Egy újabb hányatott sorsú kastély, amely a 2. világháború után volt kórház, menekültszállás, üdülő, munkásszálló, de működött itt rendőrőrs, a gyógyszertár, posta, művelődési ház, könyvtár, mozi és általános iskola is, nem beszélve a bárlakásokról.
A kastély legrégebbi részét 1735-ben építtette Amadé Antal, a keleti mellékszárnyat és a kaput pedig Tádé, 1764-ben. A központi épület alapja egy 18. századi kastély lehetett. 1800-ban a kastély a Bajzáth József veszprémi püspök tulajdonába került, aki 1820-ban jelentős építkezésekbe fogott. A főszárny két végét bővítette oldalirányban, klasszicista stílusban. 1840 körül a park felőli homlokzat nyílásai új kőkeretet, kaptak, melyek terveit valószínűleg Langmasy Mihály építőmester készítette. A Bajzáth-kastély falfestményeit néhány éve restaurálták, s ezek időnként megtekinthetőek. A kastély ezen területét jelenleg nem használják, bár néha egy-egy kiállítást tartanak itt.
Amade-Bajzáth-Pappenheim-kastély, Iszkaszentgyörgy
1870-ben Bajzáth József unokaöccsének lányának házassága révén került a Pappenheim grófok birtokába a kastély, jelentős átépítése gróf Pappenheim Siegfried nevéhez kötődik a 1904 és 1909 között. Elbontották a nyugati mellékszárnyakat, és helyükre egy emeletes, gazdag kőszobrászati díszítésű neobarokk épületet építettek, díszes ablak- és erkélyrácsokkal, az emeleti ablakok fölött kőfejekkel, a középrizalit fölött alakos szoborkompozícióval. Az átépítés Gabriel Seidl müncheni építészprofesszor tervei szerint valósult meg.
Hogyan éltek itt a grófok a XX. században?
Az épület nyugati végéhez délről emeletes folyosó kapcsolódik. Ez egy kör alakú épületbe vezet, melyet társalgóként használtak. Az új épület nyugati végéhez észak felől helyiségeket kapcsoltak, a barokk kaputorony vonalában egy átjáróval. Ehhez merőlegesen kapcsolódik az istállószárny. Az istálló 1906-1909 között készült el. Ebben vörös márvány itatók voltak, de a lovakat nem sokáig tartották itt. Jelenleg ez a rész a Művelődési Ház, és egyben az iskola tornaterme is.
A központi kastély földszintjén lakott a gróf és a grófné 3-3 szobában (háló-szalon-dolgozó), az emeleten volt az ebédlő, egyik oldalán a díszes berendezésű gazdag könyvtárral. A házaspár 4 gyermeke részben a régi, részben az új szárnyban lakott. Az új épületben voltak a vendégszobák és egy második könyvtár is. A keleti mellékszárnyban konyha, mosókonyha, vasalószobák voltak.
A Pappenheim család a II. világháború végéig birtokolta a kastélyt, utána kórház, menekültszállás, Beszkart üdülő, az ’50-es években munkásszálló lett. Az 1960-as években a helyi tanácshoz került, itt kapott helyet a hivatal, a helyi rendőrőrs, a gyógyszertár és a posta. Később művelődési ház, könyvtár, mozi és általános iskola, valamint szolgálati és bérlakások működtek benne. A kastélyhoz valaha jobb időket is megélt park is tartozik.
A felújítás 1985-ben kezdődött, restaurálták a falfestményeket is. A neobarokk épületrészben működik mai napig is az általános iskola. 1994-ben itt forgatták a Megint tanú című film egyik jelenetét.
Felhasznált irodalom:
museum.hu/kulturalisoroksegnapok
Fotó: Forster Központ / Batár Zsolt
