„Miki, Miki, Mikulás, / hova bújsz, hova állsz, / mennyi aranyat találsz / a csomagban?” A Szent Miklós nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz, mint népszokás.
Weöres Sándor: Száncsengő
Éj-mélyből fölzengő
– Csing-ling-ling – száncsengő.
Száncsengő – csing-ling-ling –
Tél öblén halkan ring.
Földobban két nagy ló
– Kop-kop-kop – nyolc patkó.
Nyolc patkó – kop-kop-kop –
Csönd-zsákból hangot lop.
Szétmálló hangerdő
– Csing-ling-ling – száncsengő.
Száncsengő – csing-ling-ling –
Tél öblén halkan ring.
Julemanden, Joulupukki, Babbo natale, Weihnachtsmann, Santa Claus, Gwiazdor, Gyed Moróz…
Miért kapnak ajándékot a gyerekek december 6-án, Miklós napján (néhol 5-én)? A Miklós-járás hagyományai szerint a Mikulásnak öltözött személy betér azokba a házakba, ahol gyermekek vannak. Vizsgáztatja, imádkoztatja, majd tudásuk és viselkedésük szerint megajándékozza vagy megfenyíti a legkisebbeket. A büntetést a kíséretében lévő ördögre (krampuszra) bízza, aki virgácsot tart a kezében.
A Mikulást kísérő ördög vagy krampusz (helyenként elf) szavaltatja, énekelteti, kikérdezi a gyermekeket. Ha kell, virgácsot is ad, amelyet a szülők jól látható helyre tesznek, hogy alkalomadtán figyelmeztessék a gyereket a Mikulásnak tett ígéretére. Nyugati szomszédainknál a krampuszok, ezek az ördög formájú lények egyenesen azzal fenyegetik meg a rosszakat, hogy elviszik őket a pokolba.
Nagy nemzetközi család a december eleji meglepetésemberé. A Mikulás név szláv eredetű – a szlovákiai Liptovsky Mikulás település magyarul Liptószentmiklós -, holott az ős névadó kisázsiai származású. A világon az emberek több Miklós nevű szentet tartanak számon, de a legnépszerűbb és a gyerekek által legkedveltebb az a Miklós püspök, aki a IV. században a Kis-ázsiai Mirában (a Ciprussal csaknem átellenben fekvő Myra városában) élt. Az ő személyéhez kapcsolódik a Mikulás-napi ajándékozás kedves szokása. Egy napon ugyanis Miklós – aki akkor még talán püspök sem volt, csak egyszerű szerzetes – megtudta, hogy szomszédja, egy szegény ember végső szükségében úgy akart betevő falathoz jutni, hogy három lányát a városba, az utcára küldi. Miklós, ezt hallván, titokban megtöltött egy zsákot arannyal, és éjszaka az ablakon (más változat szerint a kéményen) át behajította az alvó lányok szobájába.
A Miklós-aranyra már csak bearanyozott diók, mogyorók, csillogó csokoládépapírok emlékeztetnek. De a névadó azóta is a legnépszerűbb – és a gyerekek által legkedveltebb – a világon Miklós néven számon tartott szentek közül. A keleti népeknél már a VI. századtól fohászkodtak Miklóshoz mint gyógyítóhoz, a tengerészek és a hajósok pártfogójához. Később fő patrónusa lett a mezőgazdaságnak és a részegítő italoknak, amit az oroszok egyik igéje is jelez: a Nicolausból származó nyikolityszja jelentése: leinni magát. A keresztény kultúrkörhöz tartozó népek a világ különböző pontjain igencsak eltérően ünneplik Szent Miklós jó tetteinek évfordulóját.
Az olasz gyerekeknek nem Mikulás viszi az ajándékot, hanem Babbo natale, a karácsonyapó. Franciaország legtöbb vidékén Père Noël, Dániában a Julemanden, Svájcban a hegyekből érkező Tél királyfi, Ceppo di natale ajándékára várnak decemberben a gyerekek. Oroszországban Gyed Moróz (szó szerint: „Fagy apó”) jelenik meg unokája, Hópelyhecske társaságában. Lengyelországban a Gwiazdor, azaz a Csillagember lepi meg az embereket.
Sok helyütt azt tartják: a jó gyereknek a Mikulás visz ajándékot, a rossznak a krampusz oszt virgácsot. A jóságos, püspöksüvegben mosolygó alak mögött a középkorban – feltehetően német földről kiindulva – megjelent egy virgácsos krampusz is, aki a rossz gyerekeknek verést vagy szenet osztogat. Ez a segéd általában ördögformájú lény, vörös vagy fekete, szőrös, fején szarvakat viselő, emberien beszélő patás, akinek általában hosszú bojtos farka van.
A krampusz osztrák elnevezés. Ennélfogva néha Ruprecht, Rumpelklas, Pelznickel, Hans Muff, Klaubauf, Drapp vagy Bartel névre hallgat. Az ő feladata a szigorú büntetést kiosztani (de a jóságos Mikulás gondoskodik róla, hogy a fenyítés ne legyen túl szigorú). Az inas kezében a nevelés, dorgálás, fenyítés eszközéül szolgáló virgács eredetileg a germán mitológiából átvett áldás- és termékenységjelkép.
Gyurkovics Tibor: Vers a Mikuláshoz
(részlet)
Miki, Miki, Mikulás,
hova bújsz, hova állsz,
mennyi aranyat találsz
a csomagban?
Vár rád a gyerekcsapat,
ide add, oda add
a cukrot, a kosarat,
gyere gyorsan!
Azt hiszed, nem láttalak
a jegenyefák alatt?
Lopództál egy nagy halom
dióval a válladon!
Egyetlen magyar vonatkozású legendájában virgácsot suhogtató szentként jelenik meg Miklós. Zára (Zadar) patrónusaként látogatta meg álmában a mi Kálmán királyunkat, hogy a város meghódításától eltántorítsa. A legenda szerint igen harciasan lépett föl Kálmánnal szemben: aranyvesszővel verte kékre-zöldre a hátát.
Az ausztriai Alpok között megbújó néhány hegyi falucskában a mitterndorfi Mikolót (ők így hívják a tutajon érkező Mikulást) hatalmas szalmaemberek kísérik, akik ostorcsapásaikkal igyekeznek elűzni a télközép szellemeit. Az ijesztő menetet különös figurák követik: medvetáncoltató krampuszok, pörölyükkel iszonyúan csattogó ördögkovácsok. A tobzódó fantázia magyarázata: ez a vidék a faúsztatásról és a vasérckitermelésről volt híres.
Szlovákiában maskarák kísérik Szent Miklóst, aki elűzi a házból a halált. A halált játszó személy kísértetnek öltözik, és kaszát tart a kezében. A svédeknél Jultomten, a manó a segítője a szakállasnak. Az olaszoknál a Strega Buffana nevű jó boszorkány seprűjén szárnyalva finomságokat visz a jó gyerekeknek, míg a rosszaknak szenet ad. Az olasz karácsonyapót ádáz ördögök is kísérik, és szemmel tartják azt, aki valamilyen csintalanságot követett el, ő fekete kockacukrot kap.
Noha a Mikuláshoz kapcsolódó hiedelmek, szokások köre és gyakorlata hazánkban a 19 század óta él, mára a Mikulás-nap a kicsinyek izgatottan várt ünnepévé vált. A december 6-án (más népeknél később, karácsony táján) szokásos ajándékozás városi eredetű; az ablakba tett cipő, a lábbelibe csempészett csokimikulás és virgács pedig osztrák hatásra utal.
Magyarországon érkezhet krampusszal vagy anélkül is a Mikulás. Mivel egész évben feljegyzést készít a gyerekekről, pontosan tudja, hogy kinek mennyi ajándék és mennyi virgács jár. Bár a gyerekek is jobban örülnek a Mikulásnak, azért a virgácsot osztó krampuszt is jobbára már afféle mókás figurának tartják, semmint ijesztő ördögnek.
