A néphagyomány szerint Szent György napját követően az időjárástól és a legelők állapotától függően ebben az időszakban terelték ki téli szálláshelyeikről a legelőkre a jószágokat.
A mai életvitelünkben egyre kevesebbszer találkozunk őshonos állatokkal, a hagyományos pusztai életformával, de a világörökségi nap, a ki- és behajtási ünnepségek, a lovas napok, a hídi vásár mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy minél többen megismerjék a puszta hagyományokra alapozódó mai életét.
Az egész napos rendezvény ráirányítja a figyelmet a pusztára mint világörökségi helyszínre. Kovács Zita, a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) igazgatója szerint a néphagyomány az igazi tavasz kezdetét mindig is Szent György napjától, április 24-től számította. Az állattenyésztéssel foglalkozó népek körében az időjárástól és a legelők állapotától függően ez idő tájt hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről, ekkor történt a pásztorok, béresek fogadása vagy a juhbemérés is.
Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője a kihajtási ünnep kapcsán megjegyezte: a gazdag állattartó tradíciókkal rendelkező Hortobágyon kiemelkedően fontos a Szent György-napi kihajtási ünnep, ahol a pásztorokkal és állatokkal is megismerkedhetnek az érdeklődők.
A hagyományokhoz híven szombaton a kilenclyukú hídon áthajtották a jószágokat, átvonultak a csergető csikósok, a híres pusztaötös, miközben a híd lábánál legelészett a szürkemarha gulya.
Medgyesi Gergely Árpád tájékoztatása szerint 393 bivaly, 2742 szürkemarha, 250 ló és 1520 rackajuh legel az idén nyáron a hortobágyi pusztán, hozzájuk csatlakozik a nemzeti park 776 rackája.
A puszta napján a híres hortobágyi csárdában hamisítatlan pusztai ételeket: szürke marhából, rackajuhból, házi bivalyból készült fogásokat kínáltak a vendégeknek. A vásártéri kézműves forgatagban pedig egyebek mellett bioételekkel, bioborokkal, különféle kézműves termékekkel és színes programokkal várták a látogatókat.
