Hal, bableves, mákos guba, derelye, túrós galuska, ostya, dió, alma, méz, aszalt szilva, fokhagyma, vöröshagyma, bors, szőlő, sült tök, fehér kenyér, mákos és diós kalács, guba, bor, pálinka. Finomságok, minden mennyiségben a karácsonyi asztalon.
Mi került egykor a hagyomány szerint szentelt karácsonyi asztalra, és mi várja az ünneplőket ma? A karácsony világszerte az esztendő legnagyobb, szokásaiban, hagyományaiban leggazdagabb, legszínesebb ünnepe, melyet minden nemzet a maga módján, történelmi és népi hagyományokkal ünnepel, ma már az igényeknek megfelelően modernizálva.
Szinte valamennyi karácsonyi ételnek volt mágikus jelentése. A bab, a borsó, a mák bőséget ígért; a fokhagyma védte az egészséget; a dióval rontást véltek elhárítani, sőt jövendöltek is belőle, hogy ki lesz beteg a következő évben; a méz az életet édessé tette; az alma az egység, egészség, szépség, szerelem szimbóluma volt.
Karácsonykor piroscsíkos terítőt helyeztek az asztalra. A karácsonyi abrosznak varázserőt tulajdonítottak: bőséget, egészséget hozott, ezért később sütő- vagy vetőabrosznak használták, hogy a termés bő legyen, és a kenyér is megkeljen. XIV. Kelemen pápa az adventi szerdai és pénteki napokra böjtöt rendelt, szombatra pedig húsételektől való tartózkodást. Attól kezdve a böjt miatt szegényes ételeket ettek felmenőink, viszont sokat és sokfélét, hogy a következő esztendőben elegendő ételük legyen. Úgy hitték, ha karácsonykor babot, borsót, tököt, mákos tésztát vesznek magukhoz, akkor a következő évben sok pénzük lesz. December 24-én estig böjtöltek. Némely vidékeken vacsorára huszonegyféle étel került az asztalra.
A karácsonyi étkek közül a legősibb varázsszer a közismerten „gonoszűző” fokhagyma. Nem csupán fogyasztották, hanem az ajtóra, ablakra keresztet is dörzsöltek vele a gonosz hatalmak eltávolítása végett. Hasonló óvó-védő, egészségmegőrző szerepet tulajdonítottak a méznek is. A karácsonyfára aggatott mézeskalács elődje az ókori mézzel készült édes tészta, modern reinkarnációja a mézes puszedli vagy a különböző puha mézesek.
Az alma és a dió egykor a karácsonyesti jóslás elmaradhatatlan kelléke volt. A tálból kivett egészséges dió jó egészséget, a rossz betegséget, sőt halált jósolt. Szokás volt a diódobálás a sarkokba, különféle magyarázattal. Akinek az asztal körül férges alma vagy dió jutott, arról azt tartották, hogy a következő évben megbetegszik, akár meg is halhat. Ezért igyekeztek szép, egészséges almát és diót fogyasztani.
A karácsony a jövő évet is befolyásoló erővel bír, ezért kínálnak az ünnepek alatt babot és lencsét, mivel e hüvelyesek bőséghez és gazdagsághoz juttatják majd elfogyasztóját. A hal és a bab elfogyasztása után mákos vagy diós gubát, nudlit vagy kalácsot szokás fogyasztani mind a mai napig. A mákot nemcsak azért, mert bőséget és termékenységet hoz a házhoz (vagy mert mákos tésztát enni jó házasságot jelentett), hanem azért is, mert a mákszemeket – így a hiedelem – a rontó szándékú ellenségnek egyenként kell fölszedegetnie ahhoz, hogy bármivel is árthasson.
A december 24-i vacsora bevezetését, illetve befejezését sokáig a pálinka-méz-fokhagyma-ostya-dió-alma sorrend határozta meg. Akik őrizni kívánják az ősi hagyományt, ma is ezt a sorrendet választják az ünnepi menühöz.
PONTYPATKÓK ZÖLDFŰSZERKÉREGBEN SÜTVE
GOMBÁS ÉS TÁRKONYOS-TEJSZÍNES KRÉMES BABBAL
Hozzávalók: 2 db 170-190 g-os pontypatkó, 150 g szárazbab (konzerv), 2 fej mogyoróhagyma (apróra vágva), 150ml fehérbor, 150 ml halalaplé, 100 ml főzőtejszín, 50 g vadgomba (tépve), 1 db citrom
A krémhez: 30 g tárkonylevél (apróra vágva), 150 g vaj, petrezselyem, tárkony, bazsalikom, 1 db citrom, olívaolaj, tengeri só, fekete bors
Elkészítés: Készítsük el a tárkonyos-tejszínes krémes babköretet: az apróra vágott mogyoróhagymát pároljuk üvegesre egy serpenyőben némi olívaolajon, majd öntsük bele a fehérbort, majd az alaplét és forraljuk össze. Amikor elfőtte a levét, tegyük bele a tejszínt, a tárkonyt és 50 g vajat. Ízesítsük, és tegyük bele a szárazbabot, a vadgombát, majd forraljuk rövid lére.
A fűszernövényekhez tegyünk egy konyhai robotgépbe 100 g vajat, a petrezselymet, a tárkonyt, a bazsalikomot, egy citrom reszelt héját. Mixeljük össze és ízlés szerint sózzuk és borsozzuk meg.
(recept: Hoitsy György – Szabó Péter: Halak és halételek, Corvina)
