és árvizek, máshol viszont tartós szárazság és vízhiány alakulhat ki.
A jelentés szerint a Párizsi Klímaegyezmény legismertebb célja – a másfél Celsius-fokos globális felmelegedési küszöb betartása – mára rendkívül nehezen teljesíthetővé vált. A tudósok úgy vélik, az emberiség mozgástere gyorsan szűkül, miközben a klímaváltozás hatásai már nem a jövő, hanem a jelen mindennapi tapasztalatává váltak.
