Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Szuhay Balázs a nevetés mögött című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Szuhay Balázs a nevetés mögött

Szerző: / 2026. május 20. szerda / Kultúra, Teátrum   

Parodista, konferanszié, szinkronhang, újságíró és a magyar kabaré egyik különös figurája volt Szuhay Balázs, aki sosem elégedett meg az olcsó poénokkal. A Vidám Színpad 25 éve távozott népszerű művészének hangját és karaktereit ma is generációk őrzik emlékezetükben.

„Életem tehát nem unalmas tespedésben telt. Oly pályát választottam, mely – bár sokat vesztett hajdani „titokzatosságából” – kívülről csillogóbbnak tetszik, mint amilyen valójában. De belülről is szép. Nehéz, de elhagyhatatlan. Szerencsés sorsom olyanokkal hozott össze, kiket én nem tudok elfeledni.” (Szuhay Balázs)

Szuhay Balázs (1935-20019 magyar színész, humorista, parodista, kabarészerző, 1963 (Fotó: Fortepan/Nagy Gyula)

A nehéz időkben is a humorból merített

Szuhay Balázs színművész, író, újságíró mindössze hatvanöt évesen, 2001. május 11-én halt meg. A magyar kabaré és televíziózás egyik meghatározó alakja volt, aki úgy tudott szórakoztatni, hogy közben a humor irodalmi rangjában is hitt.

1935. október 20-án született Budapesten, nehéz gyerekkora volt: apja közvetlenül a II. világháború után meghalt, így anyja egyedül nevelte őt és fiatalabb testvérét. „A gyerekkorom annyira tele volt pofonokkal, hogy utána már csak jó jöhetett” – nyilatkozta egyszer Rátonyi Róbert zenés műsorában.

Már fiatalon a színpad vonzásába került. Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában tanult, olyan évfolyamtársak mellett, mint Hofi Géza, Sas József vagy Sztankay István. Pályáját vidéki társulatoknál kezdte: Békéscsabán és Kecskeméten szinte minden szerepkörben kipróbálta magát, de igazi terepe a táncos-komikusi világ lett.

A fővárosba szerződve a Vidám Színpad és a Mikroszkóp Színpad közönségkedvence lett. Villámtréfák, rövid jelenetek és paródiák tették ismertté, miközben konferansziéként is rendszeresen színpadra lépett. Paródiái pontosak és szellemesek voltak, de soha nem váltak kegyetlenné – ritka érzékkel egyensúlyozott humor és emberség között.

Szívesen kalandozott a különböző műfajok között

Kevesen tudják, hogy Szuhay Balázs nemcsak előadóként, hanem szerzőként is jelentős munkát végzett. Jeleneteket, tárcákat, krokikat írt, könyvei és publicisztikái pedig arról árulkodtak, hogy rendkívül művelt, a színháztörténetben és az irodalomban is jártas ember volt. Vallotta: a humor csak akkor ér valamit, ha magas színvonalon művelik.

A televízió nézői számára is ismerős arc lett. Ő vezette az Idesüss műsorajánlót, rövid ideig a Parabola házigazdája is volt. Hangját generációk őrzik: a Foxi Maxi kalandjai Kandúr Bandijaként vagy a Zsebtévé Hiszékeny uraként örökre beírta magát a magyar televíziózás emlékezetébe.

„Színházi ember” volt

Pályatársai szerint valódi „színházi ember” volt, aki a haknifellépéseket is ugyanolyan komolyan vette, mint az esti előadásokat. A Latabár család legendás poentírozó technikáját tanulmányozta, de legalább ennyire fontos volt számára a hivatás szeretete és tisztelete.

Saját bevallása szerint a színházban élte meg a legközvetlenebb kapcsolatot a közönséggel, azonban nem tudta figyelmen kívül hagyni a televíziózás adta lehetőségeket sem, amelyek a nézőszámokat tekintve messze felülmúlták a világot jelentő deszkákat.

Három könyvet írt kalandos pályafutásáról, valamint 1988-tól A Szabó család című rádiós családregénybe is bedolgozott. Sikerének egyik titka derűlátó természete volt: „Minden rossznak örülni is tudok, mert ha nem örülök neki, akkor is ott van” – vallotta magáról, és igyekezett eszerint kezelni életének és pályájának különböző fordulatait.

A rendszerváltás után aktívan politizált, konzervatív nézeteit nyíltan vállalta. Élete utolsó éveiben súlyos betegséggel küzdött, különösen nehezen viselte, hogy egyre ritkábban állhatott színpadra. 2001. május 11-én szívroham következtében halt meg, mindössze 65 évesen.

A 2014-ben Klapka György besúgással vádolta meg az akkor már elhunyt Szuhayt, aki mint kiderült, Viktor fedőnéven írt jelentéseket a vállalkozóról. Azóta ha mindent nem is, annyit tudni, hogy Szuhayt valószínűleg megzsarolta az államszervezet, mert színésztársairól, köztük Verebély Ivánról, szinte alig mondott/árult el valamit.

Szuhay Balázs azok közé a művészek közé tartozott, akik nemcsak szerepeket hagytak maguk után, hanem hangulatot, korszakot és egy sajátos, intelligens humorvilágot is.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek