„De szeretnék gazdag lenni, / Egyszer libasültet enni” József Attila nem egyszer éhezett és vágyakozott ízletes finomságok után. S volt egy magyar specialitás, mely jól esett neki mindenhol, legyen szó Párizsról vagy a Japán Kávéházról.
József Attila: József Attila
(részlet)
Vidám és jó volt s tán konok,
ha bántották vélt igazában.
Szeretett enni s egyben másban
istenhez is hasonlitott.
József Attila a legszegényebb külvárosból emelkedett tehetségével a magyar szellemi élet magaslatára. Elismeréséhez azonban hiányzott mind a „jó” születés, mind a befogadó alkalmazkodóképesség vagy kemény ököl. Ha valaki, hát ő aztán teljesen idegenül állt ennek a társadalomnak mindenfajta hatalmasságával szemben. A Ferencvárosban született 1905. április 11-én. Apja 1908-ban elhagyta a családot, gyenge egészségű felesége mosásból tartotta el három gyermekét. A külváros nyomorgó szegényeinek életét élték, Attila többet járt az iskola mellé, mint az órákra, ám olvasni nagyon szeretett. Anyja korai halála után sógora, Makai Ödön lett a gyámja. 1920-tól a makói gimnáziumban tanult, első verseskötete, a Szépség koldusa 1922-ben jelent meg s Juhász Gyula írt hozzá előszót. 1923-ban otthagyta a gimnáziumot, később magánúton leérettségizett.
Bucsinszkyból a Japánba
Az Erzsébetvárosban 1932 és 1948 között működött a legendás Bucsinszky kávéház volt, mely József Attilának is kedvelt helye volt. Vagy írt, vagy Nagy Lajossal sakkozott, aki ugyancsak törzsvendégnek számított. Sokat időzött itt Szerb Antal is, Rejtő Jenőnek pedig szinte munkahelye volt a kávéház. A Hadikba is be-betért a költő, ha másért nem, akkor sakkozni, hiszen a kávéházban egy sakkör is működött, aminek Karinthy volt az elnöke.
Ha nem a Bucsinszkyban, akkor a Japánban (a kávéház 1949-ben, az államosítás után megszűnt, helyén ma az Írók Könyvesboltja van) kellett keresni a költőt. Az 1920-as évektől már az írók és az előadóművészek kedvenc helyévé vált a belvárosi kávéház. Sorra alakultak az írók asztaltársaságai, gyakori vendég volt itt Molnár Ferenctől kezdve Szép Ernőn át Kassák Lajosig szinte mindenki az irodalmi életből.
Nagy Lajos és József Attila, akik ha az írást vagy a vad vitatkozást abbahagyták, rögtön kedvenc elfoglaltságukba kezdtek: kávéházi asztaluknál sakkoztak napestig, s ebédjükön – ami sokszor egyben a vacsorájuk is volt, és legtöbbször egy adag bablevesből állt, is megosztoztak. Sőt, József Attila itt javasolta Ignotus Pálnak a Szép Szó megalapítását, s a költő itt írta – sok versen kívül – 1936 májusában a Szabad ötletek jegyzékének nagy részét, és „e kávéházi szegleten” készült a Születésnapomra című verse is. A költő a következőket írta Kraszner Menyhért, a Japán tulajdonosának Külvárosi éj példányába: „Kraszner Menyhértnek, aki Pestre Japánt varázsolt -, nem akarok sokat mondani, de majdnem olyan kávés ő, amilyen költő én vagyok.”.
A kávéházi lét azonban nem mindig járt örömmel, szomorú irodalmi érdekesség, hogy József Attila 1919 nyarán az EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület) kávéházban volt kenyeres és kifutó inas.
„jóízű bablevest enni,”
Közismert, hogy József Attila a házias jellegű ennivalók híve volt 1926-ban, a gasztronómia egyik legnagyobb szentélyéből, Párizsból írt levelében testvérétől, Jolántól azt kérte, hogy küldjön neki csomagban bablevest csipetkével és kolbászreszelékkel. Bizony a nagy hírű, termékeny regényírónkról, Jókai Mórról elnevezett, sokízű finomságot József Attila is nagyon szerette. Nem egy versében, levelében ír kedvelt ételeiről, mint például az 1926-os Ülni, állni, ölni, halni című versében: „jóízű bablevest enni,”.
Jókai bableves Gundel módra
Hozzávalók: 180 g szárazbab (lehetőleg tarka) vagy 300 g friss fejtett bab, 1 db füstölt csülök, 300 g kolbász, 100 g sárgarépa, 80 g petrezselyemgyökér, 150 g zöldpaprika, 70 g paradicsom, 40 g olaj vagy zsír, 30 g liszt, 30 g vöröshagyma, 5 g fűszerpaprika, 1,5 dl tejföl, 30 g liszt, babérlevél, fokhagyma, csipetke
Elkészítés: A szárazbabot jól megmossuk és előző este beáztatjuk.(Fejtet bab esetén erre nincs szükség.) A csülköt kb. 1 és fél liter vízben vajpuhára főzzük. Másnap a karikára vágott zöldséget a főzőlé tetején megfagyott s arról villával leszedett zsíron megpirítjuk, ha barnulni kezd, az áztatólével együtt hozzáöntjük a babot, felöntjük a füstölt hús levével, egy babérlevéllel, csipetnyi fokhagymával, a kis kockára vágott zöldpaprikával és paradicsommal, illetve a csülöklé sótartalmától függően kevés sóval puhára főzzük. Közben a kolbászt megsütjük, és vékony karikára vágjuk. Ha a bab megpuhult, a kolbászzsírral és liszttel világos rántást készítünk apróra vágott vöröshagymával, az utolsó pillanatban fűszerpaprikával és petrezselyem zölddel meghintve. Ha a leves a rántással felforrt, tejföllel behabarjuk, végül csipetkét főzünk bele, majd hozzáforraljuk a kolbászkarikát.
Tálalás előtt apró kockára vágjuk a csülökhúst, majd rámerjük a forró levest. Ecettel, tárkonyecettel ki-ki utánaízesítheti. A savanyú íz ellensúlyozására a végén számításba jöhet egy kevés porcukor is.
