A kukoricapehely-csemegék fogyaszthatók étkezések között az éhség csillapítására éppúgy, mint vendégváráskor vagy utazáskor nassolva. 155 éve született William K. Kellogg amerikai vállalkozó, a reggelizést forradalmasító gabonapehely feltalálója.
Will Keith Kellogg 1860. április 7-én született Battle Creekben egy szegény seprűkötő hetedik fiaként. Iskolába nem sokat járhatott, mert apja korán munkára fogta: nagy nehézségek közepette a hatodik elemiig bukdácsolt el, formális képzése ekkor abba is maradt. A kötelességtudó és szorgalmas fiú tizennégy évesen már a családi seprűt árulta, majd házalni kezdett Texasban. A vigéckedés nem elégítette ki, ezért örömest mondott igent, amikor egyik orvos bátyja állást szerzett neki szülővárosuk híres szanatóriumában.
Az ádventista (így a dohányzástól, alkoholtól és hústól tartózkodó) testvérek közösen kezdték kikísérletezni a betegek számára legjobb étrendet. Érthető módon főként a gabonafélékkel próbálkoztak, könnyen emészthető kenyérpótlékot kerestek. Az áhított célt ugyan soha nem érték el, de ennél sokkal nagyobb felfedezésre bukkantak: 1894-ben William véletlenül órákra állni hagyott egy tál megfőzött búzát. A takarékos család soha semmit nem dobott ki, ezt az inkább száraz anyagot is kinyújtották és legnagyobb meglepetésükre vékony, ropogós, ízes és könnyen fogyasztható pelyheket kaptak.
A pácienseknek nagyon ízlett az újdonság, olyannyira, hogy sokan közülük távozásuk után levélben kértek újabb és újabb adagot a „Granose” névre keresztelt eleségből. Ez a puha, szemcsés, rágcsálnivaló sütemény abból a felismerésből született, hogy a gabonafélék nyersen nem jól emészthetők, ezért valamilyen hőkezeléssel (főzés, pirítás, puffasztás) vagy csíráztatással kell fogyaszthatóvá tenni őket. Mivel orvos testvérének erre sem ideje, sem kedve nem volt, a rendelések kielégítése Williamre maradt, aki emellett tovább tökéletesítette a technikát.
Egy michigani orvos felfedezte táplálék kukoricából, egyszeri hőkezeléssel (feltárással) készül – sütőzsiradék-tartalma nincs -, kizárólag a természetben megtalálható adalékanyagok ízesítik és színezik, hiszen extrudált, mogyorós ízű és csokoládéval bevont corn flakes egyaránt található már a Kellogg’s márkajelzésű dobozokban. Glutén-, laktóz-, szója-, tojás- és cukormentes, tartósítószer és mesterséges színezőanyag nélküli változatai a mégoly különleges táplálkozási igények kielégítésére is alkalmasak. Hamarosan ízesítőket (pl. malátaízt) adott a nyersanyagokhoz és áttért a kukoricára, a végeredményt „corn flakes”, azaz kukoricapehely néven forgalmazta. Bátyjával 1898-ban megalapították a Sanitas vállalatot, amely csak levélben érkező megrendeléseket teljesített, neki azonban nagyobb tervei voltak.
1906-ban, miután heves viták után szakított fivérével, negyven munkatárssal létrehozta a Battle Creek Toasted Corn Flakes Companyt, a világ első azonnal fogyasztható gabonatermékeket gyártó vállalatát. Kellogg kiváló üzletembernek bizonyult, már az első évben 175 ezer adag kukoricapelyhet adott el. Rövid idő alatt legyőzte negyvennél is több vetélytársát, felemelkedését még az sem tudta megakadályozni, hogy mindkét üzeme leégett. Sikerének titka nem csak a kemény munkában és a kiváló minőségű termékben rejlett: korát megelőzve hatalmas összeget fordított a reklámra. Állandó hirdetéseket helyezett el lapokban, a hitelesség bizonyítékául pedig aláírását minden egyes dobozra rányomtatta.
A múlt század elején az eladások átlépték a milliós határt, az egyre bővebb választékban rendelkezésre álló Kellogg-pelyheket szinte minden amerikai háztartásban fogyasztották. 1909-ben már kétmillió dollárért hirdettek, három évvel később a New York-i Times Square-en elhelyezték a világ legnagyobb reklámfeliratát. A W. Kellogg Company 1924-ben kiterjesztette tevékenységét Ausztráliára, majd Európára és Ázsiára is, sőt még a gazdasági világválság idején is növekedni tudott. (A reklámok erejében megszállottan hívő Kellogg vetélytársaitól eltérően a visszaesés idején sem csökkentette, hanem növelte az erre fordított összeget.)
A mélyen vallásos és a magánéletben visszahúzódó Kellogg nehezen viselte hirtelen jött gazdagságát. A húszas években, amikor az iparbárók kastély-méretű „házikókat” építtettek, továbbra is szülővárosa egyik kétemeletes bérházában lakott. Azt akarta, hogy gyermekei a maguk erejéből boldoguljanak, ezért kevés pénzt adott nekik és kevés örökséget hagyott rájuk, vagyona jelentős részét jótékonysági célokra fordította. Munkásai gyermekeinek napközit rendezett be és hárommillió dollárral támogatta szülővárosát.
1929-ben lemondott a vállalat elnöki tisztségéről, de 1946-ig az igazgatótanács elnöke maradt. 1930-ban Hoover elnök meghívta a Fehér Házba és tanácsait kérte az állam gyermekjóléti programjaihoz. A fellelkesült vállalkozó nem sokkal később 66 millió dolláros tőkével létrehozta a Kellogg Alapítványt, amely azóta a világ számos országára terjesztette ki tevékenységét és a mai napig hatalmas összegekkel támogatja a mezőgazdasági, egészségügyi és oktatási célokat.
A multimilliomos Kellogg 1951. október 6-án halt meg szülővárosában, az ottani temetőben található egyszerű sírja is. Az általa alapított vállalat ma Kellogg USA és Kellogg International néven működik, termékeit 20 országban gyártja és 160-ban (köztük hazánkban is) forgalmazza. Az Egyesült Államok jelenlegi kereskedelmi minisztere a Kellogg vezérigazgatói székéből került hivatalába.
ROPOGÓS CRUMBLE MÁLNÁVAL – RECEPT
(Gordon Ramsey receptje)
Hozzávalók: 450 g málna (friss vagy fagyasztott és kiolvasztott), 75 g kristálycukor (vagy ízlés szerinti mennyiség)
A crumble-hoz: 175 g ropogós zabpehely vagy granda, 1 ek. demarara cukor, 25 g enyhén sózott vaj, apró kockákra vágva.
A tálaláshoz: vaníliafagylalt vagy tejszín.
Elkészítés: A sütőt melegítsük elő 200 C-fokra (gázsütő 6-os fokozat), tegyünk bele egy sütőlemezt melegedni. Az egrest mossuk meg, távolítsuk el a szárát és „bajszát”, tiszta konyharuhával itassuk szárazra.
A gyümölcsöt tegyük széles, sütésálló lábasba, szórjuk rá a cukrot, és nagy lángon addig melegítsük, amíg el nem kezd levet ereszteni, közben időről időre rázogassuk meg az edényt. Húzzuk le a tűzről.
A crumble-hoz keverjük össze a ropogós zabpelyhet és a demerara cukrot. Fedjük be vele egyenletes rétegben az egrest, pöttyözzük meg a vajjal.
Süssük 10-15 percig, amíg a teteje aranybarna lesz, az oldalaknál pedig kibugyog a forró málna. Hagyjuk állni 5-10 percig, hogy kicsit hűljön.
Tálaljuk fagylalttal vagy tejszínnel.
Változatok: Használjuk a következő gyümölcskeveréket: aprított bramley vagy más savanykás alma plusz szeder, áfonya, egres vagy fekete ribizli.
