Minden azzal kezdődött, hogy Metternich kancellárnak nagyon megízlett a fiatal Franz Sacher édessége, melyet Sacher-torta néven ma a világ egyik leghíresebb cukrászsüteményeként ismerünk.
A Sacher név fogalom a vendéglátás terén; a család nevét viselő édesség jóval idősebb, mint az ugyancsak nem ismeretlen Hotel Sacher. E matuzsálemi kor ellenére vagy éppen emiatt még napjainkban is évente több mint 300 ezer „eredeti Sacher-tortát” készítenek, és – akárcsak a kezdet kezdetétől – kézzel „barackozzák”, azaz barackízt tesznek bele, majd bevonják csokival és csomagolják.
A Sacher-torta Johann Wolfgang Goethe halálának évében, 1832-ben látta meg a napvilágot Bécsben. Ekkoriban Metternich kancellár palotájába magas rangú vendégeket vártak. Egy díszvacsora napján a főszakács megbetegedett, így az alkalomra az akkor még csupán 16 éves cukrászinas, Franz Sacher saját összeállítású tortát készített, amelyet – nehogy az ünnepi ebédet elrontsa – a főkomornyik támogatásával előre bemutatott a kancellárnak. az alkotás olyan mértékben megnyerte Metternich tetszését, hogy másnap így szerepelt az étlapon: ” Torta Sacher-módra”. Ezzel elkezdődött a fiatal cukrász és tortájának karrierje. Amikor tanult cukrászként szemet is gyönyörködtető ínyencségként kezdte árusítani, 30 éves korára meggazdagodott. A tanulóévek leteltével – nem sokkal tortája megszületését követően – az Esterházy család szolgálatába állt, majd a pozsonyi kaszinó konyhafőnöke lett. Ezt követően Pestre jött és a kaszinó, valamint a dunai gőzhajók éttermeinek üzemeltetőjeként dolgozott.
A torta sorsa kalandosra fordult. Napjaink finom tortája azonban csak az ő Eduard fia fáradozásának köszönhetően született meg (aki különben 1876-ban a Sacher szállodát és a cukrászdát is megalapította): akkor „fejlesztette fel” a csokis édességet, amikor beállt inasnak a híres nevezetes Demel udvari cukrászmesterhez. Igazán ismertté azonban nem utolsó sorban Katharina Pratosnak a szakmabeliek által ma is nagyra becsült „Die Süddeutsche Küche” (A dél-német konyha) című szakácskönyvének köszönhetően vált, amelyben a szerző „Chocolade Torte a la Sacher”-ként dicsérte.
A cukrászsüteményhez csaknem hasonlóan legendásak azok a pereskedések, amelyeket az idők folyamán Sacher és Demel folytatott egymás ellen annak eldöntése végett, hogy melyiküket illetik meg a névhez fűződő jogok. A perpatvar a szálloda igazgatónőjének, Anna Sachernek 1930-ban bekövetkezett elhunytával kezdődött. Annak idején ugyanis Franz Sacher Eduard fia elszegődött Demelhez és az udvari cukrásznak engedte át az „Eduard Sacher-torta” szabadalmi jogát. Az ítélet Sachernek biztosította „az eredeti Sacher torta” birtoklásának jogát, míg a Demel’s-nek meg kellett elégednie „az eredeti Eduard Sacher-torta” megnevezéssel. Az eredeti és a Demel-féle Sacher-torta között a rétegzésben van döntő különbség. Amíg a Hotel Sacher tortájában a tésztában is található lekvárréteg, addig az utóbbiban csak a csokoládémáz alatt.
A Sacher-torta
Hozzávalók: 13 dkg vaj, 11 g porcukor, 11 g kristálycukor, 13 dkg liszt, 13 dkg nagy kakaótartalmú főzőcsokoládé, 6 db tojás, 1 cs vaníliás cukor (vagy vanília rúd), sárgabaracklekvár, csipet só
A bevonathoz: 20 dkg cukor, 15 dkg csokoládé, 1,2 dl víz
Elkészítés: az enyhén felmelegített vajat a porcukorral és a vaníliás cukorral habosra keverjük és további keverés közben ehhez adjuk egyenként a 6 tojás sárgáját és végül a gőz fölött megolvasztott csokoládét. Másik edényben a tojásfehérjéket a kristálycukorral kemény habbá verjük, majd a két masszát óvatosan elegyítjük és fokozatosan belekeverjük a lisztet is.
Egy tortaformát alaposan kivajazunk, beleöntjük a masszát és előmelegített sütőben kis lángon (kb. 170 fokon) kb. 30-40 percig sütjük. Nem baj, ha kissé lágy marad a közepe.
A kihűlt tortát félbevágjuk, a közepét és a tetejét megkenjük sárgabaracklekvárral.
A mázhoz a cukrot a vízzel felfőzzük és belekeverjük a gőz fölött felolvasztott csokoládét, ha szükséges, egy evőkanál vajat is hozzáteszünk, és simára keverjük. A kenhetően meleg mázzal bevonjuk a torta tetejét és oldalát, majd a hűtőben hagyjuk megdermedni.
