2017. április 25.  Kedd
Havas eső 1 °C Havas eső
Rovatok
2017. április 25.  Kedd   Márk
Havas eső 1 °C Havas eső

Tömörkény István, Szeged krónikása

Jack Nicholson 80

Mindennapi magányunk

Bram Stoker, aki híressé tette Vlad Tepest

Tömörkény István, Szeged krónikása  
100 éve, 1917. április 24-én hunyt el Tömörkény István író, régész és etnográfus, Móra Ferenc barátja és munkatársa.
Jack Nicholson 80  
Április 22-én lett 80 éves Jack Nicholson háromszoros Oscar-díjas, maró gúnyt és iróniát sugárzó, provokatív kiszólásairól híres színész.
Mindennapi magányunk  
Szabó Istvánt nagy hatású filmjeiben foglalkoztatta már a szerelem lélektana, a diktatúra természetrajza, a művészet és a hatalom bonyolult viszonyrendszere. Simon Stephens Távoli dal című monodrámáját Józan László játszhatta el a Vígszínházban.
Bram Stoker, aki híressé tette Vlad Tepest  
95 éve, 1912. április 20-án halt meg Bram Stoker, Drakula alakjának megteremtője, aki Henry Irving színésszel és Vámbéry Ármin orientalistával történt beszélgetései alapján alkotta meg Drakula énjét.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Alaszka nem tűnt az “ígéret” földjének című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra+

Alaszka nem tűnt az “ígéret” földjének

Szerző: / 2017. március 30. csütörtök / Kultúra+, Utazás   

Alaszkai Volcano Obszervatórium nyáron, Alaszka (Fotó: pixabay.com)

1867. március 30-án került az észak-amerikai Alaszka az Aleut-szigetlánccal együtt a cári Oroszországtól az Egyesült Államokhoz, mégpedig közönséges adás-vételi alapon: Oroszország kiszorult az amerikai kontinensről.

150 éve kelt el Alaszka

Százötven évvel ezelőtt, 1867. március 30-án került az észak-amerikai Alaszka az Aleut-szigetlánccal együtt a cári Oroszországtól az Egyesült Államokhoz, mégpedig közönséges adás-vételi alapon: Oroszország kiszorult az amerikai kontinensről.

A sarkvidéki Alaszkát, ezt a másfélmillió négyzetkilométer kiterjedésű félszigetet Vitus Bering orosz tengerészkapitány fedezte fel a 18. század közepén, a krónikák szerint 1741-ben. Az Orosz-Amerikára keresztelt terület közvetlenül az orosz cár szuverenitása alá került. Az eredetileg dán nemzetiségű Vitus Bering vezetésével az oroszok már 1725-ben befejezték az amerikai partvidék első általános feltérképezését. Alaszkával egy időben felfedezték azt a keskeny tengerszorost is, amely elválasztja Ázsiát Amerikától.

Sitka, Alaszka, 1867 (Fotó: britannica.com)

Tény, hogy az 1741 óta Oroszországhoz tartozó amerikai területre a terjeszkedő Egyesült Államok folyamatosan igényt formált és Alaszka az Oroszország számára előnytelenül végződött krimi háború alatt is csak angol zsörtölődés ellenében maradhatott orosz tulajdonban.

Az amerikai kormány már 1859-ben ajánlatot tett Alaszka megvételére, az orosz kormány azonban akkor még elutasítóan válaszolt. Az 1861-65-ös amerikai polgárháború befejezése után Oroszország számára végkép tarthatatlanná vált amerikai jelenléte. Az amerikai kormány 1867-ben megismételte vételi ajánlatát, az orosz kormány ekkor már beleegyezően válaszolt. A szerződést 1867. március 30-án Washingtonban Seward amerikai államtitkár (külügyminiszter) és Stoeckl orosz követ írta alá.

Az USA a területért 7 millió 200 ezer (akkori) dollár vételárat fizetett, lehetővé tette ugyanakkor, hogy az orosz lakosság három éven belül visszatérhessen eredeti hazájába. A vételárat a szerződés ratifikálásától számítva tíz hónapon belül kellett kifizetni.

A cári kormány a terület tulajdonának átruházásával egyidejűleg a hozzá fűződő minden jogot átengedett az amerikai kormánynak: Alaszka az USA főhatósága és igazgatása alá került.

1867. március 30-án került az észak-amerikai Alaszka az Aleut-szigetlánccal együtt a cári Oroszországtól az Egyesült Államokhoz (Fotó: britannica.com)

A mostoha éghajlatú Alaszka akkoriban nem tűnt az “ígéret földjének”. Domborzati különlegességként említhető, hogy Alaszkában van Észak-Amerikai legmagasabb hegycsúcsa, a Mount McKinley 6183 méter. Egyetértés van abban, hogy politikai értelemben több mint öt évszázaddal ezelőtt alakultak ki a politikai kölcsönhatások az amerikai és az eurázsiai kontinens között. Néprajzilag “mélyebbek a gyökerek”.

D’Arcy McNickle They Came Here First (Ők jöttek ide először) című, New Yorkban 1949-ben megjelent könyvéből kitűnik, hogy Kolumbusz érkezésekor az indiánok már benépesítették az egész amerikai szárazföldet, Alaszkától a Horn-fokig. Bizonyítékok vannak arra, hogy az indiánok fő vándorlási útvonala Ázsiából a későbbi Bering-szoroson át (“földhíd”) vezetett Amerikába, még az utolsó jégkorszak idején. Mivel a tengerszint abban az időben (mintegy 25 000 évvel ezelőtt) 75 méterrel alacsonyabb volt, mint napjainkban, akár száraz lábbal is átkelhettek Szibériából Alaszkába.

Ami a 20. századot illeti, Alaszka egy 1912-ben hozott törvény alapján az amerikai szövetségi kormány által kezelt területnek minősült, szűk keretű autonómiával. Ez nem zárta ki időszakos konfliktusait déli szomszédjával, Kanadával, amely szemet vetett az Alaszka délkeleti vidékein feltárt aranylelőhelyekre és határvitákat provokált. A viszályt végül választott bíróság simította el.

Majd egy fél évszázaddal később, 1955-ben, választások nyomán Alaszkában alkotmányozó gyűlést hívtak össze, amely az óriási területi egység számára a többi amerikai szövetségi államéhoz hasonló alkotmány bevezetését határozta el.

Toklat-folyó, Alaszka (Fotó: pixabay.com)

A washingtoni törvényhozás mindkét házának hozzájárulása után 1958. július 7-én Alaszkában népszavazást tartottak, amelynek nyomán a helyi lakosság túlnyomó többsége kérte a terület felvételét az amerikai szövetségi államok közé, a többi államéval azonos jogkörrel. Ugyanezen év november 25-én megválasztották az új tagállam kormányzóját, két szenátorát és egy kongresszusi képviselőjét.

Az integrálódásból nem maradhatott ki a katona-haditechnikai szféra sem. A második világháború óta az Egyesült Államok hatalmas, hadászati szintű tengeri és légi támaszpontrendszert épített ki Alaszkában. Ide települt a 6. lövészhadosztály, a 11. légi hadsereg.

Két-három éve az alaszkai Fort Greenly támaszponton, valamint a kaliforniai Vandenberg légi bázison kezdtek megjelenni az amerikai rakétavédelmi rendszer első ütegei. Alaszkában 11-13, Kaliforniában 2 telepített ellenrakétát feltételeznek, de Henry Obering tábornok, az amerikai Rakétavédelmi Ügynökség igazgatója nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy 2013-ra már 40 amerikai ellenrakéta lesz bevetésre készen az északi félszigeten, megerősített radar- és korai előrejelző-riasztó apparátussal.

Seward kikötője, Alaszka (Fotó: pixabay.com)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.