Akinek a Vízivárosban támadna kedve fürdőzni, az abban a szerencsés helyzetben van, hogy egy olyan autentikus török fürdőben teheti ezt meg, ami még 1565-ben épült és szinte eredeti állapotában maradt ránk.
A Király Gyógyfürdő építését 450 éve, 1565-ben kezdték, de akkor még elsősorban funkcionális szerepe volt, mégpedig az, hogy a várat védők az ostrom alatt fürdeni tudjanak. Ez a szerep az évszázadok során jelentősen átalakult, a 19. században előtérbe kerültek a kényelmi, gyógyászati, szórakozási szempontok.
Idén 450 éves a Király Gyógyfürdő
A fürdő építését Arszlán budai pasa kezdte meg 1565-ben és utóda, Szokoli Musztafa fejezte be. A Király Gyógyfürdőnek nem volt és ma sincs közvetlen melegvíz-bázisa. A törökök azért építették messze a forrásoktól a fürdőt, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítva legyen a fürdés lehetősége, várfalon belül. Vizét akkor is és ma is a jelenlegi Lukács Fürdő környékéről biztosították.
Buda visszafoglalását követően, 1796-ban, a fürdő a König család birtokába került, ők építették át mai formájára ötvözve a régit az újjal, megőrizve műemlék-voltát. A fürdő magyarosított nevét is a családról kapta. A II. világháborúban a fürdő megrongálódott. Teljes felújítására 1950-ben került sor.
A hazai gyógyfürdők a társas élet színterei lettek és a fürdők használata, szolgáltatásai is jelentősen átalakultak az idők során. A polgárosodás tömeges fürdőlátogatást hozott, divatos lett a nyaralás, de a nemzetközi érdeklődés csak a két világháború között jelent meg a magyar fürdők iránt.
A fürdőben található medencék vizének összetétele nátriumot is tartalmazó kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévíz, melynek fluoridion-tartalma is jelentős. Mindez számos betegség elviselésében, illetve gyógyulásában segít, például: ízületek degeneratív betegségei, idült és félheveny ízületi gyulladások, porckorongsérv, gerincdeformáció, idegzsábák, a csontrendszer mészhiánya vagy sérülés utáni állapotok esetén.
